Így alakítaná át Európát az új német kancellár

Friedrich Merz a konzervatív CDU/CSU pártszövetség színeiben vasárnap megnyerte a német választásokat, és jó úton halad afelé, hogy átvegye az EU legnagyobb gazdaságának irányítását.

Még nem világos, hogy pontosan milyen lesz az új német kormány – vagy hogy Merz mennyire tudja majd saját elképzelései szerint átalakítani a német politikát. Valószínűleg hetekig eltartanak a koalíciós tárgyalások Merz Kereszténydemokrata Szövetsége (CDU/CSU) és más pártok között, mielőtt megállapodás születik, annak ellenére, hogy a német politikus győzelmi beszédében hangsúlyozta, hogy minél gyorsabb cselekvésre lenne szükség. 

Egy dolog azonban biztosnak tűnik:

Elképzelései szerint az általa irányított ország teljesen más irányba megy majd, mint amerre Scholz, sőt, mint amerre nagy nevű elődje, a szintén CDU-s Angela Merkel 16 éven át, 2021-ig vezette.

Múlt hónapban Merz – sikertelenül – új migrációs intézkedéseket próbált keresztülvinni a német parlamentben a radikális Alternatíva Németországért (AfD) támogatásával. Ez egyértelmű eltávolodást jelentett Merkel „Wir schaffen das” („Megoldjuk”) ígéretétől, amellyel a menekültek befogadása mellett állt ki.

Merz radikális változtatásokat tervez más területeken is. A német nukleáris politika esetleges 180 fokos fordulatától és egy keményebb Kína-politikától kezdve a német–francia tengely újraindításáig az EU-kereskedelem fellendítése érdekében Merz megrengetheti a német politikai palettát – és ezzel egy csapásra az Európai Uniót is.

Védelem – Merz figyelmeztetett: Amerika nélkül kell Európának megvédenie magát

Két nappal a választások előtt Merz nyíltan figyelmeztetett: Európának fel kell készülnie arra, hogy az Egyesült Államok nélkül is képes legyen megvédeni magát. 

– mondta egy német televíziós interjúban, jelezve, hogy Németország nukleáris védelmet kereshet európai szövetségeseitől. „Beszélnünk kell a britekkel és a franciákkal – Európa két nukleáris hatalmával – arról, hogy a két ország nukleáris védőernyője ránk is kiterjedhetne-e”– tette hozzá.

Más területeken Merz átfogó terveket ígért Németország védelmi iparának felfuttatására, és várhatóan gyorsan teljesíti korábbi ígéretét is, amely szerint eltörli elődje blokkját a hosszú hatótávolságú Taurus cirkálórakéták Ukrajnába küldésére, amelyeket orosz célpontok elleni csapásokhoz használnának.

Kancellári hivatali idejének első heteiben egyik fő témája az lesz, hogy Berlin hogyan kíván előteremteni további forrásokat a Scholz-kormány alatt elfogadott 100 milliárd eurós alap kiegészítésére, amely a Bundeswehr felszerelésének és infrastruktúrájának korszerűsítését finanszírozza. Ez az összeg már el lett osztva, és 2027-ig hatalmas beszerzési programokra fordítják, így kérdéses, hogy Berlin hogyan tervezi teljesíteni NATO-kötelezettségeit, ha csak a hagyományos nemzeti költségvetésre támaszkodhat. 

– mondta Merz a Politico című lap egyik podcastjában, utalva arra, hogy Trump akár egy 5 százalékos NATO-célt is előírhat.

Energiapolitika – kilábalni a teljes csődből

Az elmúlt években a német energiapolitika arra összpontosított, hogy felgyorsítsa a megújuló energiába történő beruházásokat, leállítsa az atomerőműveket, valamint külföldről próbáljon földgázkészleteket biztosítani az orosz import pótlására.  

Merz CDU-ja hasonlóképpen elkötelezte magát amellett, hogy „következetesen használja az összes megújuló energiaforrást.” Ugyanakkor politikai családja, a jobbközép Európai Néppárt (EPP) egyre inkább szembemegy az EU zöldenergia-céljaival.  Merz sokkal nyitottabb hangnemet üt meg az atomenergiával kapcsolatban, mint Scholz, ezzel megkérdőjelezve egy régi német tabut. 

Merz emellett azt is kijelentette, hogy vissza akarja vonni Németország nagy nehézségek árán elfogadott épületenergetikai törvényét, amely a tiszta fűtési rendszerek elterjedésének felgyorsítását célozza. Ez erős jelzés lehet az európai zöldpolitika szkeptikusai számára.

Klímapolitika – a gazdasági növekedés sokkal fontosabb

A Merz-vezette kormány kisebb hangsúlyt fektet majd a klímaváltozás elleni küzdelemre, mint Scholz koalíciója. A kampány során 

és élen járt több uniós zöldszabályozás visszavonásának követelésében.  

A klímaügy támogatói azonban bizakodóak abban, hogy a kormányzati gyakorlatban Merz harcias retorikája jelentősen enyhül majd. Az ipar kevesebb bürokráciát akar, de egyben kiszámíthatóbb politikát is. Az ipari ösztönzők pedig segíthetnek a vállalatoknak abban, hogy zöldebbé és hatékonyabbá váljanak.

Fenntarthatóság – egyszerűsíteni a zöldszabályozást 

Merz, akárcsak Scholz, késleltetni akarja a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi szabályok bevezetését, hogy fellendítse Németország gyengélkedő iparát. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy 

• a Merz vezette Németország támogatni fog egy átfogó egyszerűsítő csomagot a zöld-szabályozások lazítására – egy ilyen javaslatot az Európai Bizottság várhatóan február 26-án tesz közzé. 
• Merz győzelme azt is jelenti, hogy az Európai Parlamentben domináns jobbközép Európai Néppárt (EPP), amely Merz politikai otthona, ismét erős szövetségest kap az EU legnagyobb gazdaságában. 
• Az EPP már most is keményen lobbizik az EU erdőirtás elleni szabályozásának felpuhításáért a tőle jobbra álló csoportok támogatásával – eddig többnyire sikertelenül.

Mobilitás és autóipar – keményebb fellépés Kínával szemben

Merz egy recesszióban lévő gazdaságot örököl, amelyet tovább súlyosbít az autóipart sújtó válság. A leendő kancellár pontosan tisztában van a problémákkal: az energia- és munkaerőköltségek magasak, öldöklő a verseny az elektromos járművekre való átállásban. Azonban eddig kevés konkrétumot árult el arról, hogyan kívánja támogatni az autógyártókat. 

A kampánybeszédeiben bürokráciacsökkentést és költségcsökkentést ígért, de nem támogatta egyértelműen a német alkotmányban rögzített adósságfék reformját, amely így megköti a kezét az ilyen kezdeményezések finanszírozásában. Németország autógyártói nagymértékben függnek a kínai piactól, ami miatt Scholz gyakran igazodott Peking elvárásaihoz – például a kínai villanyautókra kivettett uniós vámokkal szemben lobbizott. Merz ezzel szemben keményebb álláspontot képvisel Kínával szemben, és világossá tette az autógyártóknak: ne számítsanak a segítségére, ázsiai befektetéseik kudarcot vallanak.

Kereskedelem – újraindítani a német–francia motort

Keményebb fellépés Oroszországgal és Kínával szemben, valamint a régi barátságok újjáélesztése az EU tagállamok vezetőivel – a két elv mentén halad várhatóan az új kancellár kereskedelempolitikája. Merz előtt komoly kihívások állnak, ha a német exportot olyan globális növekedési gócpontokhoz akarja kapcsolni, mint a Mercosur-országok, Mexikó vagy Délkelet-Ázsia.  

Merz felismeri, hogy egy jól működő francia–német tengely több kereskedelmi megállapodást, nagyobb kiszámíthatóságot a vállalatok számára, és végső soron erősebb Európát jelenthet. 

– mondta múlt hónapban a davosi Világgazdasági Fórumon, hozzátéve, hogy rendszeresen szoros kapcsolatot tart fenn Emmanuel Macron francia elnökkel.  

Merz egy elődjénél sokkal keményebb hozzáállást is megpendített Kínával szemben – vagy legalábbis elismerte, hogy a német gazdaság „túlzottan függ” Peking problémáitól és politikai akarataitól. Az azonban, hogy végül mennyire lesz „héja” a kereskedelempolitikában, nagyban múlik azon, hogy kivel alakít majd koalíciót.

Mezőgazdaság – mérsékeltebb zöldpolitikát!

Merz CDU-jának győzelme azt jelenti, hogy Berlin összehangolja mezőgazdasági politikáját az Európai Parlament legnagyobb politikai blokkjával, a bajor Manfred Weber vezette Európai Néppárttal, valamint az EU agrárügyi biztosával, Christophe Hansennel is.  

Az EU közös agrárpolitikájáról (CAP) szóló tárgyalások előtt Hansen olyan reformot indított el, amely lényegében visszaforgatná az előző ciklus zöld célkitűzéseit, és inkább arra helyezné a hangsúlyt, hogy a mezőgazdaság vonzóbb és gazdaságilag fenntarthatóbb ágazattá váljon. Merz kampányprogramjában világossá tette, hogy olyan CAP-t akar, „amely a gazdákat szolgálja”.  

Scholz balközép kormánya az ökológiai gazdálkodás támogatására és az élelmiszer-pazarlás csökkentésére törekedett, ám egy így éles konfliktusba került a gazdákkal, amikor eltörölte az agrár-dízeladó kedvezményét. A CDU kijelentette, hogy visszaállítja ezt az adókedvezményt, és szélesebb körű intézkedéseket hoz a gazdák megerősítésére. 

– hangoztatta a párt.

Jegybanki politika – marad a monetáris konzervativizmus

Merz kancellársága a konzervatív ellenállás visszatérését jelenti a hírhedt német adósságfék módosításával szemben. Ez a szabály a GDP 0,35 százalékában korlátozza az államháztartás hiányát, sokan ezt tartják a német infrastruktúra siralmas állapota fő okának.

Scholz próbálkozásai az adósságfék fellazítására végül koalíciójának széteséséhez vezettek, és Merz CDU-frakciója élesen ellenzi bármilyen reformját – egy bizonyos pontig. Meglepő módon Merz egy tévévitában ebben a hónapban jelezte, hogy valamilyen finomhangolásra nyitott lehet, de csak más megoldások kimerítése után. 

A pénzpiacok azonban szkeptikusak, hogy Merz képes lesz-e megállítani Németország gazdasági hanyatlását – az előrejelzések szerint a GDP várhatóan fél százalékkal csökken az idén. 

– panaszkodott Carsten Brzeski, az ING globális makrogazdasági vezetője. Megjegyezte, hogy Merz adó- és kiadáscsökkentési tervei szinte vallásos hitet tükröznek a szabadpiacokban – pont azokban a piacokban, amelyek megalázó csapást mértek Németország gazdasági tekintélyére.

Merz döntő befolyással bír majd egy nagy európai banki csata kimenetelére is. Amikor a milanói UniCredit tavaly váratlan ajánlatot tett a német Commerzbank felvásárlására, az pontosan olyan határokon átnyúló banki konszolidációnak tűnt, amelyet Mario Draghi az emlékezetes jelentésében szorgalmazott. Scholz kormánya azonban pánikszerűen reagált és mindent megtett, hogy blokkolja a tranzakciót. Az UniCredit vezérigazgatója, Andrea Orcel, azóta jelezte, hogy megvárja Merz álláspontját, mielőtt újabb lépést tenne. Nehéz azonban elképzelni, hogy az új német vezető sokkal nyitottabb lenne egy nemzeti kulcsbank eladásával kapcsolatban. 

Pénzügyi szolgáltatások – lesz-e közös uniós adósság?

Merz kezében van a kulcs Európa védelmi képességeinek jelentős növeléséhez az elkövetkező években. Miközben Trump nyomást gyakorol Európára, hogy növelje a katonai kiadásokat, 

A NATO védelmi kiadási céljától elmaradó, magasan eladósodott országok, például Franciaország, Olaszország és Spanyolország azzal érvelnek, hogy a Brüsszeltől kapott „ingyen pénz” az egyetlen módja annak, hogy drasztikusan növeljék a katonai kiadásokat anélkül, hogy más költségvetési területeken politikailag népszerűtlen megszorításokat kellene végrehajtaniuk.

Merz a választási kampány során mintha hajlandónak mutatkozott volna támogatni ezt az elképzelést; a déli államok így remélik, hogy támogatásával legyőzik az olyan takarékos szövetségesek ellenállását, mint Ausztria és Hollandia. 

A közös adósság támogatói azonban azzal érvelnek, hogy ezek egyike sem lesz elegendő ahhoz, hogy önmagában megbirkózzanak a kihívás nagyságrendjével. 

Versenypiac – ismét csillogjon szépen a „Made in Germany” 

Németország ipari óriásai vergődnek és munkahelyeket szüntetnek meg. A Merztől elvárják, hogy cselekedjen. Pártja kiáltványában a „Made in Germany bajnokokat” és egy modern trösztellenes és versenyjogot sürgetett, „amely a globális piacot használja viszonyítási alapként” – utalva a Siemens-Alstom üzletre, amely egy európai vasúti óriáskonglomerátum létrehozását célozta – és amelyet az EU megakadályozott.

Merz a határokon átnyúló, államilag finanszírozott projektek, az úgynevezett közös európai érdekű fontos projektek híve is. Tervei között szerepel, hogy észszerűsítenék és átszerveznék a német nemzeti vasúttársaságot, a Deutsche Bahnt, szétválasztva az infrastruktúrát és a közlekedést. Tekintettel a német vasút siralmas állapotára, ez népszerű lépésnek bizonyulhat. 

Digitális átalakulás – Németország jövője

Merz a digitális átalakulásban látja Németország ipari fellendülésének kulcsát, és az országot Európa technológiai éllovasává akarja tenni. 

A legfontosabb javaslatok között szerepel egy önálló digitális minisztérium felállítása (jelenleg a közlekedési minisztériummal összevonva), valamint az új startupok számára átmeneti könnyítés a bürokrácia alól. Merz a kampány során azt is elmondta, hogy a berlini és brüsszeli bürokráciát drasztikusan csökkenteni kell ahhoz, hogy Németország visszanyerje versenyképességét. Ez az álláspont összhangban van az uniós intézményekben uralkodó jobbközép nézetekkel, ahol a digitális szabályok egyszerűsítése érdekében komoly erőfeszítések folynak.