Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök még a kampányban megígérte, hogy a 40 órás munkahetet 37,5-re csökkenti baloldali koalíciós partnerével, a Sumarral együtt. Az ígéret megvalósítása azonban nehézkesen megy, sőt nézeteltéréseket okozott a kisebbségben kormányzó koalícióban.
Európa versenyképességi problémákkal küzd, amire Mario Draghi jelentése is rávilágított az ősszel. A rövidebb munkahét pedig kevesebb munkát, és így Spanyolország még nagyobb leszakadását eredményezheti a kritikusok szerint: csökkenhet a termelékenység és a nemzetközi versenyképesség. A kormányzó hiába állítja, hogy ez nem lesz így, a vállalatok egyelőre nem így látják – írja a Politico.
A kormány, a szakszervezetek és a munkaadók háromoldalú egyeztetéséből az utóbbiak kisétáltak, mivel szerintük a politika mindenképpen úgy vinné véghez a javaslatot, ami a kisvállalkozókat sújtaná. A másik két tárgyalópartner azonban tovább tárgyalt, és megegyezésre jutott decemberre.
Már az egyezség megkötése előtt is voltak jelek a problémákra, mivel a Sumar és a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) nem értett egyet abban, hogy a reformot hogyan kellene fokozatosan bevezetni, és hogyan kellene alkalmazni a részmunkaidős munkavállalókra. Sőt, Yolanda Díaz munkaügyi miniszter azt is kijelentette, hogy a szocialisták blokkolják a megállapodás megvalósítását. A kormánypártok egyelőre tovább egyeztetnek arról, hogy milyen törvénytervezetet nyújtsanak be a honatyáknak.
A spanyolok átlagosan 36,4 órát dolgoznak egy héten. Az Európai Bizottság adatai szerint ezzel az európai rangsor középmezőnyében helyezkednek el. A legkevesebbet a hollandok (32 óra), a legtöbbet pedig a görögök (39,8 óra) dolgoztak egy héten teljes munkaidős állásban 2023-ban. Míg a németek 34 órát, addig a magyarok 37,8 órát töltöttek átlagosan munkával tavalyelőtt.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése szerint a spanyol reálbérek 2024 első negyedévében alacsonyabbak voltak a koronavírus-járvány előtti szintnél, amivel az ibériai állam a fejlett gazdaságok listájának aljára csúszott.
Mivel a kormány a munkaidő csökkentése mellett szinten tartaná a fizetéseket, a rövidebb munkahét valójában fizetésemelést jelentene.
Nem meglepő tehát, hogy a közvélemény örül a reform ígéretének. Egy szeptemberben közzétett felmérés szerint háromból két spanyol támogatja a rövidebb munkahét gondolatát.
A Spanyol Munkaadói Szervezetek Szövetsége (CEOE) szerint az intézkedés idén 21-23 milliárd euró többletköltséget okozna a vállalkozásoknak. Rosa Santos, a CEOE munkaügyi részlegének igazgatója szerint a szervezet nem ellenzi a rövidebb munkaidőt, de ágazati kollektív szerződéseken keresztül kellene elérni, hogy az iparágak az igényeikre igazíthassák. „A hatás nagyon egyenlőtlen: ágazatonként, földrajzilag, vállalatméretenként.”
Meglepő hatással van a gazdaságra a rövidebb munkahét Izlandon
Tavaly Izlandon gyorsabb volt a gazdasági növekedés, mint a legtöbb európai országban, és a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb Európában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.