Friedrich Merz színre lép – újra naggyá kell tennie Európát
Németország új kormányának gyorsan bizonyítania kell erejét és állóképességét, valamint azt, hogy képes vezetni és megmutatni: Európa számít. Friedrich Merz német kancellárjelöltben megvannak ezek a képességek.
Válság idején a német politikusok hajlamosak régi rossz mintákhoz visszanyúlni. Változást ígérnek, majd elmagyarázzák, miért kell azokkal még várni. Pontosan ezt tette Olaf Scholz kancellár is négy, dicstelen hivatali éve alatt - írja a Politico választási értékelése.
Amikor Scholz a héten Párizsba érkezett egy sürgősségi találkozóra – amelyet az amerikai elnök, Donald Trump adminisztrációjának Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián tett bejelentései váltottak ki –, a leköszönő kancellár egyetlen mondatával is sokat elárult. Arra a kérdésre, hogy készen áll-e Németországot egy európai békefenntartó misszióhoz kötni Ukrajnában, így felelt: „sajnos még nagyon messze vagyunk ettől”.
Korábban, egy kampányrendezvényen Kasselben, az SPD vezetője hasonlóan semmitmondó kijelentést tett:
biztosítanunk kell, hogy Európa erős és szuverén módon küzdje le a jövő kihívásait, és egyenes háttal álljon.
Ez aligha egy olyan mondat, amelytől elkezd rettegni a Fehér Ház.
Így talán nem túlzás azt mondani, hogy a vasárnapi német választás valószínűleg a második világháború utáni legnagyobb horderejű szavazása volt - Európa számára egyedüli vigasz lehet, hogy Scholz kormányzása hamarosan véget ér. Az exit pollok szerint a CDU nyert, minden jel arra mutat, hogy Friedrich Merz alakítja meg a következő kormányt. Bár a CDU vezetőjének számos hibája van – hajlamos például meggondolatlan kijelentéseket tenni –, határozottság biztosan nem hiányzik belőle.
Merz minden jel szerint másfajta vezető akar lenni, mint Scholz vagy elődje, Angela Merkel.
Hosszú időn át várt erre a pillanatra, és 69 évesen lehet, hogy ez az egyetlen esélye a kancellári posztra.
Három hatalmas kihívással kell majd szembenéznie:
- szigorítania kell Németország menekültügyi rendszerét – egyre sürgetőbb feladat a közelmúltbeli terrortámadások fényében.
- Fel kell pörgetnie a vergődő gazdaságot.
- Át kell alakítania az ország haderejét.
Az utóbbi két cél eléréséhez meg kell lazítania az alkotmányos adósságféket, erre vonatkozó hajlandóságát már a kampány során ki is fejezte.
Scholz és az elszalasztott lehetőség
Olaf Scholz 2022 februárjában kapta meg a lehetőséget, hogy formálja Németország történelmét. "Zeitenwende" (fordulópont) beszéde, amelyet néhány nappal azután mondott el, hogy Vlagyimir Putyin elrendelte Ukrajna invázióját, azt sugallta, hogy ő és Németország végre készek kemény erőt bevetni a demokrácia védelmében. Scholz népszerűsége az egekbe szökött.
Ám ahelyett, hogy valóban kialakította volna ezt az új, határozott stratégiát, visszakozott. Engedett a saját pártjában még mindig befolyásos „szalonpacifistáknak”. Bár Németország végül Ukrajna legnagyobb katonai támogatója lett, a segítség késve érkezett.
Nemcsak Németország, hanem Európa egésze sem teljesítette a NATO elvárásait – Lengyelország és a balti államok kivételével. Az európai országok csak nemrég érték el a GDP 2 százalékának megfelelő védelmi kiadásokat, amelyet még Barack Obama sürgetett 2014-ben. Most pedig Friedrich Merz és európai kollégái egy Trump által követelt 3 százalékos céllal kell, hogy szembenézzenek.
Washington átnyúlt Európa feje felett
Az új amerikai adminisztráció egyértelműen kifejezte prioritásait. Mielőbb meg kell állapodni Vlagyimir Putyinnal - akár Európa és Ukrajna kihagyása árán is. A Fehér Házban pontosan tisztában vannak azzal, hogy Németország béna kacsa - volt legalábbis eddig, Zelenszkij pedig hatalma megtartása érdekében véglegesen elszakadt a reálpolitikától, a realitások figyelembe vételétől.
JD Vance amerikai alelnök európai útja során találkozott az AfD vezetőjével, Alice Weidellel, miközben Scholzot figyelmen kívül hagyta, és egy héttel a választások előtt
nyíltan szorgalmazta a radikális jobboldal elleni „tűzfal” lebontását Németországban.
Eközben a tech-milliárdos Elon Musk Weidellel való barátkozását talán könnyen el lehetne intézni egy különc milliárdos szeszélyeként, de a helyzet most nyilvánvalóan nem ez.
A német politikusok nem fogták vissza magukat a kritikával, a legbeszédesebb választ a Zöldek kancellárjelöltje és jelenlegi gazdasági minisztere, Robert Habeck adta:
az amerikai kormány retorikailag és politikailag az autokraták oldalára állt
- mondta. „A nyugati értékközösséget itt megszüntették”.
Merz színre lép
A leendő német kancellárnak a jövő héttől neki kell majd nekilátnia Németország új kormánya megalakításához az SPD-vel vagy a Zöldekkel - vagy esetleg mindkettővel. Közölte velük, hogy nem tűri a késlekedést és a túlzott alkudozást.
Németország túl sok válsággal néz szembe túl sok fronton ahhoz, hogy azok szokásos halogató hozzáállása megengedhető legyen.
A hárompárti „jelzőlámpás” koalíció keserű szétesése után nagy lesz a nyomás a tárgyalások gyors és eredményes lezárására. Legfőbb ideje, hogy Németország Európa vezető hatalma legyen - nem csak gazdasági értelemben. Ha Merz nem lesz képes ezt megcsinálni, akkor Európa véglegesen lemarad a geopolitikai versengésben és ugyanaz vár rá, mint ami Ukrajna esetében is történt - Washington átnyúl a feje felett. Soha nem volt még ennyira aktuális a legendás amerikai politikai gondolkodó és külügyminiszter, Henry Kissinger ma is érvényes kérdése:
kit kell felhívnom, ha Európával akarok beszélni?
