késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Állampapír: Trump a világgazdaság sarokpontját lövi és ennek mélyreható következményei lesznek
Donald Trump nyilvánosságra hozta gazdaságpolitikája egyik kulcselemét: a 10 éves államkötvényhozamoknak csökkenniük kell, de nem annak árán, hogy a Fed kamatot vág. Ez persze sokkal bonyolultabb kérdés annál, hogy mit szeretne Trump. Ennek ellenére a hozamok csökkennek, a vállalatok a vámok miatt aggódnak, az infláció miatt már kevésbé.
Scott Bessent, Trump pénzügyminisztere a Fox Businessnek adott interjújában egyértelművé tette:
ő és én a tízéves kincstárjegyre összpontosítunk. Nem kéri a Fedet, hogy csökkentse a kamatokat.
Az amerikai 10 éves államkötvény hozama talán a legfontosabb referenciapont az egész világgazdaságban, alapvetően határozza meg a globális pénzügyi folyamatokat. Bessent tisztázta azt is, hogy az elnök nem kíván háborúzni az amerikai jegybankkal, tiszteletben tartja függetlenségét.
Ez logikus is, hiszen a kötvényhozamok felett nagyon nehéz kontrollt gyakorolni, azokat a világ egyik legnagyobb és leglikvidebb piaca határozza meg – bár kétségtelen, hogy a jegybanki kamatszint erősen befolyásolja a hozamokat, de nem kizárólagosan. A globális pénzügyi válságot megelőző években az akkor Alan Greenspan által vezetett Fed megpróbálta feltornázni a 10 éves hozamot – sikertelenül.
Bessentnek meg kell küzdenie azzal a szinte általános piaci vélekedéssel, hogy a Trump 2.0 (vagyis a beígért büntetővámok és az adócsökkentések) magasabb tízéves hozamokat jelentenek.
Az érvelés szerint az adócsökkentések nagyobb hiányt és az ezek finanszírozására szolgáló magasabb hozamokat eredményeznek, míg a vámok az inflációt növelik. Ez pedig szintén magasabb hozamokat von maga után. Ez áll annak a hátterében, hogy a hozamok a tavalyi utolsó negyedévben, a Kamala Harrissal folytatott tévévita után meredeken emelkedtek a 3,6 százalékos mélypontról. Trump elnöki esélyei korábban nem voltak túl jók a közvélemény-kutatások szerint, a tévévita azonban fordulatot hozott.
Teljesen természetes – írja a Bloomberg elemzője –, hogy egy kormányzat alacsonyabb kamatszintet szeretne elérni. Ez olcsóbbá teszi a hitelt, pörgeti a gazdasági növekedést, csökkenti a költségvetési hiány, az államadósság finanszírozási költségeit. A Trump 2.0 azonban nagyon nem ebbe az irányba mutatott. Ennek ellenére a
tízéves papír hozama januárban alig egy hónap alatt 40 bázisponttal csökkent.
Lehet Trumpot azzal vádolni, hogy elefántként viselkedik a porcelánboltban – emelkedtek is a hozamok. A decemberi amerikai infláció publikálását követően azonban fordulat következett be. A fogyasztói árak az év végén emelkedtek ugyan (részben bázishatások következtében), a maginfláció azonban 3,2 százalékra lassult (éves alapon számolva) az előző hónapok 3,3 százalék körüli stagnálása után.
A dezinfláció fájdalmasan lassan zajlik, a decemberi adatok azonban nem voltak kiugrók, egyelőre úgy néz ki, hogy a piac megnyugodott, nem tart már attól, hogy Trump gazdaságpolitikája akkora inflációt okoz, hogy az amerikai jegybank kamatemelésre kényszerül. Az inflációs adatok, a munkaerőpiaci adatok, valamint a hangulatindexek egyelőre azt mutatják, hogy
az amerikai gazdaság elért egy egyensúlyi állapotot.
Ebben nincs szükség sem magasabb kamatlábakra a Fedtől, sem drámaian magasabb hozamokra a 10 éves állampapírok esetében. A kérdés az, hogy a Trump 2.0 felborítja-e ezt az egyensúlyt.
Egyelőre hasítanak az amerikai tőzsdék, a várakozások azonban csalókák lehetnek
Erre vonatkozóan a nemrég beindult gyorsjelentési szezon adhat némi támpontot. Az eredményszezon eddig többé-kevésbé a várakozásoknak megfelelően alakul. A DeepSeek berobbanása természetesen a megatechnológiai vállalatokra irányította a figyelmet, amelyek eredményei vegyesek is voltak, de rajtuk kívül a vállalatok nagyjából-egészéből hozták a kötelezőt.
A Deutsche Bank egy elemzése szerint az S&P 500 vállalatainak 80 százaléka túlteljesíti a várt-jelzett nyereséget, ami több mint jócskán meghaladja a 74 százalékos historikus átlagot.
A túlteljesítés átlagos mértéke 5,9 százalék, a mediánja 4,1 százalék – mindkét adat jobb, mint a történelmi átlag.
Az erős teljesítmény széles körű, a pénzügyi és a fogyasztói ciklikus ágazatok két számjegyű mértékben értek el a vártnál jobb profitot, de az alapanyagipar, a ciklikus ipar és a megacap növekedési szektor, valamint a technológiai szektor is egy számjegyű növekedési ütemmel haladta meg a becsléseket.
Ez persze a múlt, a nagy kérdés a jövő. Erre vonatkozóan nagyon tanulságos átnézni, hogy a társaságok gyorsjelentéseinek kommentárjaiban, az azok közzétételét követő befektetői-elemzői beszélgetéseken miként vélekednek-vélekedtek a menedzserek. Nagy figyelmet kapnak a beharangozott vámok, a vállalatok mérlegelik a következményeket és keresik a megoldásokat. Trump bevándorlásellenes intézkedései szintén erősen foglalkoztatják a vállalatokat: feszesebb lesz a munkaerőpiac, ami magasabb béreket jelenthet. Az Apollo Global Management szerint
ha van egy már így is erős gazdaságunk, erős GDP-növekedéssel, túl magas inflációval, és erre ráhúzunk egy kereskedelmi háborút magasabb vámokkal, akkor a következmények megnehezítik a Fed munkáját. Ez sokkal nehezebbé teszi a Fed számára a kamatcsökkentést, és növeli annak kockázatát, hogy esetleg még idén kamatot kell emelnie.
Összegezve tehát: Trump és Bessent azt akarja, hogy a kötvényhozamok csökkenjenek, miközben korábban a vállalatok és a befektetők egyaránt úgy vélték, hogy a protekcionizmus inflációt gerjeszt (és így növelné a hozamokat). Ennek tükrében meglepő, hogy a gyorsjelentési szezon során
a menedzserek inflációval kapcsolatos nyilatkozatai a világjárvány előtti szintek alá estek vissza, ami arra utal, hogy hajlamosak azt hinni, hogy a probléma megszűnt.
Trump nem érdekelt egy nagy részvénypiaci korrekcióban
A Gavekal Research szerint a vállalatoknak volt idejük felkészülni a vámokra a készletfelhalmozás előrehozásával és az ellátási láncok diverzifikálásával, de a tényleges bevezetése tetemes többletköltségeket okozna, ami megjelenne a vállalatok nyereségének csökkenésében – és így árfolyamában is. Az amerikai részvények meredek zuhanása a vámok hatására csökkentheti a külföldi befektetők lelkesedését irántuk.
- Sőt, ami még fontosabb, egy szélesebb körű árfolyamesés lyukat ütne az amerikai háztartások nettó vagyonán,
- amelynek 2022 óta tartó erőteljes növekedése a magasabb részvényáraknak tulajdonítható.
- Ha tehát az amerikai háztartások a részvények esésére úgy reagálnának, hogy visszafognák a fogyasztásukat, hogy többet takarítsanak meg,
- azt az erősen fogyasztásfüggő amerikai gazdaság növekedése szenvedné meg.
Az amerikai részvények meredek zuhanását az új kormányzat is nagyon szeretné elkerülni, hiszen a külföldi befektetők kivonulása sokkal nehezebbé tenné a kötvényhozamok kordában tartását.
A Mexikóval és Kanadával kapcsolatos visszakozás után úgy tűnik tehát, hogy a Trump 2.0 nem jelent drasztikusabb vámokat, mint az első ciklusban. Ez lehetővé teszi a kötvényhozamok csökkenését, és segíti a gazdasági növekedést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.