Túléli Oroszország gazdasága az ukrán háborút?
Ukrajna, mint állam, még az idén megszűnhet létezni – ezt Putyin elnök nemzetbiztonsági ügyekben jártas tanácsadója, Nyikolaj Patrusev állította. De vajon életképes marad-e az a furcsa képződmény, amelynek a nyugati papírforma szerint már régen el kellett volna sorvadnia: Oroszország? Amely sorra rácáfol a nyugati közgazdasági alaptételekre, legalább kétszer annyi tüzérségi gránátot képes gyártani, mint a nálánál gazdaságilag majdnem tízszer erősebb EU. Amely rácáfolt a Nemzetközi Valutaalappal az élen a legnagyobb nyugati elemzőközpontokra, amelyek gyors gazdasági összeomlást vizionáltak a szankciók hatására.
Ehhez képest
- 2023-ban a beígért zuhanás helyett 3,6 százalékos növekedést értek el.
- Tavaly, nem végleges adatok szerint 3,9–4 százalékos GDP-bővülést regisztráltak.
Ezzel együtt Oroszország hadiipara több pénzt szív fel, mint a mesebeli kiskakas bögyében az összes krajcár, az egészségügy, az oktatás és a szociális kiadások együttvéve sem érik el a hadsereg ellátására, a hadiipari export-alapra fordított összeggel.
A 21 százalékos jegybanki alapkamat tönkreteszi a vállalkozókedvet.
Ha lezárul az ukrán háború, és többé-kevésbé tartós béke köszönthet be, plusz beérnek a nyugati szankciók gazdaságromboló gyümölcsei, beleroppanhat az oroszországi háborús gazdaság – vélik a nyugati elemzők.
Oroszország használja a fegyvereit, nem adja el azokat
Oroszország gazdasága a negyedik éve tartó ukrajnai háború folytán sajátos, de nem végzetes torzulásokat szenvedett. Például Moszkva jelentősen lejjebb csúszott a világ legnagyobb fegyverexportőrei listáján.
- Moszkva a 2014–2018 közötti időszakban a mértékadó stockholmi SIPRI szerint a világ fegyverkereskedelmének 21 százalékát adta.
- Részaránya gyakorlatilag a felére, 11 százalékra zuhant a 2019–2023 közötti években.
- Tavalyelőtt Oroszországot első ízben megelőzte Franciaország, amely 2023-ban a fegyver-világkereskedelem második helyére került.
Moszkva korábban évtizedekig tartotta második helyét Amerika mögött. Az ukrán háború azonban leapasztotta a rendelkezésre álló „árualapot”, a fegyvereket, amelyek most az ukrajnai frontra áramlottak, ahelyett hogy a világpiacon találtak volna gazdára.
- 2019-ben még 31 ország vett Moszkvától fegyvereket,
- 2023-ra számuk 12-re apadt.
Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok megszilárdította vezető helyét a fegyverexportőr-listán. Moszkva veszteségeket szenvedett el hagyományos árucikkeivel, a fegyverekkel. Megrendült a helyzete olyan hagyományos piacain mint India és Algéria.
Kína viszont fénysebességgel emelkedik fel.
Peking katonai kiadásai idén csaknem háromszorosan múlják felül Moszkváét.
A kínai importban már a különlegességekre, technológiai előnyökkel kecsegtető termékek megvásárlására szakosodnak. Nagyjából vége a „mindent lekoppintunk” időszaknak, eljött a saját fejlesztés kora, amelynek a nemzetközi fegyverpiacon a legnagyobb vesztese kétségen kívül Oroszország.
Orosz fölény a hiperszonikus fegyvereknél
Ugyanakkor hiba lenne lebecsülni a kínai–orosz technológiai-haditechnikai együttműködés fontosságát. Pekingben tudják, hogy Oroszország vezet a haditechnika olyan élenjáró ágazataiban, mint a hiperszonikus fegyverek. Vlagyimir Putyin a minap a Murmanszk körüli hatalmas haditengerészeti agglomerátumot szemlézve részt vett a Perm óriási atom-tengeralattjáró (orosz haditengerészeti fogalmak szerint „víz alatti cirkáló”) vízre bocsátásában. Bejelentette, hogy a Cirkon hiperszonikus cirkálórakéta – amit eddig légi indítású formában ismertünk – ezen túl a Jaszen-osztályú (mint amilyen a Perm is) víz alatti cirkálók sztenderd fegyverzetét is erősíti.
Moszkva az Ukrajna elleni háborúra készülve hatalmas tempóban fejlesztette csúcstechnológiás hadiiparát, egyúttal megtartva hagyományos, kevésbé technológiaigényes ágazatait,
például a tüzérségi gránátgyártást – amit a Nyugat nem vett észre. Így fordulhatott elő, hogy az ukrán háborúban, amelynek a menetét Oroszország szabta meg, a hagyományos, olcsón és hatékonyan működtethető csöves tüzérséggel felturbózva, Moszkva kapacitásaival a sarokba szorította a teljes Nyugatot, beleértve az Egyesült Államokat is.
A hadiipari teljesítőképességben koránt sincs meg Amerika javára matematikailag mutatkozó 8-9-szeres különbség. Ne feledjük, hogy
az Egyesült Államoknak nagyjából 800 katonai támaszpontja van szerte a világban. Oroszország jelentősebb külföldi bázisait az egyik kezünkön megszámolhatjuk.
A bázisok fenntartása óriási költségeket jelent, a tényleges fegyverzeti különbségek azonban az amerikai és az orosz haderő között távolról sem akkorák, mint amilyeneket a hadibüdzsé különbségei sugallnak.
Az „orosz világ”
Trump és Putyin, továbbá korunk harmadik meghatározó személyisége, Hszi Csin-ping kínai elnök egyaránt pragmatikus gondolkodásúak. Oroszország gazdaságilag a leggyengébb láncszem a három katonai szuperhatalmat tekintve. Washingtonban, Londonban, Berlinben lehetségesnek tartják, hogy az ukrán háború befejezésével Moszkva is kifullad,
Oroszország belezuhanhat egy olyan stagnálási időszakba, amely a Szovjetunió létének utolsó éveit jellemezte.
Moszkva azonban vélhetően tanult az előd bukásához vezető súlyos hibákból. Emiatt is választja a Keletet és a saját utat, az „orosz világ” politikai, katonai, gazdasági és kulturális megteremtését. Ám az orosz világ sem létezhet a nagy szomszédtól, Kínától függetlenül. Pekingnek azonban nem érdeke egy túl erős Moszkva, amely felszabdalja Ukrajnát, hogy annak darabjaiból építsen nyugati oldalát fedő ütközőzónát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.