Béketárgyalások: újraindul az óra, Kijev és az EU a vesztes oldalon  

Megtört a jég, Trump amerikai és Putyin orosz vezető február 12-én mintegy másfél órát tárgyaltak egymással telefonon, és az eredmény mindent felborított. A béketárgyalások következő fordulója, elnöki találkozóval, Szaúd-Arábiában várható. Münchenben a biztonsági fórumon harmadik éve nincsenek oroszok, azaz ott nem lehet megbeszélés. Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője szerint a „glavnij vizavi” – a fő partner Ukrajna kérdésében az Egyesült Államok.

– írta a Politico. Trump a Fehér Házban nyilatkozva egyetértett azzal, hogy Ukrajna nem való a NATO-ba. Moszkvában dörzsölik a kezüket, olcsóbb a rubel, nagyot ugrott a tőzsde, és már ott ólálkodnak az első amerikai befektetők. 

Béketárgyalások Brüsszel és Kijev nélkül – majd a nagyfiúk eldöntik

A gázszűkébe került európai államok fellélegezhetnek: mint a berlini Tagesspiegel figyelmeztet, a szokatlanul hideg idő miatt a gáztárolókban lévő fűtőanyag a vártnál sokkal gyorsabban fogy. Mindennél nagyobb szükség lehet a viszonylag elfogadható áron, az amerikainál olcsóbban kínált oroszországi vezetékes gázra. Amit Ukrajna vélhetően a rajta keresztül futó csővezetékeken készségesen tranzitál Nyugat- és Kelet-Közép-Európa felé. Most, hogy kipottyant a pikszisből, meg kell ragadnia minden pénzkereseti lehetőséget. És az a pár milliárd dollár, ami évente becsorog a kasszába a tranzitdíjakból, nagyon jól fog neki jönni. 

Hogy pontosan miről, azt egyelőre nem tudni. Kijelölték az amerikai tárgyalódelegációt is, amelyet Marco Rubio külügyminiszter vezet. Tagjai: Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó, Steve Witkoff, Trump közel-keleti különmegbízottja, valamint a CIA igazgatója, John Ratcliffe.  

Moszkva nehézsúlyúakat küld tárgyalni – amerikai befektetésekre vágynak

Moszkva, amely általában szűkszavúan nyilatkozik, ez esetben jobban megnyílt. Peszkov háttér-tájékoztatóján, amikor az orosz tárgyalódelegációról kérdezték – nyilván nem véletlenül –, két név bukkant fel, Jurij Usakové, Putyin külpolitikai tanácsadójáé és Kirill Dmitrijevé, a Közvetlen Beruházások Oroszországi Alapja (RFPI) igazgatójáé, bankáré és beruházóé. Usakov kiváló külpolitikai szakember, bármely csapat szívesen befogadná. Ám a nála jóval fiatalabb Dmitrijev az igazi ász. Ő tárgyalhat az orosz gazdaságba várt amerikai tőkéről. Amire a szankciókban tőkeéhessé vált Moszkva roppant módon vágyik. 

És Moszkva mindent tud ajánlani – és szállítani, nemcsak ígérgetni –, amivel Kijev igyekezett elvarázsolni az amerikaiakat, ritkaföldfémektől lítiumig, uránércig, titánig. 

Ezelőtt csaknem egy évtizeddel Dmitrijev tárgyalt titokban a Seychelles-szigeteken Donald Trump egyik bizalmi emberével, a Blackwater néven elhíresült amerikai katonai-biztonsági magánvállalkozás vezetőjével, Erik Prince egykori Navy SEAL „kommandóssal”, üzletemberrel. Prince már akkor több vasat tartott a tűzben, korábban (2011-ben) meglátogatta Moszkvát, vodkázott az FSZB (a KGB utódja) különleges egysége, az Alfa Csoport tagjaival, segítséget ígért a kiképzésükhöz. 

Árnyékbokszolás

Brüsszelben, továbbá Washingtonban, az amerikai demokrata párt vezetői körében világvége-hangulat uralkodik. Ghosting (mondjuk: árnyékbokszolás) – a Neue Zürcher Zeitung ezzel az új amerikai politikai szlengszóval jellemezte a kényszerű és sehova sem vezető tárgyalást, amelyet az amerikai alelnök, J. D. Vance és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője folytatott a vámháborúról. 

Temérdek kérdés megválaszolatlan maradt. Valamiféle alkut kötnek a visszaadandó (?) ukrán területekről, de mi lesz az újjáépítéssel – mindkét oldalon, tehát a Donbaszban is, ahol jóval nagyobbak a károk? Ki fizeti és miből a számlákat, a kártérítést? A hírek szerint 

Ezen nem kis tételekkel szerepelnek a kurszki ukrán betörés okozta károk-költségek. Zelenszkij állítólag személyesen azért rendelte el a katonailag katasztrofális kurszki akciót, hogy a területkérdés felvetődésekor ütőkártya legyen a kezében – amit most Trump egy lendületes mozdulattal kiütött.

Trump a Putyinnal folytatott telefonálása után felhívta és röviden tájékoztatta Zelenszkij ukrán elnököt a helyzetről, az orosz elnökkel folytatott megbeszéléséről. Erről – ellentétben a Putyin-telefonnal – eddig nem szivárgott ki semmi. Az oroszok már arról beszélnek, hogy 

Nem kizárt, hogy az az ember lesz, aki a kiírandó rendkívüli ukrán elnökválasztáson nyer. Erre a legesélyesebbnek látszik a jelenlegi londoni nagykövet, korábbi hadsereg-főparancsnok, Valerij Zaluzsnij. 

Európa tanácstalan elképzelhetetlenül nagy kiadásokkal szembesül

Európa tanácstalan. Úgy érzi, magára hagyták. A Brüsszellel szoros kapcsolatot tartó Kelet-Európa-elemző Timothy Ash arra biztatja a széthullóban lévőnek érzett maradék-NATO-t, keressen új szövetségeseket Amerika helyett. Törökországot, az Öböl-beli sejkségeket ajánlja – és még Kína nevét mint potenciális szövetségest is bedobja.  

 A Bloomberg elemzői összeállítottak egy becslést arról, hogy mennyibe kerülne a helyzet rendezése. Az összegek sokkolók: 

• Ukrajna védelme, katonai felszerelése a NATO-nak a következő évtizedben 3100 milliárd dollárjába kerülne. 
• Az EU-nak 720 milliárd dollárnyi „védelmi alapra” lenne szükséges, ehhez jönne az 500 milliárd dollárba kerülő lég- és rakétavédelem, továbbá 100 milliárd dollár a sürgős védelmi kiadásokra. 
• Ha a fentieket hitelből fedeznék, az öt legnagyobb európai NATO-országnak 2700 milliárd dolláros kölcsönt kéne felvennie. 
• Ukrajna gazdasági helyreállítása 234 milliárd dollárba kerülne, ennek még több mint a fele, 134 milliárd hiányzik.
• Oroszország több mint 110 ezer négyzetkilométernyi ukrán területet foglalt el (ez az ország több mint 18 százaléka), Ukrajna a kurszki csücsökben 370 négyzetkilométer oroszországi területet ellenőriz.