Olcsó kínai áruk áraszthatják el Európát, valahova menniük kell Amerika helyett
A vámháború egyik lehetséges következménye, hogy olcsó kínai áruk árasztják el Európát. Kiszámítani még semmit sem lehet – Donald Trump világátrendező tárgyalási technikájának ez sajátossága –, de számolgatásnak már van értelme, míg nem ülepszik le a por, és kiderül, ki milyen vámot és egyéb feltételeket kap a nyakába legalább az első körben. A Capital Economics elemzését hívtuk segítségül.
A vámháború eddigi fejleményei tisztázták, hogy bár az USA minden irányban kereskedelmi pozíciói újrarendezésére törekszik, a fő csapásirány Kína: a világ két legnagyobb gazdasága méri össze az erejét. Az Egyesült Államok hatalmas mennyiségű kínai árut szorítana ki, ha pedig így van, akkor legalább két irányban érdemes kutatni a következményeket, illetve a lehetőségeket:
- Benyomulhatnak-e más országok az amerikai piacra a vámokkal kiakolbólított kínaiak helyébe?
- Hová megy a kiszorított kínai áru, és mi származik ebből?
Irtózatos mennyiségű áruról van szó még akkor is, ha a későbbiekben a Kína és az USA közt 100 százalék fölé pumpált vámtarifa erodálódik is. A 100 százalék körüli amerikai vám 60 százalékkal vagy még többel csökkentheti a kínai exportot az Egyesült Államokba a következő két évben a kutatóközpont becslése szerint, de még a 60 százalékos vám is egyharmadával, a devizaárfolyamok alakulásától függően. Az USA 525 milliárd dollár értékben importált Kínából tavaly, ennek 60 százaléka 315 milliárd dollár. Ez majdnem annyi, mint Magyarország teljes exportja két év alatt.
Vámháború: ki nyomulhat be az amerikai piacra a kínaiak helyett?
A kieső kínai import elemzése alapján a szakemberek szerint a következő, Kínánál jóval alacsonyabb vámokat kapott országoknak lehet keresnivalója:
- A számunkra gazdasági partnerként fontos Németország mechanikus berendezésekben, járművekben, műanyagokban, fémekben,
- Tajvan és Szingapúr elektronikában,
- Mexikó és Dél-Korea járművekben,
- India, Banglades és talán Olaszország ruházati cikkekben,
- és Vietnám több területen, ha sikerül a vámtarifájából lealkudni.
Fontos lábjegyzet azonban: mivel Washington a kétoldalú külkereskedelmi mérleget is nézi, az amerikai ipart védendő, az is könnyen lehet, hogy aki a kínaiak helyébe lépne, újabb vámot kap a nyakába.
Hova nyomulhat be Kína az USA helyett?
Amerikai exportjának 70 százalékos csökkenése Kína teljes kivitelét tizedével nyirbálná meg, ami nem tűnhet soknak, a növekedésükkel amúgy is elégedetlen kínaiak azonban biztosan nem hagyják ezt annyiban.
A kézenfekvő vevőjelöltek: az euróövezet, az Egyesült Királyság és Japán együttesen a világimport 30 százalékát fogadják be ruhákban, játékokban és bútorokban, és a 20 százalékát mobiltelefonokban. Ez már az amerikai piachoz fogható méret, sőt ruhákban még jóval nagyobb is.
Lenti grafikonunkra pillantva láthatjuk: a kínai átlagos életszínvonal jelentős javulása ellenére még mindig viszonylag alacsony náluk a bérköltség. Még nem is beszéltünk arról, hogy a kínaiak munkanapjai hosszúk, vagy hogy a világ legrobotizáltabb gazdaságává fejlődtek az elmúlt években.
Ha rápillantunk a következő grafikonra is, azt vehetjük észre, milyen feltűnő mértékben voltak képesek a kínaiak csökkenteni áruexportáraikat a világ többi részéhez képest az elmúlt években. Hozzá kell tenni: a lehetőségeiknek ezzel még nincs vége, még akkor sem, ha az autóikra például olyan pluszvámokat kapnak, mint amilyet októberben sózott rájuk az Európai Unió. Európában kétszer annyiért adják el a kínai elektromos autókat, mint Kínában, és hasonlóképp olcsóbbak a nem kínai márkáknál olyan piacokon is, mint India vagy Japán.
Kínai termékek ára: lesz, amiben tudnak lejjebb menni, és amit európai termelők utálnának
Ha tehát új piacokra irányítanának át árukat, a kínaiaknak módjuk van árban aláígérni más termelőknek. Amit persze a helyi versenytársak nyilván nem köszönnének meg, és a társadalmi nyomás hatására ebben az esetben újabb vámemelési körökre kerülhet sor. Miközben bizonyos áruk ára legalább ideiglenesen csökkenhet, ha a közvetítők le is nyelik ennek a hatásnak az egy vagy jó részét.
Ezektől a hatásoktól feltehetően a feltörekvő gazdaságok egy része sem menekül meg, például a textil- és ruházati iparban már a múltban is feszültséget és problémákat okozott a kínaiak versenye Bangladesben, Pakisztánban, Indonéziában és Mexikóban – írja az elemzés. A feltörekvő Európában a játék- és a bútoripart féltik.
Ahova beáramlik a kínai árutöbblet, az elemzők szerint a döntéshozók várhatón két úton reagálnak:
- Megnehezítik a kínai áruk és beruházások bejutását, de nem általában, hanem célzottan, szektorokra koncentrálva.
- Hosszabb távon az amerikai vámok arra ösztönzik a többi országot, hogy az érzékeny szektorokban függetlenedjenek Kínától.
Ez az a csatorna, amelyen a globális kereskedelmi háború valószínűleg tovább halad, nem az amerikai vámokra való visszavágásokén
– összegez Jennifer McKeown, a Capital Economics globális főközgazdásza. A gazdasági semlegességet választó Magyarország verziójára nem tér ki az elemzés.
Annyira ver mindenkit a kínai ipar, hogy jobb, ha nem hisznek a szemüknek
Elképesztő ütemben növekszik Kína ipari termelése, az Egyesült Államok vagy Európa év eleji számai bottal sem ütik a nyomát. A kínai termékek évek óta nem látott ütemben fogynak, és ha a politikusaik a szemüknek hisznek, abból szép kis felfordulás támadhat a vámháború közepette – nem is csak Kínában, hanem világszerte, akár Európában is.
Részvénypiac: itt a 14 millió daytrader országa, ész nélkül tőzsdéznek a lakáshitelekből – életveszélyes a helyzet, hatalmas bukás lehet a vége
