Két nappal azután, hogy idén másodszor is a nemzetközi kötvénypiacra lépett hitelért Románia, új adót jelentett be a kormánykoalíció magyar pártja, az RMDSZ delegálta pénzügyminiszter, Tánczos Barna.
Az 1 százalékos adót az Adevarul cikke szerint a magánszektor „speciális építkezéseire” vetik ki. A jelentésből nem derült ki azonnal, hogyan definiálják a speciális építkezést. Arra, hogy nem lehet nagyon szűk a definíció, abból lehet következtetni, hogy az első, nem is teljes évben egymilliárd lej (azaz mintegy 80 milliárd forint) bevételt remélnek az adóintézkedésből. Az adóalap a vállalatok kérésére nem az építkezés bruttó, hanem nettó értéke.
Az összeg nem teljes mértékben az említett körből származik: félszázalékos adórátát szabtak ki az állam és az önkormányzatok koncesszióba adott, vagy más úton kihelyezett „speciális építkezéseire”.
A román építőipar az európai trendnek megfelelően nincs éppen pazar állapotban, tavaly kettő kivételével minden hónapban éves visszaesést mértek, decemberben 12,9 százalékot.
Januárban aztán hatalmas, 33,8 százalékos éves emelkedés következett. A bázishatás mellett – 2024 első hónapjában 17,9 százalékos visszaesés volt –, nem tudni, ebben nem játszott-e szerepet a várakozás az új adóteherre. Amiről az egyeztetések februárban és márciusban már folytak az érintett szektorokkal a news.ro portál szerint.
Enélkül is, a romániai építőipari volumenre a hatalmas hullámzás jellemző, az utóbbi három évben harmadszor mértek 30 százaléknál nagyobb éves növekedést, de többször megjárták a mínusz 10 százalék környékét is.
A héten Románia idén másodszor lépett a nemzetközi kötvénypiacra pénzért, eközben megszorításokra kényszerül, mert évek óta hitelből élnek – ez hajtotta a nálunk egyeseket „bezzeg Románia” kezdetű kijelentésre ragadó mutatókat. Hatalmas költségvetési és külkereskedelmi hiányok következménye, hogy a még a Ceaucescu-időkből örökölten alacsony román államadósság 2018 óta a GDP 34,4 százalékáról az 50 százaléka köré szökött fel.
A szükséges megszorításokat a magyar miniszternek kell „eladnia”.
Itt a friss GDP-rangsor: így áll most Magyarország Romániához és Ausztriához képest
Közzétette az unió statisztikai hivatala, az Eurostat a 2024-es GDP-rangsort. A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP alapján Magyarország tavaly az uniós átlag 77 százalékán állt, ami pontosan ugyanannyi, mint a 2023-as érték, azaz se nem távolodtunk, se nem közeledtünk a legfejlettebb tagországokhoz képest. Románia továbbra is előttünk, ettől azonban nem kell megijedni, idén szinte biztosan fordulni fog a kocka.
Azért a pénzszűke közepette is van, amire marad pénz.
Pénteken Ilie Bolojan ideiglenes államfő vezetésével (a tavaly megsemmisített eredményű elnökválasztást csak májusban tartják) összeült a Legfelsőbb Védelmi Tanács.
Az ülést követően leszögezték: Románia folytatja az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna támogatását.
Ugyanakkor szeretnék növelni az ország biztonságát a részben a háborús felek ellenőrizte Fekete-tengeren, úgyhogy a védelmi minisztérium azt a feladatot kapta: szerezzen be egy új könnyű korvett hadihajót.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.