Svédország a GDP 3,5 százalékára kívánja növelni védelmi kiadásait 2030-ra, ami a korábban tervezettnél nagyobb és gyorsabb emelkedést jelent – jelentette be Ulf Kristersson miniszterelnök.
Az eddigi előrejelzések szerint a védelmi kiadások idén a GDP 2,4 százalékát, 2028-ban pedig a 2,6 százalékát érik el, de Kristersson most úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi nemzetközi biztonsági helyzet tanúsága szerint ennél többre lesz szükség.
A biztonsági helyzet teljesen új, és a bizonytalansági tényezők még hosszú ideig megmaradnak
– fogalmazott a kormányfő.
Elmondta: a kormány most úgy látja, hogy 2035-ig mintegy 28 milliárd eurónyi többletforrást kell fordítani a szóban forgó célokra. Ezeket elsősorban hitelekből tervezik fedezni – tette hozzá. Kristersson várakozásai szerint a NATO hamarosan célul tűzi ki, hogy a tagállamok a GDP 3–4 százaléka közötti összeget költsenek védelemre. Ezt a célt Svédország teljesíteni fogja, az előzetes becslések szerint 3,5 százalékot az évtized végére. „Nehéz pontosan tudni, hogy mekkora lesz az összeg. Azt szorgalmazzuk, hogy elég magas legyen ahhoz, hogy jelentősen növelje az európai NATO-tagországok képességét Európa megvédelmezésére” – mondta Kristersson.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.