Növelnék GDP-arányos védelmi kiadásaikat a NATO-tagországok

A NATO európai tagjai tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a szövetség jövő júniusi éves csúcstalálkozóján a GDP 3 százalékára emeljék a védelmi kiadásokra vonatkozó célértéket – részben Donald Trump amerikai elnök visszatérésére való tekintettel.

Az előzetes tárgyalásokon részt vevő források a Financial Timesnak (FT) elmondták, hogy a GDP 2 százalékáról való meredek emelésről tárgyalnak, annak ellenére, hogy tisztában vannak azzal, hogy a tagállamok költségvetése már így is meglehetősen feszített, s a százalékos arány növelése számos fővárosban aggályokat vált majd ki.

A CIA World Factbook 2024-es becslései alapján 

• Horvátország, 
• Olaszország és 
• Spanyolország nem teljesíti az idén a 2 százalékos célértéket. 

Számos olyan tagállam van azonban, amely 2-2,1 százalék körül áll – köztük Magyarország is –, számukra a 3 százalékos határték a védelmi kiadások ugrásszerű növelését jelentené. 

A feszített büdzsék ellenére Trump követelése, hogy Európa fizessen többet a saját védelmére, valamint annak felismerése, hogy a jelenlegi kiadási szintek nem elegendők Ukrajna támogatására és Oroszország elrettentésére, arra kényszerítette a fővárosokat, hogy számba vegyék az alulfinanszírozás mértékét.
A bizalmas tárgyalások a brit lap értesülései szerint a szövetség külügyminisztereinek múlt heti találkozóján kezdődtek, végleges megállapodás egyelőre nincs. Az FT forrásai szerint lehetséges kompromisszum, hogy rövid távon 2,5 százalékra emelnék a határértéket, ami 2030-ra nőne 3 százalékra. Az új kötelezettségvállalásokról hivatalosan a jövő évi hollandiai csúcstalálkozón állapodnának meg. 

A NATO-főtitkár optimista 

Mark Rutte, a szövetség főtitkára nem kívánt nyilatkozni, amikor az új cél meghatározásáról kérdezték, de azt mondta, hogy azt szorgalmazná, hogy az „sokkal több” legyen, mint a jelenlegi referenciaérték. 

– mondta Rutte.

Rutte szerint „jó lenne”, ha a hágai csúcstalálkozón új célkitűzésről lehetne megállapodni, annak ellenére, hogy az elmúlt két hónapban Európa vezető hatalmainál, a németeknél és a franciáknál jórészt költségvetési problémák miatt buktak meg a kormányok. 

– mondta a NATO főtitkára, hozzátéve, hogy a legfontosabb prioritásnak a biztonságnak kellene lennie. 

– mondta az FT-nek nyilatkozó egyik politikus. Németország például az idén teljesíti először a 2 százalékos célt. A kiadások további növelése sok európai ország számára nagy kihívást jelent majd, beleértve az olyan gazdaságokat, mint az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország. Az Egyesült Királyság idén mintegy 60 milliárd fontot, azaz a GDP 2,3 százalékát költi védelmi kiadásokra, és a kormány ígéretet tett arra, hogy ezt a szintet 2,5 százalékra emeli. 

Feszített költségvetések

Olaszország, amely 1,49 százalékot költ, már most is az EU túlzottdeficit-eljárása alá tartozik a brüsszeli költségvetési szabályok megszegése miatt. Giorgia Meloni miniszterelnök kormánya azonban elkötelezte magát amellett, hogy 2028-ra eléri a NATO jelenlegi célját, a GDP 2 százalékát. Egy 2,5-3 százalékos megemelt cél lényegesen nehezebbé tenné az olasz büdzsé helyzetét. 

Spanyolország, amely a NATO kiadási rangsorának végén áll a GDP 1,28 százalékának védelmi kiadásokra fordított összegével, igyekezett felhígítani a 2 százalékos küszöbértéket. Pedro Sánchez miniszterelnök a múlt héten emlékeztette a külföldi tudósítókat, hogy Spanyolország túllépte a második célt, miszerint a védelmi kiadások 20 százalékát kutatásra és fejlesztésre fordítja, és nagy létszámú csapatokkal járul hozzá a NATO-missziókhoz.