Macron ma új miniszterelnököt nevez ki - a politikai paralízis egyre nagyobb válságba tolja Franciaországot

Franciaország gazdasági kilátásai romlanak, mivel a kormány összeomlása és a 2025-ös költségvetés elutasítása tovább élezi a politikai feszültségeket, amelyek már eddig is rontották az üzleti bizalmat. Macron valószínűleg csütörtökön új miniszterelnököt nevez meg, ez azonban aligha oldja meg rövid távon a problémákat. 

Emmanuel Macron új miniszterelnököt kíván kinevezni – valószínűleg csütörtökön –, a politikai és gazdasági paralízisbe süllyed ország azonban még hosszú hónapokig kénytelen lesz együtt élni a sürgősségi, vészhelyzeti törvényekkel és rendeletekkel. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy az idén elfogadnának egy új költségvetést, így januártól Franciaországban csak a létfontosságú kiadásokat fizetik ki, az adózás is változatlan marad. 

Ha Macron ki is nevez egy új miniszterelnököt, Michel Barnier utódjának még kormányt kell alakítania, és újra kell indítania a hivatalos költségvetési folyamatot, amely általában hónapokig tart. A leendő kormányfő tudja, mire számíthat: ugyanazzal a felállással szembesül, amellyel elődje. 

– mondta Antoine Armand leköszönő pénzügyi és gazdasági miniszter szerdán egy törvényhozói bizottság előtt. 

Macron és Scholz a két béna kacsa 

A francia kilátások további romlása újabb csapást jelent Európa számára, amely alig van túl az elmúlt generáció legdurvább inflációs hullámának leküzdésén. Németország, a blokk legnagyobb gazdasága szintén bizonytalan jövő előtt áll, mivel a kormánykoalíció felbomlása előrehozott választásokhoz és elhúzódó recesszióhoz vezet – értékeli a helyzetet a Bloomberg. 

A régió két legnagyobb tagországának válsága, valamint Donald Trump januári, kereskedelmi háborúval fenyegető visszatérése a Fehér Házba arra kényszerítheti az Európai Központi Bankot (EKB), hogy csütörtökön csökkentse irányadó kamatát –

A probléma azonban jelenleg politikai szinten van, amíg Németország és Franciaország kormányválsággal küzd, a gazdasági szereplőknek sem lesz kedvük beruházni, fogyasztani. Az EKB az inflációs hullámra reagálva példátlan kamatemelési ciklust hajtott végre - vagyis van még hová csökkentenie kamatait, de a gazdasági fellendülés beindulásához a politikai kríziseknek is meg kell oldódniuk.

Jó példa erre Franciaország, ahol Barnier leváltása csökkenti annak valószínűségét, hogy csökkenjen az államháztartási hiány. Az idén a vártnál alacsonyabb adók siklatták ki a hiánycél teljesítését; lanyha a lakossági kereslet, gyengék a vállalati eredmények. 

• Barnier költségvetése történelmi mércével mérve jelentős megszorításokat irányzott elő, hogy a hiány a GDP 5 százalékára csökkenjen az idei évre várt 6,1 százalékról.  
• A következő kormánynak valószínűleg vissza kell majd fognia ezeket az ambíciókat, hogy megszerezze a Barnier-t megbuktató törvényhozók egy részének támogatását. 
• Így azonban félő, hogy nem sikerül a hiányt csökkenteni, amelynek árát a költségvetés a megemelkedő kamatterhekben fizeti majd meg. 

– kommentálta a helyzetet Evelyn Herrmann, a Bank of America Global Research Európáért felelős közgazdásza. 

Az üzleti szektornak elege van a politikai patthelyzetből

A homályos politikai és szakpolitikai kilátások máris rontották a háztartások és az üzleti vállalkozások bizalmát: az ipar hangulatindexe kétéves mélypontra süllyedt a Barnier-kormány összeomlása előtti időszakban. A francia vállalatoknak elegük van, sürgős intézkedéseket követelnek a következő kormánytól. A Medef, Franciaország legnagyobb üzleti érdekképviselete Barnier menesztése után nyílt levelet írt a következő miniszterelnöknek, amelyben a gazdasági tevékenység gyors romlására figyelmeztetett. 

– írta a levélben a Medef vezetője, Patrick Martin.