A terv előfeltétele, hogy Trump beleegyezik abba, hogy az európai haderő amerikai támogatást kapjon, beleértve az amerikai repülőgépeket és hírszerzést, és elsősorban Ukrajna légterét és a Fekete-tengert felügyelné, írja a Bloomberg.
A terv értelmében kevesebb mint 30 ezer európai katonát küldenének Ukrajna nagyvárosaiba, kikötőibe és a kritikus nemzeti infrastruktúráihoz, olvasható a Magyar Nemzet cikkében. Az Egyesült Királyság és Franciaország jelenleg más európai nemzeteket próbál meggyőzni arról, hogy személyzettel és felszereléssel lássák el a haderőt.
Keir Starmer brit miniszterelnök a jövő héten Washingtonba látogat, hogy megpróbálja meggyőzni Trumpot a beleegyezésről.
Az orosz külügyminiszter korábban kijelentette, hogy Oroszország nem fogad el európai csapatokat békefenntartóként Ukrajnában és az Egyesült Államok is kizárta, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, szerinte ugyanis Európának kell felelősséget vállalnia a kontinens biztonságáért.
Az európai országok most megpróbálják létrehozni ezt a koalíciót, amely elrettentőleg hatna az orosz támadásokkal szemben. A brit–francia terv a határ technikai ellenőrzésére összpontosítana.
Bulgária, Szlovákia, Horvátország és Lengyelország egyaránt elutasította a csapatok felajánlását. Olaszország szkeptikusan nyilatkozott, míg a német kormány szerint túl korai lenne elkötelezni magukat.
Boris Pistorius német védelmi miniszter kételkedik abban, hogy Putyin valóban hajlandó abbahagyni a harcokat, és attól tart, hogy Európára hárul majd a felelősség egy olyan ukrajnai békemegállapodás ellenőrzéséért, amely nélküle köttetett meg, ami Pistorius szerint „teljesen elfogadhatatlannak”.
A brit–francia terv értelmében a repülőgépeket Lengyelországban és Romániában, a szárazföldi erőket pedig a keleti határaikon helyeznék el, hogy szükség esetén gyorsan bevethetőek legyenek Ukrajnába és két különítményt is bevetnének a Fekete-tengeren: az elsőt az esetleges tengeri aknák felszámolására, a másodikat pedig járőrözésére.
Matthew Savill, a londoni Royal United Services Institute katonai tudományokért felelős igazgatójának elemzése szerint ahhoz, hogy az Egyesült Királyság csak 5 ezer katonát küldjön Ukrajnába, az lényegében az ország teljes bevethető erejét lekötné. Németország pedig még nem teljesítette 2022-ben vállalt kötelezettségét sem, miszerint egy dandárt telepít Litvániába.
„Nem a tankok és a tüzérség hiányzik, hanem a politikai akarat” – mondta Ben Hodges, az amerikai hadsereg korábbi európai parancsnoka.
Az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Németországnak, Olaszországnak, Lengyelországnak mind nagyon nagy hadserege van. Mennyire szánalmas, hogy az Egyesült Államok nélkül a harminc NATO-tagállam nem tud ütőképes haderőt összeállítani?
– fogalmazott a volt amerikai főtiszt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.