A rossz trend persze nem most kezdődött: a riál már szeptember óta esik, de a hétvégén újabb mélypontot ért el: 756 ezer riál kellett fizetni egy amerikai dollárért. A spirál csak gyorsult Bassár el-Aszad szíriai elnök bő egy héttel ezelőtti bukásával, ekkor ugyanis Irán elvesztette legfőbb regionális szövetségesét. Ezelőtt az „ág is húzta a riált”: a libanoni Hezbollah és a Hamász gyengülése is lerántotta a fizetőeszközt, és Donald Trump amerikai elnökké választása is rossz hír volt a riál számára.
Fotó: AFP
Aszad bukásának egzisztenciális következményei vannak az Iszlám Köztársaságra nézve
– mondta a CNBC-nek Behnam ben Taleblu, a washingtoni Demokráciák Védelméért Alapítvány vezető munkatársa. „Ne felejtsük el, a Irán folyamatosan mindennel támogatta azt a rendszert, ami végül egy hét alatt lenullázódott.
A valuta esése összességében jól monitorozza a gondok mértékét: a Iránban a hétköznapi emberek küzdenek, hogy fenntartsák magukat, magas inflációtól és munkanélküliségtől szenvednek az évekig tartó súlyos nyugati szankciók után, amik persze a hazai korrupciót növelték, és mindenek a tejébe a gazdasági vezetés is számos hibát vétett.
Trump közben újabb kemény szankciókat lengetett be, ahogy belép a Fehér Házba.
Az iráni kormány érezve a gondokat kifejezte a tárgyalásokra való hajlandóságát, és még az atomalkuba való visszalépés is szóba került, ugyanakkor minden közeledés ellenére a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint
Teherán rekordszinten dúsítja az uránt, a 60 százalékos tisztaságot már elértre, ami csak kis elmaradást jelent a 90 százalékos tisztaságú, azaz az atomfegyverek gyártására alkalmas dúsítottsági szinttől.
