Talány és aggodalom egy jó hír után: mérséklődött a drágulás az euróövezetben

A reggel még erősödő euró-dollár árfolyama visszagörbült valamelyest az euróövezeti adatok keddi közlése után, de a vámháború által is megbolydított devizapiac láthatóan nehezen tud mit kezdeni a délelőtti európai gazdasági adatokkal. Élénkülő ipari aktivitást mutató számok után mérséklődő inflációról érkeztek adatok.

Ami az inflációt illeti, a dinamika egyértelmű: az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos inflációs célja még nincs meg, de az éves infláció márciusban váratlanul 2,2 százalékra mérséklődött a februári 2,3-ről és a januári 2,5-ről. A változékony tételeket (az élelmiszert és az energiát) kiszűrő maginfláció még nagyobbat csökkent: 2,4 százalékra a februári 2,6-ről és januári 2,7-ről.

Az EKB képlete a kamatcsökkentést illetően egyszerű, a helyzet azonban megint nem az

Az EKB képlete – amely az euró és ezen keresztül a forint árfolyamára is meghatározóan hat – leegyszerűsítve: 

• ha az inflációs cél felé haladunk fenntarthatóan, csökkenthetők a kamatok, 
• ha az euróövezeti gazdaság végre kimozdul a tetszhalott állapotból, az pedig kisebb ösztönzést jelent a kamatok mérséklésére, ha maradt inflációs kockázat.

Az euróövezeti infláció csökkent, az ipar valamelyest kimozdult a visszaesésből

A csökkenő inflációs adat tehát az EKB-kamatcsökkentés irányába mutat (ami a tankönyv és a piaci megszokás szerint gyengébb eurót és forintot hozhat, ha más nem változik). 

Délelőtt azonban a szenvedő európai ipar valamelyes élénküléséről szóló adatok láttak napvilágot, ami az ellenkező irány. Az ipari aktivitást mérő vállalati felmérések azt mutatták, hogy Németországban ez a mutató (a BMI) márciusban 48,3 pontra ugrott a februári 46,5-ről, Franciaországban pedig 46,5-ről 48,3-re. Ugyanebbe a pozitív irányba mutattak az inflációs számokkal egy időben publikált euróövezeti munkaerőpiaci adatok: a munkanélküliségi ráta minimálisan, de csökkent, a januári 6,2-ről februárban 6,1 százalékra – a tavalyi félelmek a romlástól nem igazolódnak.

Az euró dollárárfolyama Donald Trump márciusi közepi bejelentése óta az új autóipari vámokról összevissza ugrált, de az egységes valuta inkább visszavonulóban volt az 1,088 körül a bejelentés előtt elért öt hónapos csúcsokról. A keddi inflációs adatok közlése előtt az euró erősödött, de a számok láttán hátraarcot csinált – nem túl meggyőző hevességgel: 1,0824-ről 1,0817-re erősödött a dollár fél óra alatt. A forint számára ez kedvezőtlen hatás, de nem elementárisan, a piac habozik.

A gazdaság élénkülése elméletben nagyobb inflációs nyomást jelent, de ebben az esetben felejtsük el, hogy ellentmondásról van szó. 

Az infláció a szellő, amelyet felülírhat a kereskedelmi háború vihara

Miért és miért billent a mérleg az euró gyengülése irányában? – ebben az ING elemzőinek Az euróövezeti infláció tovább csökkent a kereskedelmi felfordulás előtt című jegyzete lehet a segítségünkre. (A cím arra utal, hogy a vámháború új és minden bizonnyal nem utolsó fejezeteként szerdán újabb nagy jelentőségű amerikai bejelentések várhatók.)

A szakemberek szerint az infláció csökkenése 

A devizapiaci árfolyamok tehát a tankönyv szerint reagáltak, és azért nem túlságosan meggyőzően, mert az érkező hírszellőt a várhatóan érkező hírvihar akár szét is szórhatja. 

Egy másik fontos tényező: az európai gazdaság továbbra sincs jó bőrben, az ipari BMI-kből pedig már csak azért sem lehet a kibontakozást kiolvasni, mert az 50 alatti szám visszaesést jelent, azaz Európa két legnagyobb gazdaságának ipara ezen adatok tanúsága szerint nem élénkül, hanem kevésbé esik vissza.

Ez az eurózóna, a nem euróövezeti országok közül a magyar és a lengyel adatok az elmúlt hónapokban már 50 felett voltak, azaz élénkülést jeleztek, a csehek azonban nem tudnak kiszökni a visszaesésből: az ipari BMI-jük márciusra 48,3-re mászott fel, miután decemberben még 45 alatt járt.