Vámok kivetését helyezte kilátásba az Európai Unióval szemben Donald Trump megválasztott amerikai elnök, amennyiben a kontinens nem vásárol több amerikai kőolajat és földgázt.
A Truth Social közösségi oldalon lévő bejegyzés szerint az Európi Uniónak ki kellene egyensúlyoznia a kereskedelmi mérlegét az Egyesült Államokkal, mégpedig úgy, hogy több olajat és földgázt vásárol Amerikából. Ellenkező esetben jöhetnek a vámok.
Az amerikai kormányzat adatai szerin 2022-ben az Egyesült Államok és az EU közötti kereskedelem 1300 milliárd dollárt tett ki, miután Amerika 592 milliárd dollár értékű árut és szolgáltatást exportált és 723,3 milliárd dollár értékű árut és szolgáltatást importált az unióval szemben. A szuperhatalom tehát 131,3 milliárd dolláros kereskedelmi hiánnyal rendelkezik Európa felé.
Ha csak az árukat nézzük a helyzet akkor sem sokkal jobb, hiszen így 350,8 milliárd dolláros export áll szemben 553,3milliárd dolláros importtal, ami Washingtonból nézve 202,5 milliárd dolláros deficitet jelent.
A 2022-es adatokban ráadásul még az akkori csillagászati földgáz árak is tükröződnek.
Az Egyesült Álamok a világ legnagyobb olaj és földgáztermelője, utóbbi cseppfolyósított formájának, az LNG-nek a legnagyobb exportőre is. Az LNG legnagyobb vásárlói, így az unió vagy Vietnám már korábban felvetették, hogy többet vásárolnak a nyersanyagból, hogy megakadályozzák a vámok kivetését – jelenti a Bloomberg.
Ugyanakkor Európa már ma is az amerikai LNG legnagyobb piaca, az amerikai export fele landol a kontinensen, de az unió amerikai olajat is vásárol már ma is, főként a könnyű és közepes fokozatokból. Ugyanakkor az európai piacot korábban uraló orosz olaj inkább a nehéz fajtából került ki, így kérdéses, hogy azt az amerikai nyersanyag mennyiben tudja lecserélni. A Statista számításai szerint
még a 2022-es árrobbanás idején sem érte el a teljes amerikai LNG-export értéke az 50 milliárd dollárt, így az a kereskedelmi hiányt aligha fogja eltüntetni.
Trump győzelmére és egy esetleges kereskedelmi háborúra ugyanakkor más módon is készülnek az unió és a tagállamok vezetői, akiket a megválasztott elnök első ciklusa idején, 2017-ben felkészületlenül értek a nemzetbiztonsági indokkal az európai acélra és alumíniumra kivetett vámok. Az azóta eltelt időszakban azonban az EU is kibővítette a lehetséges válaszlépések körét.
A G7 novemberi csúcstalálkozóján Annalena Baerbock német külügyminiszter arról beszélt, hogy ha Trump az Amerika az első politikát követi, arra az „Európa összefog” lesz a válasz.
Az uniós eszköztár erősebb kereskedelmi védelmet nyújt, és lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság vámokat és más büntetőintézkedéseket tegyen az amerikai lépésekkel szemben. Az unió a külföldi támogatások ellenében azt is lehetővé teszi, hogy az államilag támogatott cégeket kizárják a közbeszerzésekből vagy épp az európai felvásárlásokból.
Trumpnak azonban nem csak a kereskedelmi mérleg miatt van problémája az EU-val, a megválasztott elnök gyakran kritizálta a kontinenst azért is, mert nem költ eleget a védelmére, sőt egyszer azt is kijelentette, hogy hagyná, hogy Putyin azt csináljon amit akar azokkal az európai országokkal, melyek nem érik el a NATO által kitűzött kiadási célokat.
Ezek azonban jellemzően azok az országok, melyek nem határosak Oroszországgal, mint például Spanyolország. Az Oroszországhoz közeli országok ugyanis nemcsak teljesítik, de túlteljesítik a NATO GDP-arányosan 2 százalékos védelmi kiadást előíró célját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.