Európai Számvevőszék: Elmarad az uniós mikrocsipforradalom - 2030-ra sem lesz meg a kitűzött cél
Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint valószínűtlen, hogy az unió teljesíteni fogja azt a célját, hogy 2030-ra 20 százalékos részesedést szerezzen a mikrocsipek piacán. Bár a csipekről szóló 2022. évi uniós jogszabály új lendületet adott az európai mikrocsipágazatnak, az általa ösztönzött beruházásoktól aligha várható jelentős javulás az unió pozíciójában ezen a téren.
A mikrocsipek létfontosságú szerepet játszanak mindennapi életünkben, és a Covid–19-világjárvány alatt a globális hiányuk rávilágított arra, hogy gazdasági szempontból döntő fontosságúak. A digitális évtizedre vonatkozó uniós stratégia azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az unió 20 százalékos részesedést szerezzen az élvonalbeli és fenntartható mikrocsipek globális termelési értékében. Az Európai Bizottság elfogadható előrelépést tett a stratégia végrehajtása terén, de a számvevők megállapítása szerint a valóság egyelőre jócskán elmarad az ambícióktól.
Az uniónak minél előbb a valós helyzethez kell igazítania a mikrocsip-stratégiáját. Ez a terület rendkívül gyorsan változik, óriási a geopolitikai verseny, és a jelenlegi tempónk mellett még igencsak távol vagyunk törekvéseink megvalósításától. A 20 százalék mint cél inkább csak egy törekvést fejezett ki: annak eléréséhez 2030-ig körülbelül meg kellene négyszereznünk a termelési kapacitásunkat. A jelenlegi haladás üteme azonban ehhez még csak nem is közelít. Európának versenyben kell maradnia – az Európai Bizottságnak pedig újra kell értékelnie hosszú távú stratégiáját, hogy az tükrözze a valós helyzetet
– jelentette ki Annemie Turtelboom, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag.
A csipekről szóló jogszabály 2030-ig történő végrehajtásához szükséges becsült összegnek (86 milliárd euró) a Bizottság mindössze 5 százalékát (4,5 milliárd euró) kezeli. A fennmaradó összeget várhatóan a tagállamok és az ágazati szereplők fogják biztosítani. Összehasonlításképpen: a legnagyobb globális gyártók a 2020-tól 2023-ig tartó hároméves időszakban 405 milliárd euró összegű beruházást irányoztak elő, ami mellett eltörpül a csipekről szóló uniós jogszabály pénzügyi ereje.
A számvevők ugyanakkor rámutatnak: a bizottságnak nincs felhatalmazása arra, hogy a tagállami beruházásokat uniós szinten koordinálva biztosítsa azok összhangját a jogszabály célkitűzéseivel. Emellett a csipekről szóló jogszabály a célértékeit és a nyomon követést tekintve nem fogalmaz egyértelműen, és az sem világos, hogy megfelelően figyelembe veszi-e az ágazat hagyományos mikrocsipek iránti keresletének jelenlegi szintjét.
De ezen kívül számos más alapvető tényező is befolyásolja mind az unió versenyképességét ezen a területen, mind a csipekről szóló jogszabály sikeres végrehajtásának esélyeit. Ilyen tényező például a nyersanyagimporttól való függőség, a magas energiaköltségek, a környezetvédelmi kérdések, a geopolitikai feszültségek és az exportellenőrzések, valamint a szakképzett munkaerő hiánya.
Az uniós mikrocsipágazatot néhány, nagy értékű projektekre összpontosító nagyvállalat alkotja, így a finanszírozás kis számú szereplőre koncentrálódik. Emiatt egyetlen projekt törlése, késedelme vagy kudarca akár az egész ágazatra is jelentős hatással lehet.
A számvevők átfogó megállapítása szerint valószínűtlen, hogy a csipekről szóló jogszabály nyomán jelentősen növekedne az unió részesedése a mikrocsipek piacán, vagy hogy teljesülne a globális termelés 20 százalékára vonatkozó célkitűzés. Az Európai Bizottság 2024 júliusában közzétett saját előrejelzése szerint a gyártási kapacitás jelentős várható növekedése ellenére a gyorsan növekvő piacon az unió teljes részesedése a globális értékláncban csak kismértékben, a 2022. évi 9,8 százalékról 2030-ra mindössze 11,7 százalékra fog nőni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.