BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Acélgyártás: Kína leuralja a világot, ő a legnagyobb – közben Európa belerokkan a brüsszeli szabályokba

A tavalyi visszaesés ellenére Kína acéltermelése már az ötödik egymást követő évben haladta meg az egymilliárd tonnát. A közeljövőben tovább mérséklődhet az ázsiai óriás acéltermelése, miközben az európai acélipar is számos nehézséggel küzd. A helyzeten tovább ront a vámháború, ugyanis az Egyesült Államok vámtarifát vezetett be az összes importált acél- és alumíniumtermékre.

Tavaly a világ acélgyártása 1882,6 millió tonnát tett ki, ami éves szinten 0,8 százalékos visszaesés. A világ legnagyobb acélgyártója továbbra is Kína: a távol-keleti óriás az előállítás több mint 53 százalékát adta 1005 millió tonnával, ami 2023-hoz képest 1,7 százalékos csökkenés – derül ki a nemzetközi acélipari szövetség adataiból.

acél, acélgyártás, acélcső Kína uralja az acélgyártást, Európa lemaradt
Kína adja a globális acéltermelés több mint felét / Fotó: Shestakov Dmytro / Shutterstock (illusztráció)

A második India 149,6 millió tonnával a globális termelés közel 8 százalékát tette ki, ez egyébként 6,3 százalékos növekedés 2023-hoz viszonyítva. A harmadik Japán 84 millió tonnával, itt a zsugorodás éves szinten 3,4 százalékos. A negyedik helyen az Amerikai Egyesült Államok áll 79,5 millió tonnával. Az ötödik Oroszország 70,7 millió tonnával. 

A gyártás tavalyi csökkentése számos vezető acéltermelőt érintett, a tizenöt vezető ország közül India, Irán, Brazília, Indonézia, Törökország. Németország és Vietnám növelte éves termelését. Érdekesség, hogy a kínai gyártás 1,7 százalékos mérséklődése 17 millió tonnás csökkenés, ami meghaladja több ország éves termelését.

Tovább csökkenhet a kínai acéltermelés

Peking a becslések szerint 1967-ben mindössze 14 millió tonnát állított elő, ami a globális termelés alig 3 százalékát tette ki. Abban az időben az Egyesült Államok és a Szovjetunió 115, illetve 102 millió tonnával a világ legnagyobb acélgyártója volt, ezt követte Japán 62 millió tonnával.

Harminc évvel később, 1996-ban a távol-keleti ország megelőzte Oroszországot, az Egyesült Államokat és Japánt, így a világ első számú acéltermelő államává vált. A gyártás 2003 és 2012 között 15,2 százalékkal nőtt évente, majd 2013 után 3,4 százalékra lassult a bővülés, és az elmúlt években kismértékben visszaesett az előállítás.

A tavalyi visszaesés ellenére Kína acéltermelése már az ötödik egymást követő évben haladta meg az egymilliárd tonnát. Elemzők szerint a közeljövőben tovább mérséklődhet az ázsiai óriás acéltermelése az alacsonyabb belső kereslet miatt, ami részben az ingatlanpiaci válság elhúzódásával függ össze. A kínai Mysteel kutatócég arra számít, hogy Kína acéltermelése 2030-ra 900 millió tonna alá csökkenhet.

Bajban az európai acélgyártás?

Több európai országban is nőtt a termelés, de ez aligha javítja az európai acélipar helyzetét. Az öreg kontinens acélgyártói más régiókhoz képest jóval magasabb energiaköltségekkel szembesülnek, ami csökkenti versenyképességüket, miközben az Európai Unió szigorú környezetvédelmi szabályozása tovább növeli a költségeket.

Az európai cégek képtelenek felvenni a versenyt az ázsiai, főleg a kínai importtal. A helyzetet tovább rontja a vámháború: az Egyesült Államok márciustól 25 százalékos vámtarifát vezetett be az összes importált acél- és alumíniumtermékre, ami nagy csapás az európai vállalatoknak.

Végóráit éli a brit acélipar – az utolsó kohót is leállítanák a kínaiak

A londoni kormány félmilliárd fontos mentőöve sem elég a British Steel kínai tulajdonosának ahhoz, hogy vállalja a termelés folytatását. A stratégiai fontosságú acélipar masszívan veszteséges, sanyarú helyzetéért Donald Trump is vastagon felelős.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.