Ukrajna az idén útdíjat vezetne be, amelyet a kormány az Európai Unióhoz való közeledés egyik lépéseként kommunikál. A probléma csak az, hogy az EU jogszabályai ilyen kötelező előírást nem tartalmaznak.
Az elképzelés szerint kezdetben hat fő közlekedési útvonalat tennének fizetőssé, ami elsősorban a teherautókat érintené. Ide tartozik
A hivatalos közlés szerint a lépés célja a költségvetési terhek csökkentése és az infrastruktúra minőségének javítása, ám az intézkedés komoly társadalmi és gazdasági problémákat is felvet.
A fizetős utak bevezetésének gondolata nem új keletű Ukrajnában. A háború előtti években zajló nagy építkezési állami program keretében számos útfejlesztési projekt valósult meg. A program célja az ország fő közlekedési folyosóinak modernizációja és az infrastrukturális hiányosságok csökkentése volt. Bár ezek a fejlesztések jókora előrelépést jelentettek, a fizetős utak bevezetését most a fenntartható finanszírozás biztosítása érdekében tartják szükségesnek. A program során elsősorban a fő közlekedési folyosók modernizációjára helyezték a hangsúlyt.
Szerhij Derkacs ukrán közösség- és területfejlesztési miniszterhelyettes szerint a fizetős utak bevezetése elkerülhetetlen lépés Ukrajna gazdasági modernizációja szempontjából. Derkacs egy 2024. novemberi nyilatkozatában hangsúlyozta:
A fizetős utak az infrastruktúra fenntarthatóságát biztosítják, és a modern közlekedési szabványokhoz való alkalmazkodást segítik elő.
A minisztérium tervei szerint a fizetős utak bevezetése kezdetben elsősorban a teherautókra vonatkozna. Az utak mentén a GPS-alapú és elektronikus fizetési rendszerek kiépítésének összköltségét 7 milliárd hrivnyára (körülbelül 66,5 milliárd forintra) becsülik. Az első években az éves bevétel a kormány előrejelzése szerint meghaladhatja a 10 milliárd hrivnyát (95 milliárd forintot), amelyet az utak karbantartására, valamint új infrastrukturális fejlesztésekre fordítanának.
Derkacs szerint a fizetős utak rendszerét elsősorban állami ellenőrzés alatt kívánják működtetni, de a projekt megvalósításában magánbefektetők is részt vehetnek.
A fizetős utakból származó bevételek legnagyobb része az állami költségvetésbe kerülne, ami garantálja, hogy kizárólag az infrastruktúra fejlesztésére használják fel ezeket
– tette hozzá a közösség- és területfejlesztési miniszterhelyettes. A magánbefektetők számára visszatérülést az útvonalak üzemeltetéséből származó bevételek biztosítanának, de a tarifa mértékét az állam határozná meg.
Az ukrán lakosság és a vállalkozások körében a fizetős utak bevezetése vegyes fogadtatást váltott ki. A szociális érzékenység és a jelenlegi gazdasági helyzet különösen problematikussá teszi a témát.
Ukrajnában még mindig sokan tekintenek az utakra mint a „nép tulajdonára”, és szokatlan számukra, hogy ezek használatáért külön fizetni kelljen.
Emellett a fizetős utak bevezetésének egyik legfontosabb kérdése, hogy miként hat a logisztikai költségekre és ezáltal a termékek árára. A teherforgalomra kivetett díjak növelik a fuvarozók költségeit, amelyek végül a fogyasztókra hárulhatnak. Ez különösen érzékenyen érintheti az alapvető élelmiszerek és egyéb mindennapi termékek árait. Volodimir Krejdenko parlamenti képviselő szerint a fizetős utak bevezetése csak akkor lehet sikeres, ha ezek melletti ingyenes alternatívák is rendelkezésre állnak. „A gazdasági hatás minimalizálható, ha a rendszer átlátható, és a befolyt bevételeket valóban az infrastruktúra fejlesztésére fordítják” – tette hozzá Krejdenko. Irina Kossze közlekedési szakértő szerint hosszú távon a jobb infrastruktúra akár ellensúlyozhatja is az árnövekedést.
Európában szinte minden országban alkalmazzák a fizetős utak valamilyen formáját. Magyarországon az autópálya-matricák rendszere 2000 óta működik. Tavaly összesen 804 milliárd forint folyt be e címen az államkasszába. A rendszer egyszerűsége és stabil működése miatt sikeresnek tekinthető, és példaként szolgálhat más országok számára is. Németországban az autópályák a személygépkocsik számára egyelőre ingyenesek, a tehergépjárművek Toll Collect rendszeren keresztül fizetnek. Azonban a németek is gondolkodnak a változtatáson, és az előbbiek számára is bevezetnék a fizetési kötelezettséget. Lengyelországban minden jármű fizet bizonyos autópálya-szakaszokon, az elektronikus e-TOLL rendszerrel.
Ausztriában és Svájcban az autópályák használata matrica megvásárlásával lehetséges, Franciaországban és Olaszországban az autópályák nagy része szintén fizetős, gyakran magánvállalatok által üzemeltetett rendszereken keresztül. A nemzetközi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a fizetős utak rendszere csak akkor működik hatékonyan, ha az átlátható szabályok mellett megteremthető a kiszámítható gazdasági környezet.
Ukrajna infrastruktúrája messze elmarad az európai átlagtól. Az utak jelentős része nem felel meg az autópályákra vonatkozó követelményeknek, beleértve a burkolat minőségét és a biztonsági előírásokat. Az ukrán kormány 2025-re 12,6 milliárd hrivnyát (119,8 milliárd forintot) különít el utak karbantartására és fejlesztésére, amelyhez további 8 milliárd hrivnyát (76,1 milliárd forintot) kapott nemzetközi támogatás formájában. Az összeg azonban messze nem elegendő az átfogó infrastruktúra-fejlesztéshez.
Irina Kossze szerint az első fizetős utak várhatóan a legforgalmasabb útvonalakat érintik majd, mint a Kijev–Zsitomir–Rivne vagy a Lemberg–Munkács szakaszok. Ezek az utak fontos logisztikai csomópontokat kötnek össze, és a gazdasági élet vérkeringésében is kulcsszerepet játszanak. A kormány elemzései szerint az olyan, több mint 18 ezer jármű per nap forgalmat lebonyolító útvonalak alkalmasak a fizetős rendszer bevezetésére, ahol az éves bevétel elérheti a karbantartási költségek fedezetét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.