A barack idén csak képen marad meg – pusztított a májusi fagy Kárpátalján is
Molnár Ildikó, az Egán Ede KMKF falugazdásza elmondta: az idei fagykár nagyon komoly károkat okozott. „A kajszi- és őszibarack, a korai alma- és szilvafajták gyakorlatilag teljesen elfagytak. Aki nem rendelkezett valamilyen fagyvédelmi megoldással, annak a gyümölcstermése idén gyakorlatilag nullára redukálódott” – fogalmazott.
A falugazdász hozzátette, hogy a meggy, téli alma és körte esetében a termés egy része ugyan megmaradhatott, de jelentős a veszteség. A bogyós gyümölcsfélék viszont – mint a ribizli, málna, köszméte – viszonylag jól túlélték a fagyokat, ezekből várhatóan lesz piacra jutó mennyiség.
A zöldség egy része is a fagykár áldozata lett
A gyümölcságazat mellett a szabadföldi zöldségtermelés is megsínylette a tavaszi időjárási anomáliákat. A korai burgonya, csemegekukorica és káposztafélék mellett a palántázott paradicsom is fagykárt szenvedett. Molnár Ildikó szerint az uborkát fóliában termelők még viszonylag jobban meg tudták védeni a termést, és hamarosan megjelenhet a piacokon a helyi fűtetlen termesztésű uborka.
A paradicsom esetében a fóliás állományokban várható ugyan némi hozam, de a primőrök piacra kerülése késlekedik, és ez komoly hatással lehet a szezonális árakra is.
Ukrajna-szerte is hasonló kihívásokat tapasztaltak a gazdák. Az Ukrán Nemzeti Bank előrejelzései szerint a kalászosok terméshozama enyhén javulhat a tavalyihoz képest, részben az alacsony bázis miatt. Az Összukrán Agrártanács szerint a legnagyobb károk nem a gabonaféléket, hanem a gyümölcsöket és az olajnövényeket érték.
- A repce esetében a hozamveszteség 10-15 százalék is lehet,
- a kajszi-, őszibarack- és cseresznyefajtáknál a virágzás alatti fagyok miatt egyes területeken 70-80 százalékos kiesésre kell számítani.
Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része
A Copernicus európai klímafigyelő szolgálat és a Meteorológiai Világszervezet szerint Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része. Ez a jelenség közvetlenül is hatással van Ukrajna agrárövezeteire, hiszen
a gyors felmelegedést gyakran hirtelen lehűlések követik,
amelyek az érzékeny fejlődési szakaszban lévő növények esetében komoly károkat okoznak. A hideghullámokat követő csapadékszegény időszakok pedig tovább nehezítik a növények regenerációját. A kárpátaljai mikroklímát a hegyvidéki viszonyok még tovább differenciálják: egyes völgyekben lokálisan extrém fagyok léptek fel, miközben másutt alig regisztráltak mínuszokat.
Alig van védelem a fagy ellen
A gyümölcstermesztők kifejezetten nehéz helyzetbe kerültek, mivel az ültetvények kevesebb mint ötöde rendelkezik fagyvédelmi eszközökkel. A termelők jelentős része csupán reménykedhetett a kedvező időjárásban. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a hőmérséklet-ingadozások egyre kevésbé kiszámíthatók, így hosszú távon már nem elég a remény, technológiai válaszokra, korszerű megoldásokra van szükség. A logisztikai nehézségek is rányomják bélyegüket az ágazatra.
- Az ukrán állami vasúttársaság által bejelentett fuvardíj-emelés és
- a háborús térségekből érkező agrárszállítmányokra korábban alkalmazott kedvezmények eltörlése különösen a nyugati megyék exportáló termelőinek jelent hátrányt.
A vasúti szállítás megdrágulása rontja a versenyképességet, és a világpiaci árak jelenlegi csökkenése sem kedvez a profittartalom megtartásának.
Hiánycikk az eper
A gyümölcs- és zöldségpiac ellátásában jelentős zavarok lehetnek a következő hetekben. Az eper például már most is hiánycikknek számít a helyi piacokon, ami hirtelen áremelkedéshez vezetett. A cseresznye és a korai szilva szezonja is jelentősen csúszik, sőt, előfordulhat, hogy az idei évben egyes fajtákból egyáltalán nem kerül friss áru a standokra. Molnár Ildikó falugazdász szerint szinte biztos, hogy
a legtöbb gyümölcsöt idén csak fényképen látjuk viszont.
A helyi terméskiesés miatt várhatóan nő az importfüggőség, ami viszont az árak további emelkedéséhez vezethet, különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára jelentve terhet.
