Az ukrajnai rendezésről tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz államfő Steve Witkoffal, az amerikai elnök különmegbízottjával Szentpéterváron – közölte a Kreml péntek késő este a honlapján.
„Az orosz államfő megbeszélést folytatott Stephen Witkoffal, az Amerikai Egyesült Államok elnökének különmegbízottjával. A megbeszélés témája az ukrajnai rendezés szempontjai volt” – fogalmazott az orosz közlemény.
A megbeszélés mintegy négy és fél órán át tartott. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a találkozó alatt a sajtónak nyilatkozva nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy Putyin és Donald Trump amerikai elnök az eszmecserét követően telefonon kapcsolatba léphet egymással.
Peszkov előzetesen azt mondta, hogy Putyin és Witkoff tárgyalásának részleteiről nem fog beszámolni. Csakhogy ezzel párhuzamosan figyelemre méltó interjú jelent meg a befolyásos angolszász lap, a The Times hasábjain, amelyben Keith Kellogg tábornok lényegében felvázolta, mi az orosz–ukrán háború lezárásának béketerve.
A 80 éves Kellogg nyugalmazott katonai vezető, ugyanakkor Donald Trump elnök frissen kinevezett ukrajnai különmegbízottja. Mandátuma kiemelten fontos, az Egyesült Államoknak a három éve tartó háború befejezésére irányuló erőfeszítéseinek egyik vezető alakja.
Ő beszélt most tehát az ukrán helyzet rendezésének forgatókönyvéről. Azt mondta, hogy Ukrajnát egy békeszerződés részeként
majdnem úgy fel lehetne osztani, mint Berlint a második világháború után.
A tábornok azt javasolta, hogy a brit és francia csapatok ellenőrzési övezeteket alakíthatnának ki az ország nyugati részén, míg az orosz hadsereg a megszállt keleti részen maradna. Közöttük ukrán erők és egy demilitarizált övezet lenne.
Azzal folytatta, hogy a Dnyeper folyótól nyugatra – amely észak-déli irányban szeli ketté Ukrajnát és Kijevet is érinti – angol–francia vezetésű erők állomásozhatnának, amely „egyáltalán nem lenne provokatív” Moszkva számára. „Ukrajna elég nagy ország ahhoz, hogy több hadsereg is elférjen benne a tűzszünet betartására törekedve” – érvelt, majd ismét megerősítette, hogy szinte úgy nézhetne ki, mint ami Berlinnel történt a második világháború után, amikor volt egy orosz, egy francia, egy brit és egy amerikai zóna.
Olyasmire készül a brit kormány, amire a II. világháború óta alig akad példa: még ma rendkívüli döntést hoznak Londonban
Csődben a British Steel. Ez a legnagyobb brit acélgyár. A kínai tulajdonos tehetetlen, több ezer ember állása forog kockán. A brit kormány ezért rendkívüli lépésre szánta el magát.
Ugyanakkor leszögezte, hogy ezúttal Amerika nem fog szárazföldi csapatokat biztosítani. Azt javasolta, hogy a keleti frontvonal mentén egy 30 kilométeres demilitarizált övezetet lehetne létrehozni.
Csak, hogy értsük, mi hangzott most el Keith Kelloggtól. A tábornok által ismertetett terv, amely a tűzszünettől a tartós békeszerződésig vezető utat vázolja fel, lénygében azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok elismeri Oroszország de facto ellenőrzését az általa jelenleg megszállt területek felett.
Ez a nyilatkozat az eddigi talán legvilágosabb betekintést adja az Ukrajna jövőjére vonatkozó amerikai elképzelésekbe. Ennek fontosságát az is növel, hogy olyantól hangzott el, aki a tűzszüneti tervezésben magas szinten vesz részt.
A The Times megjegyzi: ez az első alkalom, hogy egy magas rangú amerikai tisztviselő amellett foglal állást, hogy a Dnyeper folyó valamilyen demarkációs vonallá váljon Ukrajnán belül a tűzszünet után. A teljes képhez viszont az is hozzátartozik, hogy Kellogg nem szorgalmazta további területek átengedését Moszkvának a folyótól keletre.
Azt is érdemes hozzátenni, hogy az Ukrajnával kapcsolatos elképzelés, és a Berlin és Németország felosztása között egyértelmű különbség látszik, hiszen míg Németországnak a megszálló országok hadseregeinek kellett megadnia magát, addig Ukrajna most részben szövetségeseket hívhatna be, hogy biztosítsák a békét az ország nyugati részén.
Végezetül két körülményt még be kell emelni. Egyrészt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter márciusban ismételten kijelentette, hogy a Kreml „semmilyen körülmények között” nem fogadna el békefenntartó csapatokat egyetlen NATO-tagállamtól sem Ukrajnában. Másrészt pedig Ukrajna is mozdíthatatlannak tűnik abban a kérdésben, hogy bármilyen módon belenyugodjon az ukrán területen lévő orosz csapatok tolerálásába. A Berlinnel való összehasonlítás bizonyosan nem nyeri el Zelenszkij tetszését, már csak azért sem, mert Oroszország egyik indoka Ukrajna megszállásra az ország „nácítlanítása” volt.
Egészen különös bejegyzés tett közzé az X-en Keith Kellogg azt követően, hogy a The Times interjút közölt vele. A tábornok szerint a lap félreértelmezte az általa elmondottakat. „Egy tűzszünet utáni katonai erőről beszéltem, amely Ukrajna szuverenitását támogatja. A felosztásról szóló résznél a szövetséges erők felelősségi területeire vagy övezeteire utaltam (amerikai csapatok nélkül), nem pedig Ukrajna felosztására gondoltam” – fogalmazott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.