A közösségi média használatának kemény szigorítása várható volt: a múlt hónapban egy iskolatársa meggyilkolt egy 14 éves fiút. A brutális gyilkosság a társdalom felháborodását váltotta ki, és tiltakozáshullám söpört végig a balkáni országban.
Végül Edi Rama miniszterelnök a fővárosban, Tiranában tartott tanári és szülői összejövetelen bejelentette, hogy legalább egy évre betiltják a népszerű közösségi platformot, a TikTokot.
Ezt egészen pontosan nem lehet tudni, annyi azonban tény, hogy a gyilkos bőven osztott meg képeket a közösségi médiában, ami csak olaj volt tűzre a tiltakozáshullám tekintetében.
A fényképeken késsel a kezében pózolt a támadó az esetet megelőző napokban,
miután a fotókat sokan kedvelték, ez is közrejátszhatott a támadónak tette elkövetésében.
Rama szerint januártól hat-nyolc hétre lesz szükség a videóalkalmazás teljes leállításához. „A TikTok nem fog létezni az Albán Köztársaságban” – idézték a szavait. A TikTok betiltására vonatkozó döntés előtt miniszterelnök már figyelmeztetett. A magánélet fontosságáról, valamint a többi ország gyakorlatáról, illetve az aggodalmakról beszélt rendszeresen. A célkeresztbe leginkább a kínai ByteDance terméke, TikTok került.
A TikTokot az Egyesült Államokban is betilthatják, miután Joe Biden elnök áprilisban aláírt egy törvényt, amely kimondja, hogy a portál nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ha a tulajdonos nem adja el egy amerikai cégnek. Miután az adásvétel elmaradt,
könnyen lehet, hogy a kínai termékekkel amúgy sem szimpatizáló, keményebb kezű Donald Trump meg is lépi a platform betiltását.
Nem mintha érdemben szóba került volna, de a kínai exportszabályok amúgy is tiltják a kínai vállalatoknak, hogy eladják szoftveralgoritmusaikat, a ByteDance pedig fontolóra sem vette, hogy eladja az alkalmazást.
Az ausztrál törvényhozók merészet léptek, elfogadták azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja a 16 éven aluli gyermekek számára, hogy fiókot hozzanak létre közösségi oldalakon, köztük a Facebookon, az Instagramon, a Snapchaten és a TikTokon. Franciaországban, Norvégiában és az Egyesült Királyságban hasonló tilalmakat javasoltak vagy vitattak meg.
A YouTube-ra nem terjed ki a szabályozás, mivel a videómegosztó széles körben elterjedt az iskolákban is. A szabályozás szerint a betiltott platformok tulajdonosai lesznek felelősek a korhatár betartatásáért, és akár 50 millió ausztrál dollár (33 millió dollár) büntetést is kiszabhatnak a megszegéséért.
Az azonban nem világos, hogy a platformok hogyan fogják ellenőrizni az életkort: az ausztrál kormány ugyanis adatvédelmi aggályok miatt megtiltotta a hivatalos dokumentumok, például útlevelek feltöltését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.