Készül a plazmahajtómű, irány a Mars

A Roszatom tudósai elkészítették a plazmahajtómű laboratóriumi prototípusát a távoli űrutazásokhoz. A berendezés mágneses plazmagyorsítón alapul, és megnövelt tolóe-paraméterekkel és nagy fajlagos impulzussal rendelkezik. A fejlesztésre az oroszországi nukleáris tudományos, mérnöki és technológiai fejlesztésekre irányuló, átfogó program keretében került sor.

Mi az a plazmahajtómű?

A változtatható impulzussűrűségű üzemmódban a mágnesplazma rakétahajtás teljesítménye eléri a 300 kilowattot – magyarázza a Roszatom közleménye a műszaki részleteket. Az ilyen hajtóművekkel ellátott űrhajó lényesen különbözik a kémiai meghajtásúaktól. Az utóbbiakban az üzemanyag és az oxidálóanyag égésével keletkező gáz hajtja az űrhajót. A plazmahajtómű a töltéssel rendelkező részecskék kiáramlása során fellépő reakcióerőt használja fel. Ezeket a részecskéket a hajtóművön belül elektrosztatikus térrel gyorsítják fel. 

„Jelenleg a Mars elérése a hagyományos hajtóművel működő űrhajóval csaknem egy évig tartana csak oda, és ez a kozmikus sugárzás nagy dózisa miatt veszélyt jelentene az űrhajósokra. A plazmahajtóművek használatával 30-60 napra rövidülhet az utazás a Marsra. A prototípus elkészítése a projekt egyik legfontosabb állomása, hiszen ettől függ, hogy egy ilyen hajtómű használható lesz-e a jövőben az űrbeli »nukleáris vontatók« esetében, és összeségében sikerül-e csökkenteni az előállítás költségeit” – idézi a közlemény Alekszej Voronovot, a Roszatom troicki kutatóintézetének tudományos főigazgató-helyettesét.

A készülő plazmahajtómű és más hasonló eszközök prototípusának tesztelésére kísérleti állomást építettek Troickban, amelynek kulcsfelszerelése az a vákuumkamra, amellyel a világűrbeli körülményeket szimulálják.

Készül a világűr legteljesebb térképe

A Roszatom szakemberei az országos űrkutatási program részeként különféle célokra szolgáló reaktorok fejlesztésében vesznek részt, beleértve a szállító és kutató űrhajók energiaellátását, valamint olyan berendezéseket és rendszereket, amelyek más bolygók felszínén lévő bázisok részei.

• Az űrhajók fedélzeti rendszereit és automatikus vezérlő- és navigációs rendszereit a Mars Moszkvai Kísérleti Tervező Iroda (MOKB Mars) állítja elő. A részleg fedélzeti vezérlőrendszereket gyárt például az Arktyika-M sorozatú műholdakhoz és az Elektro-L időjárási műholdhoz.
• A szarovi intézet és a MOKB Mars a Spektr-Röntgen-Gamma (Spektr-RG) űrszondához gyárt vezérlőrendszert és teleszkópokat. 2024-ben egy tudóscsoport, köztük a szarovi két alkalmazottja nyerte el az orosz kormány tudományos és technológiai díját az első orosz röntgentükör-teleszkóp, az ART-ХС (The Astronomical Roentgen Telescope – X-ray Concentrator) megalkotásáért. A berendezés a 2019. július 13-án felbocsátott Spektr-RG űrszonda fedélzetéről méri fel a teljes égboltot, felmérése alapján elkészülhet az univerzum legteljesebb térképe az elektromágneses sugárzás kemény (kisebb hullámhosszú, nagyobb energiájú) röntgentartományában.
• A központ űrlézeres kommunikációs berendezéseket gyárt, amelyek akár 45 ezer kilométeres távolságból továbbítják az információkat a Földről az alacsony pályán lévő műholdakra.
• A Fizikai és Műszaki Problémák Intézete és a Roszatom Automatizált Írányítástechnikai és Elektrotechnikai Intézetében kifejlesztett gamma-sugárzóval kozmikus sugárzás hozható létre. Az eszközzel az űrbélihez hasonló környezetben tesztelhetők az elektronikus alkatrészek.
• A divízió másik vállalata, a Műszergyártási Tudományos Kutatóintézet a legendás Matrjoska modult alkotta meg, amely a kozmikus sugárzás emberi szervezetre gyakorolt hatását tanulmányozza. A Matrjoska 20 évig rögzítette a sugárdózisok eloszlását a Nemzetközi Űrállomáson.

Az orosz ipar biztosítani kívánja a technológiai szuverenitást és a legújabb technológiákra való átállást. E munka felgyorsítására forrásokat kap az orosz államtól. Eredményeik révén a Roszatom és vállalatai új piaci réseket foglalhatnak el, növelve saját és országuk versenyképességét.