Tovább feszül a francia-német viszony, most a védelmi költések adják hozzá a muníciót

Európa megijedt, majd észbe kapott, miután Donald Trump véget vetett annak a csaknem 80 éves hagyománynak, hogy az Egyesült Államok garantálja a védelmét. Az Európai Unió tagállami és az integráció szintjén is felpörgetné a hadiiparát: a tagállamok a bruttó hazai termékük egyre nagyobb hányadát fordítják védelmi kiadásokra, míg az unió végrehajtó szerve, az Európai Bizottság 150 milliárd eurós közös alap létrehozását javasolja, hogy abból adjanak kölcsönt a tagállamoknak a védelmi iparuk fellendítésére. A védelmi költések részleteiről azonban mást gondol Európa két vezető hatalma.

Míg az utóbbinál az általános elképzelés egyhangú politikai támogatást kapott, a részleteknél már megoszlik a vélemény. A terv kidolgozása még folyamatban van, és heves lobbizás folyik arról, hogy a pénzt a blokkon kívül gyártott fegyverek vásárlására is lehessen költeni.

Az európai védelmi költések terén újabb szikra pattant ki Németország és Franciaország között

Az már egy éve kiderült, hogy Németországnak és Franciaországnak merőben eltérő elképzelései vannak a hadiiparról és az Európai Unió védelmi stratégiájáról, ez pedig a csütörtöki uniós csúcstalálkozón tovább éleződött. 

Több vezető, köztük a leköszönő Olaf Scholz német kancellár is úgy nyilatkozott, hogy a kezdeményezésnek nyitottnak kell lennie a hasonlóan gondolkodó, nem uniós partnerek előtt. „Nagyon fontos számunkra, hogy az ezzel támogatható projektek nyitottak legyenek … olyan országok előtt, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de szorosan együttműködnek, mint például Nagy-Britannia, Norvégia, Svájc vagy Törökország.”

Emmanuel Macron francia elnök azonban az európai autonómia növelését és a hazai ipari termelés fellendítését támogatja. A francia államfő szerint az a feladatuk, hogy megtalálják a legjobb európai üzletembereket és vállalkozásokat ahhoz, hogy fejlesszék az európai kritikus képességeket, így a légvédelmet, a nagy hatótávolságú rakéták gyártását, a hírszerzést és a felderítést. Macron minden uniós tagállamot arra szólított fel, hogy vizsgálja felül a megrendeléseket, és az európaiakat prioritásként kezelje.

Brüsszeli diplomaták attól tartanak, hogy a 150 milliárd eurós kezdeményezést ugyanaz az érv fogja kisiklatni, mint ami miatt több mint egy éve késik a megállapodás az európai védelmi ipari programról. A program végrehajtása azért csúszik, mert Franciaország követeli, hogy szabjanak maximum-összeghatárt az EU-n kívül gyártott alkatrészek behozatalára, továbbá tiltsák meg azoknak a termékeknek az importját, amelyek szellemi tulajdonjogi védelemmel rendelkeznek.

A bizottság magas rangú tisztviselői a következő másfél hétben dolgozzák ki a részleteket. „Sok munka vár még ránk ezen a téren. Egy hete még nem létezett, és kevesebb mint két héten belül készen kell lennie” – mondta egy uniós tisztviselő a javaslatról a Financial Timesnak.

A bürokrata rávilágított, hogy „kompromisszumokat kell majd kötni”. Ursula von der Leyen, abizottság elnöke szerint a hitelek segíteni fogják a tagállamokat a közös vásárlásban, valamint abban, hogy „azonnali katonai felszerelést biztosítanak Ukrajnának”.

A kezdeményezést az EU 27 tagállamának többsége hagyhatja jóvá, de a francia támogatás még akkor is alapvető fontosságúnak tekinthető, ha az országot le lehet szavazni.

Változhat Németország álláspontja, és újból lehet francia–német tengely

Friedrich Merz nyerte a februári, németországi előrehozott választásokat. A CDU-s politikus radikális változtatásokat tervez, többek között egy jól működő francia–német tengely újbóli létrehozását. A politikus szoros kapcsolatot ápol Macronnal. Szerinte ez kiszámíthatóságot és végső soron erősebb Európát jelenthet.