Putyintól kapott fegyverrel tüzelhet Trump Hszi Csin-pingre

A korábbi amerikai elnök, Donald Trump november 4-i választási győzelme óta felfokozott spekuláció kezdődött arról, ki mivel és hogyan lőhet majd a glóbuszon az elkerülhetetlennek tartott kereskedelmi háborúban, és mi lesz az eredmény. Érdekes fejezet a The Wall Street Journal minap megjelent elemzése, amely szerint ennek a harcnak az amerikaiak jó esélyekkel indulnak neki, mert Kínának kevés a lőpora.

Trump, aki előző elnöksége alatt sem bánt kesztyűs kézzel kereskedelmi szempontból a hatalmas ázsiai vetélytárssal, 60 százalékos vám kivetését helyezte kilátásba a kínai árukra. 

A kereskedelmi háború előszobája: mit lőtt máris egymásra az USA és Kína?

A 2017–2021-es előző Trump-elnökség második évében kirótt vámokra Peking azzal válaszolt, hogy a kínai vámokat is növelték az amerikai élelmiszer-, vegyi és textilárukon. Azóta tanultak, finomítottak az arzenálon, és decemberben már egy olyan eszközzel álltak elő, amelyet a korábbiaknál hatékonyabbnak gondolnak – fejtegette az amerikai lap.

Amikor a most távozó demokrata párti elnök, Joe Biden adminisztrációja elvágta Kínát a mesterséges intellegencia használatához szükséges egyes félvezetőktől, Kína decemberben válaszul 

• szigorította az olyan nyersanyagak exportját, amelyek  a fejlett elektronikai eszközök és akkumulátorok, illetve egyéb magastechnológiai termékek előállításához elengedhetetlenek. 
• Az ukrajnai háborúban Kijev számára létfontosságú drónok alkatrészeinek eladása feletti pekingi állami ellenőrzés is szorosabbá vált.
• Oldalvágásként Peking antitrösztvizsgálatot indított a csúcstechnológiában előretörő amerikai csipóriás, az Nvidia ellen, amely szerintük megszegte a 2020-ban kapott kínai hozzájárulás feltételeit egy izraeli cég megvásárlásához.
• Peking fenntart egy listát a „megbízhatatlan entitásokról”, olyan vállalatokról, amelyek kínai működését megnehezíti. Szeptemberben közölték, a PVH – a Calvin Klein és a Tommy Hilfiger – tulajdonosa felkerülhet a listára, miután arról érkeztek hírek, hogy bojkottálta a kínai Hszincsiang terület gyapottermékeit, ahol a Peking által cáfolt vádak szerint kényszermunkaerőt alkalmaznak.

A nyersanyagok korlátozása visszalőhet Kínára

Kína stratégiaszerűen épített fel domináns pozíciókat bizonyos kritikus ásványkincsek kitermelésében és finomításában. 

De azért nem ők az egyetlen eladók, és az amerikaiak is tanultak a fejleményekből. Például nyers galliumból tavaly többet importáltak Kanadából, mint Kínából, feldolgozott germániumból pedig Németország volt a fő szállító – emlékeztet a WSJ. Mindkét anyag kritikus jelentőségű a félvezetők, a rakétarendszerek és a napelemek gyártásában. A galliumot illetően 2022-ben 40 százalékon ért el csúcsot Kína részesedése az USA ellátásából, mostanra 10 százalék alá csökkent. Germániumban a 2020-as 60 százalék után 2023-ban már a 75 százalékot verdeste, de azóta egyharmadra szorították le.

Az egymásnak feszülés rizikókat hordozó eredménye nem csak az volt Kína számára, hogy fontos vevőt vesztett. Dominanciáját a kritikus ásványok piacán részben az biztosította, hogy viszonylag olcsón adta őket, nehéz helyzetbe hozva a versenytársakat. Az exportkorlátozások azonban pont ezt az előnyt áshatják alá: megdrágítják a nyersanyagokat, és jobban megéri az előállításukba fektetni – kitermelik maguknak a hatékony versenytársakat.

– mondta a WSJ-nek  Matthew Gertken, a BCA Research geopolitikai főstratégája.

Készenlétben áll az orosz fegyver, és nem Peking mellett

Vámot kikerülni nem olyan könnyű, szankciókat azonban igen, és ezt a leckét az Ukrajnával hadakozó Oroszország tanította meg a nyugatiaknak. A piacaikról kitiltott orosz termékek kerülővel mégiscsak megtalálták az útjukat a nyugati piacokra.

A tanulság: a világkereskedelemben harmadik országok általában készek belépni közvetítőként, amikor a vásárló hajlandó ezen az úton kikerülni az eladó által valamely országra mint eladási célpontra kirótt tiltást. Ahogy az Európából kitiltott orosz olaj is mégis eljutott kerülő utakon Európába, az amerikai cégek előtt is nyitva áll az út, hogy harmadik országoktól beszerezzék az árukat, amiket Kína megtagad tőlük.

Az amerikai vállalatokat szekálni se feltétlenül kifizetődő a gazdaságát nagy erőfeszítésekkel újra felpörgetni igyekvő Kína számára. Miközben igyekeznek kiszorítani a nyugati márkákat, és helyieket állítani a helyükbe, az amerikai cégek elfordulóban vannak, és esetleg olyanok is, amelyeknek a jelenléte jobb lenne. A General Motors például üzemeket zár be, és kevesebb modellt kínál Kínában.

– idézi a lap Craig Singletont, a Foundation for Defense of Democracies munkatársát.

Peking tehát eleve elveszítette az igazán el sem kezdődött kereskedelmi háborút a WSJ elemzése szerint? Azért ezt ilyen formában nem mondja ki a cikk, de ilyen cím áll felette: Kínának behatárolt a mozgástere az amerikai vámok ellenében.

Amivel Kína mégis kellemetlenkedhet az Egyesült Államoknak és Trumpnak

Martin Lynge Rasmussen, az Exante Data kutatóintézet szenior stratégája szerint Kína számos utat találhat, hogy alacsony értékű és technológiájú termékek révén találjon be.

Rengeteg a feldolgozóipari termék, amelyekben Kína domináns, elég a csavarokra, szegecsekre vagy a töltőkábelekre gondolni. Ha ezekből hiány alakulna ki, az kimondottan bosszantó.

Egy másik csatorna, amelyen érkezhet a pofon, a devizapiac. Ha Kína engedi leértékelődni a jüant a dollárral szemben – és előjelei ennek máris vannak –, az olyan előnyt biztosíthat a számára a világpiacokon, ami segíthet kompenzálni a magasabb amerikai vámok hatását. Ez azonban veszélyes fegyver. Könnyen a tőke meneüléséhez vezethet Kínából, emiatt a közgazdász szakértők többsége szerint korlátozott és ellenőrzött csatornában tartott leértékelődésnél többre aligha kell számítani.

Ez tehát a vezető amerikai lap értékelése a kereskedelmi háború kilátásáiról. Ha a kínaiak hasonló elemzést tesznek közzé, más eredményt hozhatnak ki. Ilyen minden háború, a kereskedelmi is. Az Európát is célba vevő amerikai vámfenyegetés: másik téma. Az amerikai–kínai összecsapás világgazdasági és világpolitikai hatásaiból azonban egész biztosan nem vonhatja ki magát Európa sem.