Európai Számvevőszék: Elmarad az uniós mikrocsipforradalom - 2030-ra sem lesz meg a kitűzött cél
Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint valószínűtlen, hogy az unió teljesíteni fogja azt a célját, hogy 2030-ra 20 százalékos részesedést szerezzen a mikrocsipek piacán. Bár a csipekről szóló 2022. évi uniós jogszabály új lendületet adott az európai mikrocsipágazatnak, az általa ösztönzött beruházásoktól aligha várható jelentős javulás az unió pozíciójában ezen a téren.
A mikrocsipek létfontosságú szerepet játszanak mindennapi életünkben, és a Covid–19-világjárvány alatt a globális hiányuk rávilágított arra, hogy gazdasági szempontból döntő fontosságúak. A digitális évtizedre vonatkozó uniós stratégia azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az unió 20 százalékos részesedést szerezzen az élvonalbeli és fenntartható mikrocsipek globális termelési értékében. Az Európai Bizottság elfogadható előrelépést tett a stratégia végrehajtása terén, de a számvevők megállapítása szerint a valóság egyelőre jócskán elmarad az ambícióktól.
Az uniónak minél előbb a valós helyzethez kell igazítania a mikrocsip-stratégiáját. Ez a terület rendkívül gyorsan változik, óriási a geopolitikai verseny, és a jelenlegi tempónk mellett még igencsak távol vagyunk törekvéseink megvalósításától. A 20 százalék mint cél inkább csak egy törekvést fejezett ki: annak eléréséhez 2030-ig körülbelül meg kellene négyszereznünk a termelési kapacitásunkat. A jelenlegi haladás üteme azonban ehhez még csak nem is közelít. Európának versenyben kell maradnia – az Európai Bizottságnak pedig újra kell értékelnie hosszú távú stratégiáját, hogy az tükrözze a valós helyzetet
– jelentette ki Annemie Turtelboom, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag.
A csipekről szóló jogszabály 2030-ig történő végrehajtásához szükséges becsült összegnek (86 milliárd euró) a Bizottság mindössze 5 százalékát (4,5 milliárd euró) kezeli. A fennmaradó összeget várhatóan a tagállamok és az ágazati szereplők fogják biztosítani. Összehasonlításképpen: a legnagyobb globális gyártók a 2020-tól 2023-ig tartó hároméves időszakban 405 milliárd euró összegű beruházást irányoztak elő, ami mellett eltörpül a csipekről szóló uniós jogszabály pénzügyi ereje.
A számvevők ugyanakkor rámutatnak: a bizottságnak nincs felhatalmazása arra, hogy a tagállami beruházásokat uniós szinten koordinálva biztosítsa azok összhangját a jogszabály célkitűzéseivel. Emellett a csipekről szóló jogszabály a célértékeit és a nyomon követést tekintve nem fogalmaz egyértelműen, és az sem világos, hogy megfelelően figyelembe veszi-e az ágazat hagyományos mikrocsipek iránti keresletének jelenlegi szintjét.
De ezen kívül számos más alapvető tényező is befolyásolja mind az unió versenyképességét ezen a területen, mind a csipekről szóló jogszabály sikeres végrehajtásának esélyeit. Ilyen tényező például a nyersanyagimporttól való függőség, a magas energiaköltségek, a környezetvédelmi kérdések, a geopolitikai feszültségek és az exportellenőrzések, valamint a szakképzett munkaerő hiánya.
Az uniós mikrocsipágazatot néhány, nagy értékű projektekre összpontosító nagyvállalat alkotja, így a finanszírozás kis számú szereplőre koncentrálódik. Emiatt egyetlen projekt törlése, késedelme vagy kudarca akár az egész ágazatra is jelentős hatással lehet.
A számvevők átfogó megállapítása szerint valószínűtlen, hogy a csipekről szóló jogszabály nyomán jelentősen növekedne az unió részesedése a mikrocsipek piacán, vagy hogy teljesülne a globális termelés 20 százalékára vonatkozó célkitűzés. Az Európai Bizottság 2024 júliusában közzétett saját előrejelzése szerint a gyártási kapacitás jelentős várható növekedése ellenére a gyorsan növekvő piacon az unió teljes részesedése a globális értékláncban csak kismértékben, a 2022. évi 9,8 százalékról 2030-ra mindössze 11,7 százalékra fog nőni.
