BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az Egyesült Királyság és Franciaország amerikai légi támogatást kérne Donald Trumptól

Az Egyesült Királyság és Franciaország egy európai vezetésű ukrajnai „megerősítő erő” létrehozását tervezi, amely biztosítja, hogy egy békemegállapodás után Oroszország ne indítson újabb támadást az ország ellen.

A terv előfeltétele, hogy Trump beleegyezik abba, hogy az európai haderő amerikai támogatást kapjon, beleértve az amerikai repülőgépeket és hírszerzést, és elsősorban Ukrajna légterét és a Fekete-tengert felügyelné, írja a Bloomberg.

Emmanuel Macron üdvözli Keir Starmer brit miniszterelnököt. 2025. február 17-én
Emmanuel Macron üdvözli Keir Starmer brit miniszterelnököt. 2025. február 17-én / Fotó: Hans Lucas / AFP / Edouard Monfrais-Albertini

A terv értelmében kevesebb mint 30 ezer európai katonát küldenének Ukrajna nagyvárosaiba, kikötőibe és a kritikus nemzeti infrastruktúráihoz, olvasható a Magyar Nemzet cikkében. Az Egyesült Királyság és Franciaország jelenleg más európai nemzeteket próbál meggyőzni arról, hogy személyzettel és felszereléssel lássák el a haderőt. 

Keir Starmer brit miniszterelnök a jövő héten Washingtonba látogat, hogy megpróbálja meggyőzni Trumpot a beleegyezésről.

Az orosz külügyminiszter korábban kijelentette, hogy Oroszország nem fogad el európai csapatokat békefenntartóként Ukrajnában és az Egyesült Államok is kizárta, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, szerinte ugyanis Európának kell felelősséget vállalnia a kontinens biztonságáért.

Az európai országok most megpróbálják létrehozni ezt a koalíciót, amely elrettentőleg hatna az orosz támadásokkal szemben. A brit–francia terv a határ technikai ellenőrzésére összpontosítana.

Bulgária, Szlovákia, Horvátország és Lengyelország egyaránt elutasította a csapatok felajánlását. Olaszország szkeptikusan nyilatkozott, míg a német kormány szerint túl korai lenne elkötelezni magukat.

Boris Pistorius német védelmi miniszter kételkedik abban, hogy Putyin valóban hajlandó abbahagyni a harcokat, és attól tart, hogy Európára hárul majd a felelősség egy olyan ukrajnai békemegállapodás ellenőrzéséért, amely nélküle köttetett meg, ami Pistorius szerint „teljesen elfogadhatatlannak”.

Boris Pistorius német védelmi miniszter felszólal a müncheni Biztonsági Konferencián
Boris Pistorius német védelmi miniszter felszólal a müncheni Biztonsági Konferencián / Fotó: dpa Picture-Alliance / AFP / Peter Kneffel

A brit–francia terv értelmében a repülőgépeket Lengyelországban és Romániában, a szárazföldi erőket pedig a keleti határaikon helyeznék el, hogy szükség esetén gyorsan bevethetőek legyenek Ukrajnába és két különítményt is bevetnének a Fekete-tengeren: az elsőt az esetleges tengeri aknák felszámolására, a másodikat pedig járőrözésére.

A javaslat jelentősen megterhelhetné Európa katonai kapacitásait

Matthew Savill, a londoni Royal United Services Institute katonai tudományokért felelős igazgatójának elemzése szerint ahhoz, hogy az Egyesült Királyság csak 5 ezer katonát küldjön Ukrajnába, az lényegében az ország teljes bevethető erejét lekötné. Németország pedig még nem teljesítette 2022-ben vállalt kötelezettségét sem, miszerint egy dandárt telepít Litvániába.

Az Amerikai Egyesült Államok Hadseregének Európa Hadseregének korábbi parancsnoka, Ben Hodges altábornagy
Az Amerikai Egyesült Államok Hadseregének Európa Hadseregének korábbi parancsnoka, Ben Hodges altábornagy / Fotó: AFP / Michal Cizek

„Nem a tankok és a tüzérség hiányzik, hanem a politikai akarat” – mondta Ben Hodges, az amerikai hadsereg korábbi európai parancsnoka.

Az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Németországnak, Olaszországnak, Lengyelországnak mind nagyon nagy hadserege van. Mennyire szánalmas, hogy az Egyesült Államok nélkül a harminc NATO-tagállam nem tud ütőképes haderőt összeállítani?

– fogalmazott a volt amerikai főtiszt.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.