Zűrzavar az infláció körül: Christine Lagarde nem volt hajlandó megígérni a további kamatcsökkentést
Csökkent az EKB-kamat. Megfelelt az elemzői várakozásnak, hogy az Európai Központi Bank szerdán 25 bázisponttal 2,25 százalékra csökkentette irányadó betéti kamatát. Az európai gazdaság segítségre szorul, s ha lehet még többre, a kérdés, mire lát lehetőséget az európai és világgazdasági bizonytalanságok közepette az EKB, amelynek feladata az infláció megfékezése. Erről vártak iránymutatást a piacok Christine Lagarde EKB-elnök sajtótájékoztatójáról.
EKB-kamat: nincs előre lefektetett vágány
Az elnök sajtótájékoztatóján leszögezte, az EKB – jelentős bizonytalanságok közepette – nem kötelezi el magát egy kamatpálya mellett, továbbra is hónapról hónapra dönt a kamatokról, a bejövő adatok, a mögöttes inflációs mutatók és az eddigi vágások hatékonysága – a transzmisszió – függvényében. A döntést egyhangúan hozták meg, miután megvitatták egy 50 bázispontos vágás lehetőségét is.
Ugyanakkor szólt arról, hogy a szerdai kamatcsökkentő döntés a felülvizsgált inflációs kilátás, az infláció dinamikája és a transzmisszió erejének alapján történt, „a dezinfláció vágányon van”, a fő- és maginflációs mutatók is csökkenést mutattak márciusban, a szolgáltatások inflációja hónapok óta mérséklődik, és az infláció a 2 százalékos cél körül állapodhat meg, fenntartható módon.
Lagarde biztató jeleket lát az euróövezeti gazdaságban, de a növekedési kilátások romlottak
Ami az euróövezeti gazdasági kilátásokat illeti, ezekről az elnök azt mondta: erősödik az ellenálló képesség a globális sokkokra, de a növekedési kilátások romlottak, ami csökkenti a gazdasági bizalmat a háztartások és a vállalatok körében. Mindez pedig a pénzügyi feltételek szigorodásához vezethet.
Eközben voltak pozitív megjegyzései is az európai gazdaságról:
- a feldolgozóipar az első negyedévben mutatta a stabilizáció bizonyos jeleit,
- a munkanélküliség a legalacsonyabb az euró bevezetése óta,
- miközben sürgetőnek mondta előrehaladni az euróövezet termelékenységét, versenyképességét és ellenállóképességét javító intézkedésekkel. Biztatónak mondta a Németországban tapasztalt fordulatot a védelmi és infratrukturális kiadások növelése felé. Sürgette egyébként a digitális euró bevezetését megalapozó törvényalakotást is.
A globális kereskedelmi feszültségek és a kapcsolódó bizonytalanságok nagymértékű kiszélesedése valószínűleg csökkenti az euróövezeti növekedést az export visszafogásával, és leránthatja a beruházásokat és a fogyasztást
– idézte Lagarde-ot a Bloomberg.
A vámháború hatásai az inflációra nem kiszámíthatóak
Külön szólt Lagarde, a vámháború szó kiejtése nélkül, a szaporodó kereskedelmi akadályokról,
- amelyeknek a mértéke még nem világos,
- fennakadásokat okozhatnak a kereskedelemben,
- feszültséget a pénzügyi piacokon
- és növekvő geopolitikai bizonytalanságot.
Ezt fejtegetve elmondta, hogy ezek a fejlemények kétféleképpen is hathatnak az inflációra. Az áruk átáramlása csökkentheti az árakat, az ellátási láncok széttöredezése azonban növelheti is őket. Kérdésre válaszolva leszögezte, és meg is ismételte:
A nettó hatás az inflációra csak az idő múltával válik világosabbá.
A gazdasági növekedés oldaláról a vámháború keresleti sokkot jelent, és lehet negatív hatása. Az inflációs kilátásokat illetően, miközben az árupiaci- és különösen az energiaárak csökkentek, nagyon jelentős hatása lehet az EKB-elnök szerint az Európai Bizottság, illetve Európa válaszának az amerikai vámokra, ami lehet
- "a legnyilvánvalóbban" zéró vámtarifák bevezetése mindkét oldalon,
- a magasvámokkal büntetett áruk átáramlása Európába,
- az egyes országok, mint Németország költségvetési válaszának.
Lagarde konlúziója: nem számszerűsítjük a hatásokat, ehhez várni kell.
