Szerbia kikerülné az amerikai szankciós pofont
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚgy tűnik, lát Szerbia kiutat az Egyesült Államok azon terve ellen, amely szerint a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) napokon belül felkerül az USA szankciós listájára. Az esetleges korlátozás elkerülése érdekében Belgrád tárgyalásokat kezd az összes lehetséges féllel. Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök közlése szerint a helyzetről megbeszélések indulnak az Egyesült Államok és Oroszország képviselőivel, illetve „mindenki mással”.
Kínálkozik a kézenfekvő megoldás
A Szerbia által javasolt megoldás az lenne, hogy az orosz cégek részesedése 50 százalék alá csökkenne a NIS-ben. Jelenleg a társaság
- 50 százaléka a Gazprom Nyeftyé,
- 6,15 százaléka a Gazpromé,
- 29,87 százaléka a szerb államé
- és 13,98 százaléka kisebbségi részvényeseké.
Az orosz hányad úgy csökkenne, hogy Szerbia növelné részesedését a NIS-ben. Ám nem tudni, hogy az Egyesült Államok milyen szerb lépéssel elégedne meg, ráadásul a szerb elnök már a péntek esti televízió-nyilatkozatában is jelezte, hogy Oroszország esetleg nem is menne bele az orosz hányad Szerbia általi részleges kivásárlásába.
A NIS bejelentette, hogy rendben működik, és megkezdte az esetleges szankció miatti kockázatok felmérését. Kockázat pedig van: ez Szerbia legnagyobb energiavállalata, ez felel az üzemanyag-ellátásért és a stabil szénhidrogén-termelésért. Közleményében ugyanakkor hangsúlyozza a társaság, hogy üzemanyag-ellátás stabil Szerbiában, és a vállalat balkáni benzinkúthálózatában is. A pancsovai finomító rendben működik.
Vucic európai mozgatórugókat lát a NIS ellen tervezett lépés mögött
Aleksandar Vucic pénteken késő este arról számolt be a televízióban, hogy ha életbe lép az amerikai intézkedés, akkor megeshet, hogy Horvátország nem engedi át a kőolajat az Adria-kőolajvezetéken, emiatt pedig megszűnik Szerbia olajellátása. „Ez problémák sorát nyitja meg Oroszországgal” – húzta alá. Attól tart, hogy mivel hasonló amerikai tervről korábban nem lehetett hallani, ezt a mostanit az európaiak készítették elő. Úgy gondolja, hogy ezzel a lépéssel akarják rákényszeríteni Szerbiát, hogy vezessen be szankciókat Oroszország ellen.
Hatalmas bajok jöhetnek
Drasztikus üzemanyagár-emelkedés, üzemanyaghiány, valamint a szerb állami pénzügyekre és a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt lehetséges hatások – ezek lehetnek a következmények, ha az Egyesült Államok szankciókat vezet be a NIS ellen – állítják a Vajdaság Ma portál által hivatkozott szakértők.
Goran Radosavljevic, a Metropolitan Egyetem keretében működő közgazdasági kar tanára a belgrádi hetilapnak elmondta, hogy
az amerikai lépés hatására akár le is állhat a pancsovai olajfinomító, és komoly gondok jelentkezhetnek a piac ellátásában.
Ráadásul a NIS már tíz éve közvetett szankciók alatt áll az anyavállalat, a Gazprom elleni embargó miatt. Ez eddig is nehezítette a működését, különösen az orosz olaj vásárlásának ellehetetlenítése révén. A közvetlen szankciók azonban precedens nélküli helyzetet teremtenének. A szakértő szerint alternatív szállítási útvonalak talán találhatók, de a finomításhoz nem lehetne elég nyersolajat szerezni. A helyzet más szerbiai cégeket is érintene, mivel más vállalat is bevihet Szerbiába nyersolajat, ha van kereskedelmi engedélye, és szerződött a NIS-szel az olaj feldolgozásáról.
Kérdés, mit lépne a Janaf
Miodrag Zdravkovic energetikai szakértő is felvetette, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint a horvátországi Janaf esetleg nem szállít kőolajat a NIS-nek.
Ljubodrag Savic közgazdász szerint pedig két lehetőség van:
- vagy Szerbia átveszi a NIS irányítását,
- vagy szankciókat vezet be Oroszország ellen.
De egyik megoldás sem lenne problémamentes, és mindkettő súlyos következményekkel járna. Márpedig, ha Szerbia nem szerez többségi tulajdont a NIS-ben, akkor nem lesz olaja. Ha viszont az oroszok beleegyeznek abba, hogy Szerbiának többsége legyen a NIS-ben, az veszélyeztetné az államháztartást és az ország hitelminősítését.
Miodrag Kapor energetikai szakértő arra jutott, hogy ha a külföldi cégek az említett szankciók miatt nem adnának el olajat a NIS-nek, az rendkívüli helyzetet teremtene, amelyben Szerbiának joga lenne a vállalatot államosítani, és az orosz tulajdonosnak tisztességes piaci árat ajánlani a tulajdonrészért.
