BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Trump még nem is elnök, de már követelése teljesítéséről beszélnek az európai NATO-országok

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A megválasztott elnök régi sérelme, hogy Európa nem költ eleget a védelemre. A NATO európai tagjai a hadikiadásaik jelentős növelése mellett kötelezhetik el magukat a szervezet nyári csúcstalálkozóján.

Az európai NATO tagok arról egyeztetnek, hogy megemeljék a hadügyi kiadásokra szánt célokat a GDP-jük 3 százalékára a szervezet jövő júniusi éves gyűlésén, részben Donald Trump megválasztott amerikai elnök visszaérésére válaszul.

nato
Ideje az európai NATO-tagoknak is fegyverkezni / Fotó: AFP

Több európai ország a jelenlegi célt sem teljesíti, mégis emelnék azt

A jelenlegi 2 százalékos cél megemeléséről szóló tárgyalásokról négy forrás is beszámolt a Financial Times számára, miközben az észak-atlanti szövetség 32 tagjából a jelenlegi 2 százalékos célt is csak 23 éri el idén, igaz ez jóval több mint a 2018-at jellemző adat, amikor csak 6 ország felelt meg a céloknak. 

Olyan európai országok azonban továbbra sem felelnek meg a 2 százalékos célnak, mint Olaszország és Spanyolország.

Trump azonban már első ciklusa alatt is gyakran hangoztatta, hogy Európának többet kéne védelemre költenie, és a kontinens országai azt is kezdik felismerni, hogy a jelenlegi kiadások nem elegendőek Ukrajna támogatására vagy Oroszország elrettentésére. Bár az Oroszországgal szomszédos Balti országok és Lengyelország már ma is elérik a 3 százalékos célt is.

A bizalmas tárgyalások szerint rövid távon csak 2,5 százalékos célt határoznának meg, a 3 százalékos célt csak 2030-ra kellene elérni. Mark Rutte, a szövetség főtitkára nem kívánta kommentálni a lehetséges célokról szóló tárgyalásokat, ám azt elmondta, hogy a képességekkel szembeni elvárásokat a 2 százalékos céllal nem lehet megvalósítani.

A nyári NATO-csúcs ideális alkalom a fegyverkezési célok növelésére

A főtitkár beszélt arról is, hogy jó lenne új célokat meghatározni a nyári gyűlésen az európai költségvetésekre nehezedő nyomás ellenére is, amik a német és a francia kormány bukását okozták az elmúlt két hónapban. Mint mondta,

a politika a szűkös erőforrások árnyékában hozott döntésekről szól, ám a biztonságnak elsődleges szerepet kell játszania.

Amikor Trump első elnöki ciklusa idején a szervezet 2018-as gyűlésén nagyobb kiadásokat sürgetett, miközben ellenkező esetben az Egyesült Államok kilépésével fenyegetett, Rutte, még holland miniszterelnökként ígéretet tett a 2 százalékos cél elérése érdekében tett lépések felgyorsítására. Ez azonban csak az Ukrajna elleni orosz invázió után történt meg, miután a szövetség nem amerikai tagja együttesen mintegy 100 milliárd dollárral növelték hadügyi kiadásaikat az elmúlt két évben.

Egy német tisztviselő szerint Ukrajna védelme és a NATO minimális képességeivel kapcsolatos célok árnyékában a cél megemelése mindenképp szóba fog kerülni, és erre a szervezet következő csúcstalálkozója kiváló alkalom. A 3 százalékos cél meghatározása pedig jelzésértékű lehet Trump és az Egyesült Államok számára is. Ugyanakkor Németország csak idén érte el a 2 százalékos célt először.

Boris Pistorius német hadügyminiszter már régóta sürget nagyobb kiadásokat, és arra is figyelmeztet, hogy Oroszország 2029-re olyan pozícióba kerülhet, ami lehetővé teszi, hogy megtámadja a szövetséget. Az FT-nek nyilatkozó német tisztviselő szerint Moszkva nem azért váltott hadigazdaságra, mert unatkozott.

Ezért nehéz több pénzt felhajtani Európában

A hadikiadások növelése azonban számos európai ország számára kihívást jelenthet, olyan országok számára például, mint Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország vagy Spanyolország. Az idén GDP 2,3 százalékát védelemre költő Nagy-Britannia ugyan jövőre 2,5-ra növelné kiadásait, ám ez sem elég az ország hadseregének modernizálására és a nukleáris elrettentő erő fenntartására egyaránt, míg 

a mindössze 1,49 százalékot költő Olaszország már így is túlzottdecifit eljárással néz szembe az Európai Unióban.

A kiadások terén a lista alján áll Spanyolország, mely mindössze gazdasági kibocsátása 1,28 százalékát áldozza védelemre, ám Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök szerint az ország túlteljesíti a szövetség másik célját, mely szerint a védelmi kiadások 20 százalékát kutatás-fejlesztésre kell költeni és jelentős csapatokkal vesz részt NATO-missziókban.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.