Borítékolni lehet a brüsszeli kudarcot – nem támogatják elegen a Magyarországgal szembeni szankciókat
A Magyar Nemzet szerint a citálás nem ma kezdődött: az eljárás már valójában 2018-ban elindult, amikor az Európai Parlament szankciókat szorgalmazott Magyarország ellen a jogállamiság állítólagos megsértése miatt, különösen az igazságszolgáltatás és a médiaszabadság területén. A tanács ezt követően nyolc alkalommal tárgyalta a kérdést, de soha nem tette meg a következő lépést a 7. cikk szerinti eljárás megindításához, amelynek révén akár szankcionálhatnák is hazánkat.
Az Euronewst informáló diplomata szerint egyértelmű, hogy nem lesz meg a szükséges többség, így az sem biztos, hogy egyáltalán valaha továbbgördül az ügy. A meghallgatásokon Magyarország beszámol a jogállamiság helyzetéről, majd a többi tagállam kérdezhet, illetve problémákat vethet fel.
Bizonyosan fognak gondokat felvetni, de nem tudom, hányan. A legfontosabb, hogy friss információkat kapjunk a helyzetről
– tette hozzá.
Két szakasz lenne
A 7. cikk szerinti eljárás két szakaszból áll: az első szakaszban a tagállamok meghallgatásokkal pontos képet kapnak a tagállamról, a második szakaszban a tanács dönthet az esetleges szankciókról.
A legszigorúbb szankció – amelyet gyakran nukleáris opcióként emlegetnek – a tagállam szavazati jogának felfüggesztése.
Ugyanakkor a szankciókról a tagállamok csak az érintett ország kivételével, egyhangúlag dönthetnek. Alternatív megoldásként, ha a tagállamok 80 százaléka egyetért, Magyarországot megfeddhetik az uniós jogállamiság elveinek tartós megsértése miatt – jelenleg a diplomata szerint egyik lehetőség sem élvez többséget.
Korábban Robert Fico szlovák miniszterelnök egyértelművé tette, hogy meg fogja akadályozni a Magyarország megbüntetésére irányuló kísérleteket. 2024 januárjában a szlovák politikus kijelentette, hogy amíg hivatalban van, soha nem fogja hagyni, hogy egy országot megbüntessenek azért, mert kiáll a nemzeti szuverenitása mellett. Más országok is elutasíthatják Magyarország szankcionálását.
