Zűrzavar az infláció körül: Christine Lagarde nem volt hajlandó megígérni a további kamatcsökkentést

Csökkent az EKB-kamat. Megfelelt az elemzői várakozásnak, hogy az Európai Központi Bank szerdán 25 bázisponttal 2,25 százalékra csökkentette irányadó betéti kamatát. Az európai gazdaság segítségre szorul, s ha lehet még többre, a kérdés, mire lát lehetőséget az európai és világgazdasági bizonytalanságok közepette az EKB, amelynek feladata az infláció megfékezése. Erről vártak iránymutatást a piacok Christine Lagarde EKB-elnök sajtótájékoztatójáról.

EKB-kamat: nincs előre lefektetett vágány 

Az elnök sajtótájékoztatóján leszögezte, az EKB – jelentős bizonytalanságok közepette – nem kötelezi el magát egy kamatpálya mellett, továbbra is hónapról hónapra dönt a kamatokról, a bejövő adatok, a mögöttes inflációs mutatók és az eddigi vágások hatékonysága – a transzmisszió – függvényében. A döntést egyhangúan hozták meg, miután megvitatták egy 50 bázispontos vágás lehetőségét is.

Ugyanakkor szólt arról, hogy a szerdai kamatcsökkentő döntés a felülvizsgált inflációs kilátás, az infláció dinamikája és a transzmisszió erejének alapján történt, „a dezinfláció vágányon van”, a fő- és maginflációs mutatók is csökkenést mutattak márciusban, a szolgáltatások inflációja hónapok óta mérséklődik, és az infláció a 2 százalékos cél körül állapodhat meg, fenntartható módon.

Lagarde biztató jeleket lát az euróövezeti gazdaságban, de a növekedési kilátások romlottak

Ami az euróövezeti gazdasági kilátásokat illeti, ezekről az elnök azt mondta: erősödik az ellenálló képesség a globális sokkokra, de a növekedési kilátások romlottak, ami csökkenti a gazdasági bizalmat a háztartások és a vállalatok körében. Mindez pedig a pénzügyi feltételek szigorodásához vezethet.

Eközben voltak pozitív megjegyzései is az európai gazdaságról:

• a feldolgozóipar az első negyedévben mutatta a stabilizáció bizonyos jeleit, 
• a munkanélküliség a legalacsonyabb az euró bevezetése óta, 
• miközben sürgetőnek mondta előrehaladni az euróövezet termelékenységét, versenyképességét és ellenállóképességét javító intézkedésekkel. Biztatónak mondta a Németországban tapasztalt fordulatot a védelmi és infratrukturális kiadások növelése felé. Sürgette egyébként a digitális euró bevezetését megalapozó törvényalakotást is.

– idézte Lagarde-ot a Bloomberg.

A vámháború hatásai az inflációra nem kiszámíthatóak

Külön szólt Lagarde, a vámháború szó kiejtése nélkül, a szaporodó kereskedelmi akadályokról, 

• amelyeknek a mértéke még nem világos, 
• fennakadásokat okozhatnak a kereskedelemben,
• feszültséget a pénzügyi piacokon 
• és növekvő geopolitikai bizonytalanságot. 

Ezt fejtegetve elmondta, hogy ezek a fejlemények kétféleképpen is hathatnak az inflációra. Az áruk átáramlása csökkentheti az árakat, az ellátási láncok széttöredezése azonban növelheti is őket. Kérdésre válaszolva leszögezte, és meg is ismételte:

A gazdasági növekedés oldaláról a vámháború keresleti sokkot jelent, és lehet negatív hatása. Az inflációs kilátásokat illetően, miközben az árupiaci- és különösen az energiaárak csökkentek, nagyon jelentős hatása lehet az EKB-elnök szerint az Európai Bizottság, illetve Európa válaszának az amerikai vámokra, ami lehet

1. "a legnyilvánvalóbban" zéró vámtarifák bevezetése mindkét oldalon,
2.  a magasvámokkal büntetett áruk átáramlása Európába,
3.  az egyes országok, mint Németország költségvetési válaszának. 

Lagarde konlúziója: nem számszerűsítjük a hatásokat, ehhez várni kell.