Zsinórban másodjára is veszteséges évet zárt tavaly az EKB

Rekordveszteséget halmozott fel tavaly az Európai Központi Bank (EKB), miután a kamatok is rekordmagas szinten voltak 2024-ben. Az EKB az infláció megfékezése érdekében volt kénytelen kamatot emelni, ugyanakkor a bank betétikamat-szintje tavaly június óta 4 százalékról 2,75 százalékra csökkent.

Az EKB monetáris döntéseit a veszteség nem befolyásolja

A csütörtökön ismertetett eredmények szerint a bank így 7,9 milliárd eurós veszteséggel zárta az elmúlt évet, ám az EKB szerint ez nincs hatással a stabilitására vagy épp a monetáris politika alakítására, különösen, hogy az első veszteséges évét 2023-ban jegyző jegybank arra számít, visszatér a nyereséges működéshez az elkövetkező időszakban. A veszteséget főként a kockázati tartalékból fedezték.

A veszteség behatárolja az eurózóna nemzeti bankjaihoz történő kifizetéseket, mert előbb a mostani veszeségeket kell ellensúlyozni. Tekintve, hogy ezek az összegek általában a tagállamok költségvetésében végzik, ez az országok bevételeit csökkenti – derül ki a Financial Times összefoglalójából. Az EKB 2005 és 2021 között 25,3 milliárd eurós nyereséget halmozott fel, melyből 17,2 milliárd eurót fizetett ki a nemzeti bankoknak.

Az EKB anyagi helyzete azért sincs veszélyben, mert az arany árának emelkedése miatt a nemesfémből felhalmozott készlet értéke 10 milliárd euróval, 41 milliárd euróra nőtt, miközben a devizatartalék is emelkedett 9 százalékkal, 60 milliárd euróra. 

A bank veszteségei az elmúlt két évben főként a korábbi, gazdaságélénkítő eszközvásárlások eredményei. Ugyanis a defláció szélén táncoló eurózónában az EKB 2022-ig  tetemes mennyiségű állam- és vállalati kötvényt vásárolt, egy olyan időszakban, amikor a kamatok kifejezetten alacsonyan voltak. Noha a bank mérlege 2022 óta 18 százalékot csökkent, ezekből az értékpapírokból még mindig 377 milliárd eurónyit őriz.