Feloszthatják Ukrajnát, pont úgy, mint egykor Németországot: kiderült a béketerv
Az ukrajnai rendezésről tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz államfő Steve Witkoffal, az amerikai elnök különmegbízottjával Szentpéterváron – közölte a Kreml péntek késő este a honlapján.

„Az orosz államfő megbeszélést folytatott Stephen Witkoffal, az Amerikai Egyesült Államok elnökének különmegbízottjával. A megbeszélés témája az ukrajnai rendezés szempontjai volt” – fogalmazott az orosz közlemény.
A megbeszélés mintegy négy és fél órán át tartott. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a találkozó alatt a sajtónak nyilatkozva nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy Putyin és Donald Trump amerikai elnök az eszmecserét követően telefonon kapcsolatba léphet egymással.
Ukrajna: feloszthatják a területét, mint egykor Németországot
Peszkov előzetesen azt mondta, hogy Putyin és Witkoff tárgyalásának részleteiről nem fog beszámolni. Csakhogy ezzel párhuzamosan figyelemre méltó interjú jelent meg a befolyásos angolszász lap, a The Times hasábjain, amelyben Keith Kellogg tábornok lényegében felvázolta, mi az orosz–ukrán háború lezárásának béketerve.
A 80 éves Kellogg nyugalmazott katonai vezető, ugyanakkor Donald Trump elnök frissen kinevezett ukrajnai különmegbízottja. Mandátuma kiemelten fontos, az Egyesült Államoknak a három éve tartó háború befejezésére irányuló erőfeszítéseinek egyik vezető alakja.
Ő beszélt most tehát az ukrán helyzet rendezésének forgatókönyvéről. Azt mondta, hogy Ukrajnát egy békeszerződés részeként
majdnem úgy fel lehetne osztani, mint Berlint a második világháború után.
A tábornok azt javasolta, hogy a brit és francia csapatok ellenőrzési övezeteket alakíthatnának ki az ország nyugati részén, míg az orosz hadsereg a megszállt keleti részen maradna. Közöttük ukrán erők és egy demilitarizált övezet lenne.
Azzal folytatta, hogy a Dnyeper folyótól nyugatra – amely észak-déli irányban szeli ketté Ukrajnát és Kijevet is érinti – angol–francia vezetésű erők állomásozhatnának, amely „egyáltalán nem lenne provokatív” Moszkva számára. „Ukrajna elég nagy ország ahhoz, hogy több hadsereg is elférjen benne a tűzszünet betartására törekedve” – érvelt, majd ismét megerősítette, hogy szinte úgy nézhetne ki, mint ami Berlinnel történt a második világháború után, amikor volt egy orosz, egy francia, egy brit és egy amerikai zóna.
Olyasmire készül a brit kormány, amire a II. világháború óta alig akad példa: még ma rendkívüli döntést hoznak Londonban
Csődben a British Steel. Ez a legnagyobb brit acélgyár. A kínai tulajdonos tehetetlen, több ezer ember állása forog kockán. A brit kormány ezért rendkívüli lépésre szánta el magát.
Ugyanakkor leszögezte, hogy ezúttal Amerika nem fog szárazföldi csapatokat biztosítani. Azt javasolta, hogy a keleti frontvonal mentén egy 30 kilométeres demilitarizált övezetet lehetne létrehozni.
Ukrajna felosztása: ez lehet a béketerv
Csak, hogy értsük, mi hangzott most el Keith Kelloggtól. A tábornok által ismertetett terv, amely a tűzszünettől a tartós békeszerződésig vezető utat vázolja fel, lénygében azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok elismeri Oroszország de facto ellenőrzését az általa jelenleg megszállt területek felett.

Ez a nyilatkozat az eddigi talán legvilágosabb betekintést adja az Ukrajna jövőjére vonatkozó amerikai elképzelésekbe. Ennek fontosságát az is növel, hogy olyantól hangzott el, aki a tűzszüneti tervezésben magas szinten vesz részt.
A The Times megjegyzi: ez az első alkalom, hogy egy magas rangú amerikai tisztviselő amellett foglal állást, hogy a Dnyeper folyó valamilyen demarkációs vonallá váljon Ukrajnán belül a tűzszünet után. A teljes képhez viszont az is hozzátartozik, hogy Kellogg nem szorgalmazta további területek átengedését Moszkvának a folyótól keletre.
Azt is érdemes hozzátenni, hogy az Ukrajnával kapcsolatos elképzelés, és a Berlin és Németország felosztása között egyértelmű különbség látszik, hiszen míg Németországnak a megszálló országok hadseregeinek kellett megadnia magát, addig Ukrajna most részben szövetségeseket hívhatna be, hogy biztosítsák a békét az ország nyugati részén.
Végezetül két körülményt még be kell emelni. Egyrészt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter márciusban ismételten kijelentette, hogy a Kreml „semmilyen körülmények között” nem fogadna el békefenntartó csapatokat egyetlen NATO-tagállamtól sem Ukrajnában. Másrészt pedig Ukrajna is mozdíthatatlannak tűnik abban a kérdésben, hogy bármilyen módon belenyugodjon az ukrán területen lévő orosz csapatok tolerálásába. A Berlinnel való összehasonlítás bizonyosan nem nyeri el Zelenszkij tetszését, már csak azért sem, mert Oroszország egyik indoka Ukrajna megszállásra az ország „nácítlanítása” volt.
FRISSÍTÉS – 10.00
Egészen különös bejegyzés tett közzé az X-en Keith Kellogg azt követően, hogy a The Times interjút közölt vele. A tábornok szerint a lap félreértelmezte az általa elmondottakat. „Egy tűzszünet utáni katonai erőről beszéltem, amely Ukrajna szuverenitását támogatja. A felosztásról szóló résznél a szövetséges erők felelősségi területeire vagy övezeteire utaltam (amerikai csapatok nélkül), nem pedig Ukrajna felosztására gondoltam” – fogalmazott.



