Európában működő amerikai cégek: feszülten lesik, mit tesz most Trump
Az Európában működő amerikai cégek nem várják optimistán a jövőt, 90 százalékuk szerint romlani fog a transzatlanti gazdasági kapcsolat a következő években Donald Trump elnök várható politikája, például a széles körű vámok bevezetése miatt.
Az európai uniós amerikai kereskedelmi kamara (AmCham EU) több mint 160 vállalatot tömörít, köztük olyan nagyágyúkat, mint az Apple, a Goldman Sachs, a Meta és a Visa. A körükben végzett felmérés eredménye szerint kétharmaduk attól tart, hogy az amerikai elnök politikája ártani fog majd az európai tevékenységüknek.
Ennél jóval kevesebben, az érintett cégek 52 százaléka számít negatív hatásra az uniós politikai miatt – számolt be a felmérés eredményéről a Reuters.
Vámok helyett szorosabb együttműködést sürgetnek
A január 6. és 14. között megkérdezett cégek 84 százaléka a vámokat és a kereskedelempolitikát tartotta a transzatlanti együttműködés legfőbb prioritásának, amelyet az ellátási lánc rugalmassága és az energetikai átállás követ. A vállalatok túlnyomó többsége azt mondta, hogy
Európa kritikus fontosságú a működésük szempontjából,
és sürgette Brüsszelt és Washingtont, hogy fogjon össze a szabályozás enyhítése, a kereskedelmi akadályok csökkentése és az együttműködés fokozása érdekében.
Háromnegyedük „nagyon” vagy „rendkívüli mértékben” támogatja a párizsi klímamegállapodást, amelyből Trump várhatóan ismét kilép majd, ahogyan az első elnöksége alatt tette.
Donald Trump új kihívás a még Oroszországban működőknek
Menni vagy maradni – változatlanul ez a kérdés a több száz nyugati cég számára, amelyek még mindig jelen vannak Oroszországban a szankciók ellenére. A távozást Moszkva egyre nehezebbé és költségesebbé tette, maradni pedig még inkább megéri, ha Trump beváltja az ígéretét, és lezárja az ukrajnai háborút.
A nagy amerikai vállalatok közül „humanitárius okokból” folytatta működését többek között
- a PepsiCo,
- a Procter & Gamble
- a Mondelez.
Távozni egyre nehezebb is, miután Oroszország októberben tovább szigorította a feltételeket, hogy a vállalkozásokat maradásra ösztönözze. Moszkva már legalább 60 százalékos árengedményt követel a kilépési tranzakciókra, valamint 35 százalékos „önkéntes hozzájárulást” az orosz költségvetéshez az üzlet árából, amit Washingtonban csak „kilépési adónak” neveznek.
Megvárják, mit tesz az új elnök
„Trump győzelme és hivatalba lépése újabb bizonytalanságot jelent az oroszországi eszközökkel rendelkező multinacionális vállalatok számára” – nyilatkozta a brit hírügynökségnek Ian Massey, az S-RM globális kockázati tanácsadó cég vállalati hírszerzési részlegének vezetője.
Miközben a Kreml tovább növeli az orosz piac elhagyásának költségeit, Trump csökkentheti a maradásét, ami egyfajta stagnálást eredményezhet
– vélekedett.
Bár kérdés, mikorra sikerül Trumpnak valóban tűzszünetet kicsikarni Ukrajnában, már pusztán a hatalomra kerülése politikai fedezetet adhat néhány vállalatnak ahhoz, hogy Oroszországban maradjon, míg mások a távozás lehetőségének tekinthetik a szankciók esetleges enyhítésére vonatkozó kilátásokat.
„Lehet, hogy néhány szankciót csökkenteni fognak, ha az új kormány képes lesz tárgyalni az ukrajnai konfliktus rendezéséről” – mondta Alan Kartashkin, a Debevoise and Plimpton partnere. Szerinte ez feloldhatja az Oroszországban rekedt külföldi tulajdonú eszközök egy részének befagyasztását, ami a kilépési ügyletek újabb hullámát indíthatja el.
De egyelőre kérdéses, mi fog történni, mert ahogy egy neve elhallgatását kérő pénzügyi szolgáltató szakember fogalmazott, „Trumpnál egyszerűen nem lehet tudni, hogy mit fog tenni”.
