Németország új kormányának gyorsan bizonyítania kell erejét és állóképességét, valamint azt, hogy képes vezetni és megmutatni: Európa számít. Friedrich Merz német kancellárjelöltben megvannak ezek a képességek.
Válság idején a német politikusok hajlamosak régi rossz mintákhoz visszanyúlni. Változást ígérnek, majd elmagyarázzák, miért kell azokkal még várni. Pontosan ezt tette Olaf Scholz kancellár is négy, dicstelen hivatali éve alatt - írja a Politico választási értékelése.
Amikor Scholz a héten Párizsba érkezett egy sürgősségi találkozóra – amelyet az amerikai elnök, Donald Trump adminisztrációjának Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián tett bejelentései váltottak ki –, a leköszönő kancellár egyetlen mondatával is sokat elárult. Arra a kérdésre, hogy készen áll-e Németországot egy európai békefenntartó misszióhoz kötni Ukrajnában, így felelt: „sajnos még nagyon messze vagyunk ettől”.
Korábban, egy kampányrendezvényen Kasselben, az SPD vezetője hasonlóan semmitmondó kijelentést tett:
biztosítanunk kell, hogy Európa erős és szuverén módon küzdje le a jövő kihívásait, és egyenes háttal álljon.
Ez aligha egy olyan mondat, amelytől elkezd rettegni a Fehér Ház.
Így talán nem túlzás azt mondani, hogy a vasárnapi német választás valószínűleg a második világháború utáni legnagyobb horderejű szavazása volt - Európa számára egyedüli vigasz lehet, hogy Scholz kormányzása hamarosan véget ér. Az exit pollok szerint a CDU nyert, minden jel arra mutat, hogy Friedrich Merz alakítja meg a következő kormányt. Bár a CDU vezetőjének számos hibája van – hajlamos például meggondolatlan kijelentéseket tenni –, határozottság biztosan nem hiányzik belőle.
Merz minden jel szerint másfajta vezető akar lenni, mint Scholz vagy elődje, Angela Merkel.
Hosszú időn át várt erre a pillanatra, és 69 évesen lehet, hogy ez az egyetlen esélye a kancellári posztra.
Három hatalmas kihívással kell majd szembenéznie:
Az utóbbi két cél eléréséhez meg kell lazítania az alkotmányos adósságféket, erre vonatkozó hajlandóságát már a kampány során ki is fejezte.
Olaf Scholz 2022 februárjában kapta meg a lehetőséget, hogy formálja Németország történelmét. "Zeitenwende" (fordulópont) beszéde, amelyet néhány nappal azután mondott el, hogy Vlagyimir Putyin elrendelte Ukrajna invázióját, azt sugallta, hogy ő és Németország végre készek kemény erőt bevetni a demokrácia védelmében. Scholz népszerűsége az egekbe szökött.
Ám ahelyett, hogy valóban kialakította volna ezt az új, határozott stratégiát, visszakozott. Engedett a saját pártjában még mindig befolyásos „szalonpacifistáknak”. Bár Németország végül Ukrajna legnagyobb katonai támogatója lett, a segítség késve érkezett.
Nemcsak Németország, hanem Európa egésze sem teljesítette a NATO elvárásait – Lengyelország és a balti államok kivételével. Az európai országok csak nemrég érték el a GDP 2 százalékának megfelelő védelmi kiadásokat, amelyet még Barack Obama sürgetett 2014-ben. Most pedig Friedrich Merz és európai kollégái egy Trump által követelt 3 százalékos céllal kell, hogy szembenézzenek.
Az új amerikai adminisztráció egyértelműen kifejezte prioritásait. Mielőbb meg kell állapodni Vlagyimir Putyinnal - akár Európa és Ukrajna kihagyása árán is. A Fehér Házban pontosan tisztában vannak azzal, hogy Németország béna kacsa - volt legalábbis eddig, Zelenszkij pedig hatalma megtartása érdekében véglegesen elszakadt a reálpolitikától, a realitások figyelembe vételétől.
JD Vance amerikai alelnök európai útja során találkozott az AfD vezetőjével, Alice Weidellel, miközben Scholzot figyelmen kívül hagyta, és egy héttel a választások előtt
nyíltan szorgalmazta a radikális jobboldal elleni „tűzfal” lebontását Németországban.
Eközben a tech-milliárdos Elon Musk Weidellel való barátkozását talán könnyen el lehetne intézni egy különc milliárdos szeszélyeként, de a helyzet most nyilvánvalóan nem ez.
A német politikusok nem fogták vissza magukat a kritikával, a legbeszédesebb választ a Zöldek kancellárjelöltje és jelenlegi gazdasági minisztere, Robert Habeck adta:
az amerikai kormány retorikailag és politikailag az autokraták oldalára állt
- mondta. „A nyugati értékközösséget itt megszüntették”.
A leendő német kancellárnak a jövő héttől neki kell majd nekilátnia Németország új kormánya megalakításához az SPD-vel vagy a Zöldekkel - vagy esetleg mindkettővel. Közölte velük, hogy nem tűri a késlekedést és a túlzott alkudozást.
Németország túl sok válsággal néz szembe túl sok fronton ahhoz, hogy azok szokásos halogató hozzáállása megengedhető legyen.
A hárompárti „jelzőlámpás” koalíció keserű szétesése után nagy lesz a nyomás a tárgyalások gyors és eredményes lezárására. Legfőbb ideje, hogy Németország Európa vezető hatalma legyen - nem csak gazdasági értelemben. Ha Merz nem lesz képes ezt megcsinálni, akkor Európa véglegesen lemarad a geopolitikai versengésben és ugyanaz vár rá, mint ami Ukrajna esetében is történt - Washington átnyúl a feje felett. Soha nem volt még ennyira aktuális a legendás amerikai politikai gondolkodó és külügyminiszter, Henry Kissinger ma is érvényes kérdése:
kit kell felhívnom, ha Európával akarok beszélni?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.