Legyen szó a fosszilis és nukleáris energiához való hozzáállásról vagy az elektrifikációs stratégiáról, az Európai Unió energiapolitikája mostanra teljesen elszigetelődött a világban – írta tanulmányában Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője hétfőn.
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy napi 103 millió hordóval 2024-ben ismét új rekordot döntött a világ olajfogyasztása. Ez tovább nő, a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése alapján 2025-ben újabb 1,1 millió hordóval, 2026-ban pedig ismét több mint 1 millió hordóval emelkedik majd a globális olajkereslet, a sokszor beharangozott „tetőzés” tehát még várat magára.
A szénfelhasználás is nő. Kína 2024-ben zsinórban kilencedszerre is bejelentette, hogy idén több szenet fog felhasználni, mint az előző évben. Az ázsiai állam már most is a világ teljes szénfogyasztásának a felét adja. India pedig azt tervezi, hogy 2030-ig megduplázza az acéltermelését, ahol szintén a klímaszennyező szénalapú termelés lesz a meghatározó.
Az Európai Unión kívüli világ döntően gázalapú jövőre készül, Kanadától Ghánáig versenyeznek a vállalatok, hogy a lehető leggyorsabban futtassák fel a kitermelést a lehető legalacsonyabb áron. Az Egyesült Államok már most a világ első számú gáztermelője és exportőre, de Észak-Amerika kapacitása pár éven belül megduplázódik, a világ LNG-termelési kapacitása pedig 2028-ra 40 százalékkal bővül.
Tatár Mihály kiemeli, hogy
az Európai Unió nemcsak az atomerőművek építésében, de a nukleáris innovációban is lemaradt.
Az elmúlt 10 évben Kína 37 atomerőművet épített, amelyek technikai színvonala egyre magasabb.
A világ fókusza a legfontosabbnak tartott piacok, technológiák dominálására és a maximális versenyképességre került, márpedig ezek egyik kritikus tényezője a nagy volumenű, olcsó és időjárásfüggetlen energia.
A globális energetikai trendek már Donald Trump győzelme előtt is határozottan egy másik jövő felé tartottak, mint amit a zöldek által dominált európai gazdaságpolitika elképzelt.
Az EU energiapolitikája mindent egy lapra tesz fel, mert úgy gondolja, látja a jövőt. Jobban, mint a piac, és jobban, mint bármely vetélytársa a világon.
Brüsszel úgy tesz, mintha a siker egyetlen igazi fokmérője a dekarbonizáció sebessége lenne. Ha nem kerül sor időben a most törvényekbe és határidőkbe bebetonozott európai zöldátállási stratégia felülvizsgálatára, a kontinens gazdasági térvesztése még nagyobb lendületet vesz majd.
Erőművek sorával terítik be Oroszországot
Oroszország áramigénye nő, energiatermelő létesítményei öregszenek, ezért a most elfogadott, 2042-ig szóló terv 88 gigawattnyi új kapacitás létesítését rögzítette. Ebből 29,3 gigawattnyi atomerőmű lenne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.