Acélgyártás: Kína leuralja a világot, ő a legnagyobb – közben Európa belerokkan a brüsszeli szabályokba

Tavaly a világ acélgyártása 1882,6 millió tonnát tett ki, ami éves szinten 0,8 százalékos visszaesés. A világ legnagyobb acélgyártója továbbra is Kína: a távol-keleti óriás az előállítás több mint 53 százalékát adta 1005 millió tonnával, ami 2023-hoz képest 1,7 százalékos csökkenés – derül ki a nemzetközi acélipari szövetség adataiból.

A második India 149,6 millió tonnával a globális termelés közel 8 százalékát tette ki, ez egyébként 6,3 százalékos növekedés 2023-hoz viszonyítva. A harmadik Japán 84 millió tonnával, itt a zsugorodás éves szinten 3,4 százalékos. A negyedik helyen az Amerikai Egyesült Államok áll 79,5 millió tonnával. Az ötödik Oroszország 70,7 millió tonnával. 

A gyártás tavalyi csökkentése számos vezető acéltermelőt érintett, a tizenöt vezető ország közül India, Irán, Brazília, Indonézia, Törökország. Németország és Vietnám növelte éves termelését. Érdekesség, hogy a kínai gyártás 1,7 százalékos mérséklődése 17 millió tonnás csökkenés, ami meghaladja több ország éves termelését.

Tovább csökkenhet a kínai acéltermelés

Peking a becslések szerint 1967-ben mindössze 14 millió tonnát állított elő, ami a globális termelés alig 3 százalékát tette ki. Abban az időben az Egyesült Államok és a Szovjetunió 115, illetve 102 millió tonnával a világ legnagyobb acélgyártója volt, ezt követte Japán 62 millió tonnával.

Harminc évvel később, 1996-ban a távol-keleti ország megelőzte Oroszországot, az Egyesült Államokat és Japánt, így a világ első számú acéltermelő államává vált. A gyártás 2003 és 2012 között 15,2 százalékkal nőtt évente, majd 2013 után 3,4 százalékra lassult a bővülés, és az elmúlt években kismértékben visszaesett az előállítás.

A tavalyi visszaesés ellenére Kína acéltermelése már az ötödik egymást követő évben haladta meg az egymilliárd tonnát. Elemzők szerint a közeljövőben tovább mérséklődhet az ázsiai óriás acéltermelése az alacsonyabb belső kereslet miatt, ami részben az ingatlanpiaci válság elhúzódásával függ össze. A kínai Mysteel kutatócég arra számít, hogy Kína acéltermelése 2030-ra 900 millió tonna alá csökkenhet.

Bajban az európai acélgyártás?

Több európai országban is nőtt a termelés, de ez aligha javítja az európai acélipar helyzetét. Az öreg kontinens acélgyártói más régiókhoz képest jóval magasabb energiaköltségekkel szembesülnek, ami csökkenti versenyképességüket, miközben az Európai Unió szigorú környezetvédelmi szabályozása tovább növeli a költségeket.

Az európai cégek képtelenek felvenni a versenyt az ázsiai, főleg a kínai importtal. A helyzetet tovább rontja a vámháború: az Egyesült Államok márciustól 25 százalékos vámtarifát vezetett be az összes importált acél- és alumíniumtermékre, ami nagy csapás az európai vállalatoknak.