Drágul a gáz Európában az orosz export leállása nyomán
Emelkedésnek indult Európában a gáz ára az új évben, miután a tranzitmegállapodás lejártával leállt az orosz export, és az egész kontinensen téliesen hidegre fordult az idő.
Az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén 2025 első kereskedési napján 4,3 százalékkal, 51 euróra ugrott a gáz megawattóránkénti ára, ami a legmagasabb 2023 októbere óta, csütörtökön azonban már visszagyengült 48,98 euróra. (Egy euró 411,4 forint.) A Bloomberg tudósítása szerint a kereskedők most azt figyelik, hogy az ukrán tranzit leállása nyomán gyorsabban használják-e majd fel a tárolókban lévő gázt.
Ez problémát okozhat, mert a gázválság kezdete, 2021 óta ezen a télen használják fel a leggyorsabb ütemben a tárolókban lévő gázt Európában.
Leállt a gázszállítás, megjött a hideg
Az orosz gáz szállítása az új év beköszöntével állt le Ukrajnán keresztül, és véletlenül egybeesett az idő lehűlésével, ami növeli a fűtési igényt. A hideg ráadásul tartósnak ígérkezik: Szlovákiában például, amelyet súlyosan érint a leállás, a hőmérő higanyszála mínusz 7 Celsius-fokig zuhanhat január közepére.
A tárolt mennyiségnek és a többi forrásnak köszönhetően Európa aligha fogy ki a gázból a tél végére, nehézségeket okozhat azonban a megfelelő mennyiségű energiahordozó beszerzése a következő fűtési szezonra. A nyári határidős jegyzésekben ugyanis a mostani télinél is magasabbak a gázárak, így igen költséges lesz a tárolók feltöltése.
„Egyre nagyobb a kockázata, hogy az Európai Unió alacsony tárolói kapacitással zárja a telet, ami nagyon megdrágítja a feltöltést” – nyilatkozta a hírügynökségnek Lohmann Rasmussen, a koppenhágai Global Risk Management vezető elemzője.
Vezetékes orosz gáz már csak egyetlen útvonalon, Törökországon keresztül érkezik Európába, méghozzá Magyarországra. Elemzők árgus szemmel figyelik, hogy ezzel mi lesz.
Fontosabbá válik az LNG
Az orosz export elvesztése miatt Európa egyre nagyobb mértékben függ a cseppfolyósított földgáztól (LNG) – ami részben szintén Oroszországból érkezik. Moszkva tavaly rekordmennyiségben szállított LNG-t a kontinensnek, az Egyesült Államok után a második legnagyobb forrás.
A szárazföldi területeken elhelyezkedő közép- és kelet-európai országok számára azonban igen drága megoldás a Németországon, Lengyelországon és Görögországon keresztül érkező LNG.
Szlovákia becslése szerint például ez 177 millió eurós pluszköltséget jelentene az országnak.
Európának ráadásul keményen versenyeznie kell majd az LNG-ért, különösen nyáron, amikor Ázsiában megugrik a légkondicionálás energiaigénye.
Bár világszerte számos új LNG-erőmű épül, a jelentős kapacitásbővítések csak néhány év múlva lesznek készen.
Drágul majd a gáz után az áram ára is
Az előrejelzések szerint a gáz árának emelkedése, valamint a kisebb nukleáris és vízi erőművi kapacitás miatt a nyárra 27 százalékkal drágulhat az áram Európában.
„Így Európának 2025 nyarán hasonló fosszilistüzelőanyag-hiányt kell pótolnia, mint 2024 nyarán, de magasabb költségek mellett” – nyilatkozta a Luxembourg Timesnak Sabrina Kernbichler, az Energy Aspects vezető elemzője.
A cég szerint a németországi átlagárak júliusra elérik a megawattóránkénti 93,8 eurót, ami húsz euróval több a tavaly nyárinál.
A gázárak 33 százalékkal lesznek magasabbak a tavalyinál.
„Egy olyan hipotetikus esetben, amikor a gáz- és áramárak a jelenlegi szinthez hasonlóan magasak maradnak, különösen az ipari fogyasztókra gyakorolt hatás tovább súlyosbodik” – figyelmeztetett Daniel Muir, az S&P Global Commodity Insights elemzője. „Egy ilyen forgatókönyv a termelés és a foglalkoztatás csökkenését, következésképpen pedig gazdasági rossz közérzetet eredményez” – tette hozzá.
Oroszországnak azonban nem okoz gondot az európai export leállása, rekordmennyiségben szállítja az olcsó energiahordozót a szibériai vezetéken keresztül Kínába.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.