WC-papírt tenne a túlélőkészletbe Brüsszel, ám ne akarjunk háborút – fogy, de ennyire?

Az Európai Bizottság iránymutatását életvezetési mankónak tekintő mintapolgár a túlélőkészletről szóló bejelentés után egy héttel már rendelkezik a következőkkel 72 órára elegendően: palackos víz, konzervek, elemlámpa, svájci bicska, WC-papír stb. A nem mintapolgárok mormognak, zúgolódnak, zsörtölődnek – ha a hangjukat elnyomná a Brüsszelből érkező zaj, egy dolog utalhat rá, hogy utóbbiak azért sokan lehetnek: az áruházak és a boltok polcain még találunk WC-papírt (tessék csak ellenőrizni). Emlékezhetünk, a Covid és a zárlatok berobbanása után ez volt az első, ami látványosan elfogyott.

A toalettpapírt övező tények és érzelmek áttekintése vulgáris módjának tűnhet közös háborús kilátásaink elemzésének, mégis praktikus módszer. 

Egyrészt meglepetéseket tartalmaz. Másrészt éhes és szomjas mindenki volt már, azt azonban kevesen tapasztalták, hogy 72 óra elteltével fájront, nincs több WC-papír, újságot meg már rég nem olvasunk. Letűnt generációk igen, de egyrészt ők letűntek, másrészt korábban haltak, amiben volt szerepük a higiéniai hiányosságoknak.

Tekintsük hát át ezen a speciális területen, mire számíthatunk, ha beköszönt a 73. óra például a pincében, és előttünk a többi órák. A jövőt nem ismerjük – mint azok sem, akik tavaly világháborút, idén orosz támadást idéztek elénk Európában –, közelítsünk ezért hátulról, azaz a múlt irányából.

WC-papír: ennyi az Európai Unió fogyasztása, és még több lesz, ha nem lesz háború

Akár hisszük, akár nem, ez egy külön piac, a helyzetéről és kilátásairól szektorelemzések is készülnek, amelyekbe ugyan még nem építették bele a Brüsszelben vizionált háború rizikóit.

Ágyúdörgés híján az Európai Unióban növekszik a kereslet a WC-papírok-szalvéták-törlőkendők iránt, és a szektorelemzők szerint békeidőben évente átlagosan 0,5 százalék növekedés várható 2035-ig. 

A mesterségesintelligencia-hátterű IndexBox piaci hírgyűjtő platform jelentése szerint az Európai Unió fogyasztása 2024-ben 13 millió tonna volt ezekből a termékekből. Ez alacsonyabb, mint a 2019-ben elért 14 millió tonnás rekord: 2020 és 2024 között a fogyasztás nem nyerte vissza a lendületét (2013 és 2014 közt a piac értékben évi átlag 1,1 százalékkal nőtt). Az összefoglaló nem részletezi, miért – megjegyezhető azonban, hogy ebben az időszakban volt a Covid-járvány, az EU jó részében komoly zárlatokkal. 

Az eladott, helyben termelt vagy importált termékek értéke 8,6 százalékkal emelkedett tavaly, 25,7 milliárd euróra, de ennél többet fizettünk ki értük az üzletekben, mert a szám nem tartalmazza a logisztikai és marketingköltségeket és a kiskereskedelmi árrést. Mindezek nélkül is mintegy 10 ezermilliárd forintról van szó, és a jelentés szerint a piac értéke 2035-re elérheti a 27,1 milliárd eurót.

Szép számok: a brüsszeli túlélőcsomag részeként tehát mintegy 80 milliárd forintnyi WC-papírt kellene az óvóhelyre magukkal vinniük az európaiaknak, ha csak 72 órás tartózkodásra számítanak. Ez tulajdonképp elegendő idő is lehet egy villámháborúra, amire Brüsszel az általa meghatározott paraméterek mellett számíthat. De mi van, ha a polgárok rosszabbtól tartanak? 

Tágas legyen az óvóhelyünk, vagy ne akarjunk háborút

Akkor nemcsak a pénztárcánkat kell jobban kinyitni, hanem nagyobb tárolóhelyről is gondoskodnunk kell. 

Mikor túlélőkészletre még nem is gondoltunk, az Euronews írta meg: egy átlagos amerikai, kanadai vagy nyugat-európai személy 15-25 kilogramm WC-papírt használ el egy évben. Számoljunk: 20 kilogrammot véve, ha egy 10-szer 10 centiméter méretű tekercs súlya 100 gramm, akkor két személynek egyéves háborúval számolva 400 tekercsre van szüksége, ha háromévessel – ahol az ukrajnai háború tart –, akkor a tárolóhelyigény 1,2 köbméter, négy személynek 2,5 köbméter, tekercsenként 100 forintos árat számolva 240 ezer forintért.

Ez még csak a WC-papír, a túlélőkészletbe palackozott víz, konzervek és egyebek is kellenek, azaz ha háborúra készülünk, ne legyen kicsi a pincénk és lapos a pénztárcánk. 

Emellett jó lesz már most elkezdeni a bevásárlást, mert ha az utolsó pillanatra hagyjuk, könnyen úgy járhatunk, mint az egyszeri gyanútlan polgár Covid idején: csak az üres polcokat találta a boltban. Az utánpótlás pedig háború idején, tudjuk, nehéz lehet. 

Vannak elképesztően sok WC-papírt használó európai országok

Akinek mindezek felmértével (túlélőkészlet, item 1), és utánagondolva elment volna a kedve a háborútól, pár vigasztaló adat: a magyarok legalább WC-papír-fronton másoknál könnyebb helyzetben vannak, ha a férfi népességet a katonai értelemben vett frontra vezényelnék is.

WC-papír-szalvéta-törlőkendő kategóriában az IndexBox szerint az unióban messze a legnagyobb fogyasztók, akik a teljes 2024-es mennyiség 45 százalékát vitték

• Olaszország (2,1 millió tonna),
• Németország (2,1 millió),
• és Lengyelország (1,5 millió). Az utóbbiak kettős szorításban, mert náluk rettentő gyorsan nő az igény, 2013 óta évi átlag 7,1 százalékkal, bár egy főre eső fogyasztásban még mindig nincsenek az elsők között: Hollandia (52 kilogramm per fő), Svédország (43 kg) és Görögország (40) – esetükben nagyon megszaladna hosszú háborúval számolva az óvóhelyi tárolóhelyigény.   

A WC-papír nem passzol a zöldirányhoz, de folytatódnak a reformok

Akit nem borzaszt el az ukrajnai gyilkolás és rombolás mértéke, azt feltehetően az óvóhelyre vonulás logisztikai és higiéniai nehézségei is csak akkor riasztják el, amikor szembesül velük.

Mindenesetre a mintapolgárt, aki támogatja a katonák Ukrajnába küldését belengető ötleteket, már idejekorán figyelmeztethette az Euronews anyaga arra is, hogy a WC-papírnak ez a mértéktelen fogyasztása szembemegy az unió zöldambícióival is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kampánykoordinátorát, Sergio Baffonit idézik, aki szerint a termék a globális papírtermelés 10 százalékát teszi ki, erdőirtást okoz, már a fa feldolgozása is környezetszennyező, az illatosításához pedig rengeteg vegyszert használnak.

A sok országban használt zuhanyszerű célszerszám, a „bum gun” – folytatja a cikk –, illetve a bidet nem terjedt el Európában, részben talán amiatt, mert sokan tudják, hogy eredetileg a prostituáltak használták.

Uniós terv a túlélőkészletre már van – illetve 2026-ra egységesítenék –, az óvóhelyek bidet-sítésének megtervezéséig azonban nem jutott el Brüsszel, ha a háború lehetőségére már készül is. Ukrajna a példa, hogy a hosszan háborúba merülő államok ennél súlyosabb infrastrukturális reformokra is készek. 

Ukrajnában folytatódik az óvóhelyek oktatási célú átalakítása és a föld alatti iskolák építése, eddig már 178 oktatási intézmény óvóhelyét modernizálták – tájékoztatott a napokban Okszen Liszovij oktatási miniszter. A világ első föld alatti iskoláját 2023 áprilisában Harkivban adták át, Ukrajnában jelenleg 139 föld alatti iskola épül – büszkélkedett a tárcavezető. Az unió még a túlélőkészletnél tart.