Nem akármilyen bravúrt hajtott végre Los Angeles 1984-ben: képes volt nyereségesen megrendezni az ötkarikás játékokat. Ezt az anyagi sikert azonban 44 évvel később nehéz lesz megismételni, a 2028-as Los Angeles-i olimpia aligha fog pénzt hozni a konyhára, inkább visz, és ez nagyon rosszkor jönne a kaliforniai városnak, miután éppen az évszázad egyik legpusztítóbb tűzvészén van túl.
Los Angeles ugyanis anyagi gondokkal küzd, Kennith Mejia, a városi tanács számvevője szerint a csökkenő bevételek és az emelkedő kiadások következtében a jelenlegi pénzügyi évben a költségvetési hiány 140 millió dollárra ugrik, a következőben pedig elérheti akár az egymilliárd dollárt is. Az állam már kapott 2,5 milliárd dolláros támogatást a januári erdőtüzek okozta károk helyreállítására, de további 1,9 milliárdot kért a hónap elején.
A 2028-as játékokat szervező LA28 nonprofit társaság 6,9 milliárd dolláros költségvetéssel rendelkezik, ami vállalati szponzorációkból, licencszerződésekből és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hozzájárulásából áll össze. Ebből fedeznek olyan kiadásokat, mint a sportarénák bérlése, a személyzeti költségek, valamint a sportolók elszállásolása.
Ha azonban a költségek nem pontosan a tervezettnek megfelelően alakulnak, akkor az adófizetőkre hárulhat a számla egy részének a kifizetése, és erre minden esély megvan.
2019-ben már 1,36 milliárd dollárral megemelték az LA28 költségvetését,
de ha ez nem bizonyul elégnek, akkor a városnak 270 millió dollárral, ezt követően pedig Kalifornia állam kormányának kell ugyanennyivel beszállnia. Ha ez is kevés, akkor ismét Los Angeles terhe nő újabb 270 millió dollárral – emlékeztetett a CNBC.
Az elmúlt hatvan év példái pedig azt mutatják, hogy az olimpiák gyakorlatilag mindig túllépik az eredetileg tervezett költségvetést. A 2000-es sydney-i olimpia 90, a 2004-es athéni 50 százalékkal került többe a vártnál; az előbbi több mint öt, az utóbbi hárommilliárd dollárt emésztett fel. A 2016-os riói olimpia állítólag húszmilliárd dollárba került, azt pedig már sikerként értékelték, hogy a 2012-es londonit sikerült nullszaldósra kihozni.
Miles Osgood, a Stanford Egyetem professzora, olimpiakutató szerint egyébként a Los Angeles-i szervezők az 1984-es olimpia tanulságaiból okulva kimondottan felelős költségvetést készítettek, ami pénzügyi előnyt jelent a városnak. Akárcsak annak idején, most is már meglévő helyszínek és építmények felhasználását tervezik, amivel várhatóan több mint 150 millió dollárt takarítanak meg.
1984-ben azonban teljesen más körülmények között sikerült több mint 200 millió dolláros nyereséget termelni.
A nyári olimpia ma sokkal nagyobb méretű, Los Angeles 2028-ban 21 helyett 36 sportágnak ad majd otthont. 1984-ben 221 versenyszámot rendeztek 6829 sportoló részvételével – három év múlva 800-at fognak 15 ezer indulóval. A nagyobb számok pedig megsokszorozzák a kapcsolódó költségeket.
A pusztító januári tűzvész csak ront a helyzeten. Már előtte is sokan ellenezték az olimpiai rendezést, 2028-ban pedig még egész városrészek lehetnek, ahol nem takarították el a romokat. Több tízezer ember veszítette el az otthonát, több mint 18 ezer épület égett le, csak a biztosított károk értéke eléri becslések szerint a 40 milliárd dollárt.
Infrastrukturális szempontból a tűzvész nem okoz problémát, egyetlen olimpiai létesítményt sem ért kár, ahogyan a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i campusát (UCLA) sem, ahol az olimpiai falu lesz. A város viszont egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy pluszpénzzel szálljon be az olimpia rendezésébe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.