A rossz trend persze nem most kezdődött: a riál már szeptember óta esik, de a hétvégén újabb mélypontot ért el: 756 ezer riál kellett fizetni egy amerikai dollárért. A spirál csak gyorsult Bassár el-Aszad szíriai elnök bő egy héttel ezelőtti bukásával, ekkor ugyanis Irán elvesztette legfőbb regionális szövetségesét. Ezelőtt az „ág is húzta a riált”: a libanoni Hezbollah és a Hamász gyengülése is lerántotta a fizetőeszközt, és Donald Trump amerikai elnökké választása is rossz hír volt a riál számára.
Aszad bukásának egzisztenciális következményei vannak az Iszlám Köztársaságra nézve
– mondta a CNBC-nek Behnam ben Taleblu, a washingtoni Demokráciák Védelméért Alapítvány vezető munkatársa. „Ne felejtsük el, a Irán folyamatosan mindennel támogatta azt a rendszert, ami végül egy hét alatt lenullázódott.
A valuta esése összességében jól monitorozza a gondok mértékét: a Iránban a hétköznapi emberek küzdenek, hogy fenntartsák magukat, magas inflációtól és munkanélküliségtől szenvednek az évekig tartó súlyos nyugati szankciók után, amik persze a hazai korrupciót növelték, és mindenek a tejébe a gazdasági vezetés is számos hibát vétett.
Trump közben újabb kemény szankciókat lengetett be, ahogy belép a Fehér Házba.
Az iráni kormány érezve a gondokat kifejezte a tárgyalásokra való hajlandóságát, és még az atomalkuba való visszalépés is szóba került, ugyanakkor minden közeledés ellenére a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint
Teherán rekordszinten dúsítja az uránt, a 60 százalékos tisztaságot már elértre, ami csak kis elmaradást jelent a 90 százalékos tisztaságú, azaz az atomfegyverek gyártására alkalmas dúsítottsági szinttől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.