késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Úgy tűnik a cégek ezen a területen nem feltétlenül követik Donald Trump vágyait
Ismét csökkent hétfőn az olajár, mert az amerikai importvámok globális gazdasági növekedésre és üzemanyag-keresletre gyakorolt hatásával kapcsolatos aggodalmak, valamint az OPEC+ növekvő kitermelése lehűtötte a befektetők kockázatosabb eszközök iránti étvágyát. Többezres létszámleépítésre kényszerülnek a nagy amerikai olajcégek is, annak ellenére, hogy a kormányzat a kitermelés emelésére biztatja őket.
A Reuters tudósítása szerint a Brent nyersolaj ára hat centtel, hordónként 70,30 dollárra csökkent reggel, miután pénteken 90 centtel emelkedett. Az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj hordónként 66,96 dolláron állt, nyolc cent csökkenéssel, miután az előző kereskedési napon 68 centtel magasabban zárt. (Egy dollár 368,6 forint.)
A WTI ára már a hetedik egymást követő héten csökkent, ami a leghosszabb ilyen időszak 2023 novembere óta, a Brent pedig harmadik hete, miután Donald Trump amerikai elnök vámokat vetett ki, majd függesztett fel Kanada és Mexikó ellen. „A vámokkal kapcsolatos bizonytalanság a gyengeség legfőbb oka” – írták jegyzetükben az ING elemzői, akik szerint hozzájárult ehhez Szaúd-Arábia árcsökkentése, az OPEC + döntése a kitermelés növeléséről és a kínai defláció miatti aggodalmak is.
Örültek Donald Trump megválasztásának az olajcégek, de kezdik bánni
Ilyen piaci körülmények között ülnek össze a héten Houstonban a szokásos éves konferenciájukra a világ energiaipari vezetői. A CERAWeek résztvevői üdvözölték Donald Trump amerikai elnök újraválasztását, a kitermelés növelésének támogatására tett ígéreteit, főbe kólintotta azonban őket a valóság.
Az elnök vámjai, szankciói és agresszív Ukrajna-politikája felforgatta a pénzpiacokat, beárnyékolja a globális gazdasági növekedés esélyeit, és egyelőre lenyomja az olajárakat. A tavalyi konferencia idején még hordónként 87 dollár volt a Brent ára, most 70 körül mozog, ami hároméves mélypont.
Trump kereskedelmi és külpolitikája további hullámvasutat ígér az ágazatnak.
Felhajthatja annak a több millió kordónyi olajnak az árát, amelyet az amerikai finomítók Kanadából és Mexikóból importálnak.
Ha megegyezik Moszkvával az ukrajnai tűzszünetről, és enyhíti az Oroszországgal szembeni szankciókat, azzal felboríthatja a nemzetközi olajpiacot, amelyen zavarokat okozhat az is, ha beváltja a fenyegetését, hogy megfojtja az iráni exportot.
„Az energiapolitika forradalma zajlik… Az iparág próbál levegőhöz jutni. Nem hiszem, hogy valaha is történt volna ekkora felfordulás és újrakalibrálás” – festette le a helyzetet egy interjúban Dan Yergin Pulitzer-díjas író, a konferenciát szervező S&P Global alelnöke.
Csökkenő olajárak, növekvő költségek
A csökkenő olajárak mellett a növekvő költségek is arra kényszerítik a nagy olajcégeket, hogy nagyarányú létszámleépítéseket hajtsanak végre, és csökkentsék a befektetéseiket. A második legnagyobb amerikai vállalat, a Chevron kilencezer ember elbocsátását jelentette be, az SLB olajipari szolgáltató szintén további leépítésekre készül az átstrukturálás keretében.
Csökkent a finomítás haszonkulcsa is, ami tavaly és várhatóan az idén is jelentősen rontja az olajipari vállalatok eredményeit.
A kínai viszonvámok következtében visszaeshet az idén az amerikai nyersolajexport is.
„Már nem lehet úgy számolni, hogy A plusz B egyenlő C-vel. Itt már kilenc egyenlet van. Annyi minden történik egyszerre, hogy ha meghúzol egy zsinórt, akkor nem tudod, hol lesz a másik vége” – panaszkodott Dan Pickering, a Pickering Energy Partners befektetési igazgatója.
Gyakorlatilag az egyetlen fényes pont a cseppfolyósított földgáz (LNG). Az Egyesült Államok már most is a világ legnagyobb exportőre, és a termelők további jelentős bővítést terveznek, ami hamarosan el is kezd majd megvalósulni, miután Trump érvénytelenítette az elődje, Joe Biden tilalmait.
Az alacsony olajárak nem ösztönöznek a kitermelés növelésére
Az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatala (Energy Information Administration – EIA) előrejelzése szerint az idén a Brent átlagára hordónként 74,5, jövőre azonban már csak 66,45 dollár lesz, ilyen árak mellett pedig kevés az esély arra, hogy a cégek növelnék a befektetéseiket és a kitermelést.
Az olajtársaságok a tőkefegyelemre, a termelékenység és a részvényesi hozam javítására összpontosítanak, nem pedig a további fúrásokra.
„A költségek sokkal magasabbak, és ez befolyásolja a nyereségességet” – mondta a Reutersnek Josh Young, a Bison Interests befektetési igazgatója. „Már látszik, hogy a termelők visszafogják a tőkéjüket. Ez az ellenkezője annak, amit az elnök akar” – tette hozzá.
További kihívást jelentenek az öregedő palamezők növekvő költségei. Az amerikai olajtermelés idén napi 380 ezer hordóval fog növekedni, ami jóval elmarad az elmúlt évek akár egymilliós emelkedésétől.
A Morgan Stanley kutatása szerint a termelők átlagosan 1 százalékkal növelik 2025-ben a kitermelést, miközben a tőkekiadások 4 százalékkal csökkennek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.