Kína rekordösszegű kötvénykibocsátással készül a gazdaságélénkítésre - no meg Trumpra
Soha ekkora összegben nem vett fel még hitelt az ázsiai óriás. Kína 3 ezer milliárd jüan (kb. 411 milliárd dollár) értékű különleges államkötvényt bocsát ki jövőre, hogy megpróbáljon életet lehelni az igencsak kifulladt gazdasági növekedésbe – értesült a Reuters.
A 2025-ös államadósság-kibocsátási terv az idei 1000 milliárd jüanhoz képest nagyságrendi növekedést jelentene. A megháromszorozódó mennyiség azt a célt is szolgálja, hogy enyhítse a kínai importra kivetett amerikai vámok várható emelésének hatását. Donald Trump januárban visszatér a Fehér Házba és kampánya során vámfenyegetésekkel próbálta meg térdre kényszeríteni Pekinget.
A bevételt többek között a fogyasztás ösztönzésére fogják fordítani támogatási programokon keresztül, a vállalkozások eszközfejlesztésére és az innovációvezérelt fejlett ágazatokba történő beruházások finanszírozására - mondták hírügynökség a forrásai.
Küzdelem a defláció ellen
A jövőre tervezett különleges kincstárjegy-kibocsátás lenne az eddigi legnagyobb, és megerősíti Peking hajlandóságát arra, hogy még nagyobb erőkkel küzdjön a gazdaság lanyhulása és a fenyegető defláció ellen. Kína általában nem szerepelteti a hosszú lejáratú különleges kötvényeket az éves költségvetési tervekben, ugyanis ezt az eszközt rendkívüli intézkedésnek tekinti, amellyel szükség esetén konkrét projektekhez vagy politikai célokra lehet bevételt szerezni.
A jövő évi terv részeként a hosszú lejáratú különleges kincstári kötvények révén felvenni kívánt mintegy 1,3 ezer milliárd jüan „két nagyobb” és „két új” programot finanszírozna - mondták a Reuters forrásai.
- Az egyik ilyen program tartós fogyasztási cikkek cseréjének támogatása, amelynek keretében a fogyasztók régi autóikat vagy háztartási gépeket cserélhetik le - vehetnek kedvezményesen helyettük újat.
- A másik program a vállalkozások beruházásait támogatja. Pekingi források szerint kiemelt prioritás a csúcstechnológia, a robotika, az elektromos járművek gyártása, a csipgyártás és a zöld energia.
A fennmaradó bevételt a nagy állami bankok feltőkésítésére fordítanák, mivel a nagy pénzintézetek zsugorodó árrésekkel, ingadozó nyereséggel és egyre romló minőségű hitelportfólióval küzdenek.
Az új különleges államadósság jövő évi kibocsátása az ország 2023-as GDP 2,4 százalékát tenné ki. Peking egy hasonló kezdeményezése 2007-ben 1,55 ezer milliárd jüant vont be ilyen kötvények révén, ami az ország akkori GDP-jének 5,7 százaléka volt.
A Reuters a múlt arról számolt be, hogy Kína jövőre rekordszintre, a GDP 4 százalékára tervezi emelnia költségvetési hiányt annak érdekében, hogy teljesíteni tudják az 5 százalék köréli GDP növekedési célt.
Európában landolhat az USA-ból kitiltott kínai áru
Kína gazdaságának legnagyobb problémái közé tartozik az ingatlanpiac válsága, a magas önkormányzati adósságállomány és a gyenge fogyasztói kereslet. A gazdaság motorjai között még mindig az export húzott a legjobban, ám ha Donald Trump beváltja fenyegetését, és 60 százalékot meghaladó vámot vet ki a kínai importra, ez az ágazat is beleállhat a földbe. Európai elemzők attól tartanak, hogy az ilyen terhekkel megnöveltek, ennyire drága kínai termékek
dömpingáron árasztják majd el az európai piacokat,
ami az EU-t is importkorlátozó vámok bevezetésére kényszerítheti – vagyis globális kereskedelmi háború fenyeget.
Részvénypiac: itt a 14 millió daytrader országa, ész nélkül tőzsdéznek a lakáshitelekből – életveszélyes a helyzet, hatalmas bukás lehet a vége
