Csapások a magyar mezőgazdaságra: aszály, fagykár és szabadkereskedelmi megállapodások

Nem indult jól az idei év a klimatikus viszonyok szempontjából, mert bár az utóbbi napok borongós és esős időjárása, az autópályákon elsuhanó autókban jó állapotúnak tűnő vetések nem ezt sugallják, a magyar mezőgazdaság egy nagyon komoly csapadékhiánnyal küzd – mondta egy sajtóbeszélgetésen Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra (NAK) elnöke. Az előrejelzések alapján pedig jelentős mértékű aszály is fenyeget az idén – tette hozzá. A helyzet kritikusságát azzal érzékeltette, hogy a Tisza elvesztette vízhozamának 30 százalékát, a talajok felső egy méteréből pedig 70-80 milliméternyi nedvesség hiányzik.

A NAK-elnök utalt arra, hogy tavaly év végén három minisztérium és több érdekelt szervezet – például a NAK – részvételével megalakult egy tárcaközi bizottság, amelyik programokat dolgoz ki a víz tájba juttatására, a csatorna-infrastruktúra felújítására, illetve hasznosítására, amelyek eredményeként a talajok vízkészlete növekszik. Mint mondta, számos jogszabály-módosítás és támogatási konstrukció is szolgálja ezt a célt.

Volt baj idén elég

Időjárási anomáliák sújtották a gyümölcstermesztőket is a hatalmas fagykárokkal, amelyek most még a korszerű ültetvényeken is kivédhetetlenek voltak.

– nyomatékosította.

Komoly kihívás a magyar, illetve az európai agrártársadalom előtt, hogy mit tudunk kezdeni a szabadkereskedelmi megállapodásokkal – vetette fel. Ez két oldalról szorítja Európa agrártársadalmát, és fogyasztóit, ugyanis például a Mercosur-megállapodás értelmében dél-amerikai országokból érkező termékeket egészen más körülmények és jogszabályi előírások között állítják elő – és ugyanez igaz az Ukrajnából érkező termékekre is. Egy sor olyan hatóanyagot használhatnak az ottani termelők, amelyeket az Európai Unió már régen betiltott, erre pedig fel kell hívni a fogyasztók figyelmét. Ugyanakkor az olcsóbb munkaerő, a lazább szabályok és az európaitól eltérő termelési körülmények lényegesen olcsóbbá teszik az importtermékeket, amelyek pedig alacsonyabb biztonsági fokot nyújtanak a fogyasztóknak. Mindezt pedig egy olyan helyzetben, amikor Európa képes elegendő és kiváló minőségű élelmiszer előállítására – ahogyan Magyarország is képes nem csak a hazai piacát ellátni. De most,  ha meg tudunk küzdeni a különböző klimatikus anomáliákkal, akkor az a kérdés vetődik fel, hogy miként tudjuk saját piacaikat megtartani és eredményesen gazdálkodni?  – vetette fel.

Ukrajna EU-csatlakozása nagy nehézségeket jelenthet

Pozitívum viszont, hogy olyan aktív pályázati időszakban van az agrárium, amelyre előtte korábban tényleg nem volt példa. A környezettudatos agrárgazdálkodás fejlődését pedig azzal érzékeltette, hogy

• 2015-ben 660 ezer,
• 2021-ben 1,26 millió
• 2025-ben pedig 2 millió hektáron

folyt az agrár-környezetgazdálkodás követelményeinek megfelelő gazdálkodás, arányait nézve pedig ez Európában is kiemelkedő.

– mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke. Egy olyan országról beszélünk, ahol háború van, nem ismertek a határai és a lakosságszáma, valamint félmillió hektár fölött van az elaknásított mezőgazdasági területeinek nagysága, amelynek mentesítése 36 milliárd dollárba kerül – mondta.

Eközben 

• Szerbia 16,
• Törökország 26,
• Bosznia 9,
• Montenegro pedig 17

éve vár a tagfelvételre.

A Magosz-elnök az ukrán agrárpotenciált részletezve elmondta, hogy az ottani 41,3 millió hektár mezőgazdasági területből 32,7 millió hektár a szántó, míg az EU-ban összesen 161 millió hektárból 98 millió. Az EU összes kukoricatermése 73,5 millió tonna, Ukrajnáé 42 millió, míg napraforgóból többet is termel, mint az unió, hiszen az EU-s 10,3 millió tonnával szemben ott 16,8 millió tonna a napraforgótermés. Jakab István arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország szempontjából a közös agrárpolitika forrásai is veszélybe kerülhetnek, mert a bizottság által az agrárbüdzsé helyett javasolt közös alapra is bevezethetik a jogállamisági kritériumokat.