Az európai NATO tagok arról egyeztetnek, hogy megemeljék a hadügyi kiadásokra szánt célokat a GDP-jük 3 százalékára a szervezet jövő júniusi éves gyűlésén, részben Donald Trump megválasztott amerikai elnök visszaérésére válaszul.
A jelenlegi 2 százalékos cél megemeléséről szóló tárgyalásokról négy forrás is beszámolt a Financial Times számára, miközben az észak-atlanti szövetség 32 tagjából a jelenlegi 2 százalékos célt is csak 23 éri el idén, igaz ez jóval több mint a 2018-at jellemző adat, amikor csak 6 ország felelt meg a céloknak.
Olyan európai országok azonban továbbra sem felelnek meg a 2 százalékos célnak, mint Olaszország és Spanyolország.
Trump azonban már első ciklusa alatt is gyakran hangoztatta, hogy Európának többet kéne védelemre költenie, és a kontinens országai azt is kezdik felismerni, hogy a jelenlegi kiadások nem elegendőek Ukrajna támogatására vagy Oroszország elrettentésére. Bár az Oroszországgal szomszédos Balti országok és Lengyelország már ma is elérik a 3 százalékos célt is.
A bizalmas tárgyalások szerint rövid távon csak 2,5 százalékos célt határoznának meg, a 3 százalékos célt csak 2030-ra kellene elérni. Mark Rutte, a szövetség főtitkára nem kívánta kommentálni a lehetséges célokról szóló tárgyalásokat, ám azt elmondta, hogy a képességekkel szembeni elvárásokat a 2 százalékos céllal nem lehet megvalósítani.
A főtitkár beszélt arról is, hogy jó lenne új célokat meghatározni a nyári gyűlésen az európai költségvetésekre nehezedő nyomás ellenére is, amik a német és a francia kormány bukását okozták az elmúlt két hónapban. Mint mondta,
a politika a szűkös erőforrások árnyékában hozott döntésekről szól, ám a biztonságnak elsődleges szerepet kell játszania.
Amikor Trump első elnöki ciklusa idején a szervezet 2018-as gyűlésén nagyobb kiadásokat sürgetett, miközben ellenkező esetben az Egyesült Államok kilépésével fenyegetett, Rutte, még holland miniszterelnökként ígéretet tett a 2 százalékos cél elérése érdekében tett lépések felgyorsítására. Ez azonban csak az Ukrajna elleni orosz invázió után történt meg, miután a szövetség nem amerikai tagja együttesen mintegy 100 milliárd dollárral növelték hadügyi kiadásaikat az elmúlt két évben.
Egy német tisztviselő szerint Ukrajna védelme és a NATO minimális képességeivel kapcsolatos célok árnyékában a cél megemelése mindenképp szóba fog kerülni, és erre a szervezet következő csúcstalálkozója kiváló alkalom. A 3 százalékos cél meghatározása pedig jelzésértékű lehet Trump és az Egyesült Államok számára is. Ugyanakkor Németország csak idén érte el a 2 százalékos célt először.
Boris Pistorius német hadügyminiszter már régóta sürget nagyobb kiadásokat, és arra is figyelmeztet, hogy Oroszország 2029-re olyan pozícióba kerülhet, ami lehetővé teszi, hogy megtámadja a szövetséget. Az FT-nek nyilatkozó német tisztviselő szerint Moszkva nem azért váltott hadigazdaságra, mert unatkozott.
A hadikiadások növelése azonban számos európai ország számára kihívást jelenthet, olyan országok számára például, mint Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország vagy Spanyolország. Az idén GDP 2,3 százalékát védelemre költő Nagy-Britannia ugyan jövőre 2,5-ra növelné kiadásait, ám ez sem elég az ország hadseregének modernizálására és a nukleáris elrettentő erő fenntartására egyaránt, míg
a mindössze 1,49 százalékot költő Olaszország már így is túlzottdecifit eljárással néz szembe az Európai Unióban.
A kiadások terén a lista alján áll Spanyolország, mely mindössze gazdasági kibocsátása 1,28 százalékát áldozza védelemre, ám Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök szerint az ország túlteljesíti a szövetség másik célját, mely szerint a védelmi kiadások 20 százalékát kutatás-fejlesztésre kell költeni és jelentős csapatokkal vesz részt NATO-missziókban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.