Rákaptak a fuvaroztatók az északi selyemútra

A múlt évben közel 37,9 millió tonna áru továbbítottak az északi-tengeri útvonalon (NSR), a mennyiség több mint 1,6 millió tonnával haladta meg a korábbi rekorderedményt. Az adatot az útvonalat 2018 óta üzemeltető állami Roszatom közölte, amelynek atomjégtörői nélkül az év meglehetősen rövid szakaszában lenne hajózható ez a tenger.

Részben azért éri meg a kereskedőknek még jégtörők szolgáltatását is igénybe véve használni az NSR-t, mert ez a legrövidebb hajózási útvonal Eurázsia nyugati része és az ázsiai–csendes-óceáni térség között. Az útvonal 5,6 ezer kilométer hosszú, áthalad a Jeges-tengeren, kiszolgálja az északi sarkvidék kikötőit és Szibéria főbb folyóit. Vizein hat nagyobb tengeri kikötő működik: Szabetta, Dikszon, Dugyinka, Hatanga, Tikszi és Pevek város kikötője.

Közlekedési folyosót épít a Roszatom  

A Roszatom szerepe sokrétű azon keresztül, hogy felügyeli az útvonal fejlesztésére indított szövetségi projektet: részt vesz az útvonal 2035-ig tartó fejlesztési tervének, valamint az országnak az útvonal által érintett térség 2030-ig tartó társadalmi-gazdasági fejlesztésében is. A friss adatokat közlő hír idézi Alekszej Lihacsovot, a Roszatom vezérigazgatóját, aki kijelentette: „Llétre kell hoznunk egy új közlekedési folyosót Kalinyingrádtól Vlagyivosztokig az összes kapcsolódó infrastruktúrával, valamint a folyami kikötőkkel és a vasúti közlekedéssel való kapcsolatokkal.”  

A folyosó használatát célzó beruházások 2024-es fő eseményei, hogy

• januárban elkezdődött a Leningrád atomjégtörő építése,
• novemberben vízre bocsátották a Csukotka jégtörőt,  
• az év végén felvonták a zászlót a Jakutia jégtörőn is.

Szintén a múlt évben az NSR következő évtizedekre vonatkozó fejlesztési koncepciója megkapta az ország vezetésének támogatását. A fejlesztések eddigi eredményeiről és a tervekről tavaly a helyszínről számolt be a Világgazdaság. Mint akkor megírtuk, az északi-tengeri útvonal felértékelődésében az útvonal rövidebb voltán túl geopolitikai tényezők is szerepet játszottak, továbbá olyan „hagyományos” veszélyforrások elkerülése is, mint a kalóztámadások. Még Magyarország is érintett a jeges vizeken történő szállításban: a kínai áru – a tengeri útvonalak közül – most az északi vizeken juthat el a legolcsóbban és a leggyorsabban földrészünkre.

Szépen szerepelt az északi tranzit is

Tavaly is rekordszámú, 92 tranzithajó haladt az útvonalon. Csúcsot döntöttek a több mint 3 millió tonnás rakományukkal, amely a 2023-asnak csaknem a másfélszerese volt. Ezenfelül tovább nőtt, 1312-t tett ki az útvonal használatára beadott kérelmek száma is. A korábbi legnagyobb éves adata 1228 engedély kiadása volt. (Az engedélyeket GlavSzevmorputy állami társaság adja ki.) Szintén rekord az útvonalon áthaladt egyik jármű mérete is: a konténerhajó, amely

• ICE 1 jégosztályba tartozott,
• 294 méter hosszú,
• 12,3 méter merülésű,
• 4843 TEU rakománykapacitású

volt. Szeptember 11. és szeptember 17. között haladt az északi vizeken.

Az útvonalon (hivatkozott cikkünk szerint) mintegy 13 orosz cég fuvaroztat, például a Lukoil, a Novatek és a Gazpromnyefty. Az általuk szállíttatott három fő árucsoport a következő: a megbízók működéséhez szükséges eszközök, anyagok, az energiahordozók és a tranzitáru. Az útvonalon 2023-ban 36 millió tonna árut továbbítottak, 

A mennyiség 2022-ről 2023-ra történt növekedését is a rekordot elérő tranzitnak lehetett köszönni.  

Kíséretet kaptak a hajók

A jégtörők egyedülálló kíséretet is biztosítottak nehéz jégviszonyok között a hajóknak keletről az Obi-öbölig. Az Atomflot atomjégtörőinek legénysége és a GlavSzevmorputy szakemberei 976 alkalommal láttak el jégtörős kíséretet, valamint 72 hajót láttak el információval és segítették a navigálásban.