A leköszönő román kormány pénzügyminisztere, Marcel Bolos a szerdai kormányülés előtt bejelentette, hogy az államnak nehézségei vannak a hitelfelvétellel, ezért a költségvetésből kellett átcsoportosítani egy jelentős összeget, hogy fedezni tudják a növekvő feszültségek közepette megugró kiadásokat, és a jegybanknak is be kellett avatkoznia a lej érdekében – írta a Bloomberg. A miniszter ugyanakkor hozzátette, hogy a folyó fizetési mérleg így is kényelmes szinten maradt.
Románia költségvetési hiánya az idén a legmagasabb volt az Európai Unió tagállamai közül, és minden bizonnyal nem lesz tartható a kormány által kitűzött 7 százalékos hiánycél sem. A piacokat sokkolta és a román kötvényhozamokat felhajtotta az elnökválasztás első fordulójának eredménye, ugyanis a sötét lóként és a második fordulóba jutásra kvázi esélytelenként számon tartott Calin Georgescu kapta a legtöbb szavazatot, az oroszbarát politikus mellett Elena Lasconi jutott tovább a második fordulóba, ami szintén nem számít papírforma-eredménynek.
A tárcavezető szerint az első reakció a bankok részéről érkezett, amelyek az államkassza átmeneti szűkössége miatt leállították az államnak nyújtott hitelek folyósításának jelentős részét. Bolos újságíróknak elmondta, hogy a bizonytalanság valószínűleg az új kormány kinevezéséig fennmarad, ameddig az egyelőre ismeretlen összetételű kabinet meg nem határozza az állam költségvetési politikájának főbb irányvonalait. A tárcavezető kifejezte reményét azzal kapcsolatban, hogy a válság hamarosan véget ér.
Ha ez még nem lenne elég, a Román Nemzeti Bank (BNR) elismerte, hogy az elnökválasztás első fordulója után be kellett avatkoznia annak érdekében, hogy az euró árfolyamát 5 lej alatt tartsa. A régiós devizák az elmúlt időszakban külön utakon jártak, a lengyel zloty erősödött, a cseh korona pedig nagyjából tartotta a szintjét. A forint ezzel szemben gyengült, és a román jel is. Jegybanki intervencióra azonban csak keleti szomszédunknál került sor. Bár ez Románia esetében nem ritka, az azonban nem számít gyakorinak, hogy a BNR ezt el is ismeri. Ráadásul a mintegy 6 milliárd eurós beavatkozás rendkívül erőteljes lépés.
A román jegybank hétfői tájékoztatása szerint az állam devizatartalékai november végén 1,6 milliárd euróval 61,174 milliárd euróra csökkentek.
Románia az év elején rekordösszegű, több mint 18 milliárd eurós devizahitelt vett fel. A nemrég bekövetkező politikai felfordulás előtt az államkincstár a nemzetközi hitelfelvétel visszafogását tervezte, és inkább a hazai piacra szeretet volna támaszkodni a finanszírozásban. A választói akarat, úgy tűnik, felülírta ezeket a számításokat.
Az elemzők szerint az új román kormánynak a költségvetési hiány mellett munkaerőpiaci válsággal is szembe kell néznie 2025-ben, ugyanis az ország várható schengeni csatlakozása a külföldi munkavállalók számára is új ajtókat nyithat az EU munkapiacára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.