Megrengette a spanyol kormánykoalíciót a rövidebb munkahét

Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök még a kampányban megígérte, hogy a 40 órás munkahetet 37,5-re csökkenti baloldali koalíciós partnerével, a Sumarral együtt. Az ígéret megvalósítása azonban nehézkesen megy, sőt nézeteltéréseket okozott a kisebbségben kormányzó koalícióban.

Európa versenyképességi problémákkal küzd, amire Mario Draghi jelentése is rávilágított az ősszel. A rövidebb munkahét pedig kevesebb munkát, és így Spanyolország még nagyobb leszakadását eredményezheti a kritikusok szerint: csökkenhet a termelékenység és a nemzetközi versenyképesség. A kormányzó hiába állítja, hogy ez nem lesz így, a vállalatok egyelőre nem így látják – írja a Politico.

A kormány, a szakszervezetek és a munkaadók háromoldalú egyeztetéséből az utóbbiak kisétáltak, mivel szerintük a politika mindenképpen úgy vinné véghez a javaslatot, ami a kisvállalkozókat sújtaná. A másik két tárgyalópartner azonban tovább tárgyalt, és megegyezésre jutott decemberre.

Már az egyezség megkötése előtt is voltak jelek a problémákra, mivel a Sumar és a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) nem értett egyet abban, hogy a reformot hogyan kellene fokozatosan bevezetni, és hogyan kellene alkalmazni a részmunkaidős munkavállalókra. Sőt, Yolanda Díaz munkaügyi miniszter azt is kijelentette, hogy a szocialisták blokkolják a megállapodás megvalósítását. A kormánypártok egyelőre tovább egyeztetnek arról, hogy milyen törvénytervezetet nyújtsanak be a honatyáknak.

Jól járhatnak a munkavállalók, a vállalkozások viszont nem örülnek a rövidebb munkahétnek

A spanyolok átlagosan 36,4 órát dolgoznak egy héten. Az Európai Bizottság adatai szerint ezzel az európai rangsor középmezőnyében helyezkednek el. A legkevesebbet a hollandok (32 óra), a legtöbbet pedig a görögök (39,8 óra) dolgoztak egy héten teljes munkaidős állásban 2023-ban. Míg a németek 34 órát, addig a magyarok 37,8 órát töltöttek átlagosan munkával tavalyelőtt.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése szerint a spanyol reálbérek 2024 első negyedévében alacsonyabbak voltak a koronavírus-járvány előtti szintnél, amivel az ibériai állam a fejlett gazdaságok listájának aljára csúszott.

Nem meglepő tehát, hogy a közvélemény örül a reform ígéretének. Egy szeptemberben közzétett felmérés szerint háromból két spanyol támogatja a rövidebb munkahét gondolatát.

A Spanyol Munkaadói Szervezetek Szövetsége (CEOE) szerint az intézkedés idén 21-23 milliárd euró többletköltséget okozna a vállalkozásoknak. Rosa Santos, a CEOE munkaügyi részlegének igazgatója szerint a szervezet nem ellenzi a rövidebb munkaidőt, de ágazati kollektív szerződéseken keresztül kellene elérni, hogy az iparágak az igényeikre igazíthassák. „A hatás nagyon egyenlőtlen: ágazatonként, földrajzilag, vállalatméretenként.”