Fagykár: több mint 25 ezer hektárt érintett, május végéig lehet bejelenteni
Nagy István agrárminiszter egyeztetést kezdeményezett a tavaszi fagykár okozta nehéz helyzet áttekintése érdekében a szektor szereplőivel. Nagy elmondta, hogy az elektronikus kárbejelentő felületre 2025. május 19-ig több mint 25 ezer hektárra, mintegy 3700 kárbejelentés érkezett.
A bejelentések csaknem 90 százaléka az április 6–11. között tapasztalt, 8 járás kivételével országos és kemény (helyenként mínusz 7, mínusz 8 Celsius-fokot elérő) fagyhullámhoz köthető. Emellett további két tavaszi fagykáresemény említhető meg: az egyik március 18–20. között, a másik pedig május 10-én.
A kárjelentett terület kétharmadán, 17 ezer hektáron található ültetvényes kultúra, aminek a legnagyobb hányada alma (6200 hektár), meggy (3100 hektár), kajszi (2300 hektár) és szilva (1500 hektár). Messze a legérintettebb vármegye Szabolcs-Szatmár-Bereg (8600 hektár), gyakorlatilag minden harmadik kárjelentett terület ott található.
Kétezer hektárt meghaladó mértékű kárt jelentettek Hajdú-Bihar, Békés és Bács-Kiskun vármegyéből.
Az agrárkárenyhítési rendszer lehetőséget teremt a tavaszi fagy által okozott károk részbeni enyhítésére. Ugyanakkor az Agrárminisztérium (AM) felhívja a mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy a kárenyhítő juttatások mértékének megállapításában fontos szerepet játszik a mezőgazdasági biztosítások vagy a krízisbiztosítási rendszerben való tagság megléte, hiszen ebben az esetben jogosult a termelő maximális mértékű kárenyhítésre.
A kárenyhítő juttatás összegének megállapításánál az a mezőgazdasági biztosítás fogadható el, amelyet már az első káresemény bekövetkezése előtt megkötöttek. A kárbejelentést alapesetben a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtenni. Mivel a bejelentés határideje az Egységes Kérelem benyújtásának időszakára esik, ezért
a bejelentési határidő legkésőbb 2025. május 31-ére hosszabbodik.
Az agrárminiszter fontosnak tartja a közös gondolkodást a hazai kertészetek, ezen belül a gyümölcstermesztők jövőjének biztosítása miatt. Ezért az egyeztetésen többek között szóba került egy új, szerkezetátalakítási célú ültetvénytelepítési pályázat és a friss pénzügyi konstrukciókban rejlő lehetőségek, a fagyvédelmi eszközök fejlesztésének támogatása, továbbá az öntözés és a fajtaadaptációs kísérletek is.
Az áprilisi fagyok eldöntötték az idei kajszitermés sorsát
A Világgazdaság korábban arról számolt be, hogy a hazai gyümölcstermő terület 80 százalékát érintették az áprilisi fagyok a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács felmérése szerint. Az április 7. és 10. közötti lehűlések okozta terméskiesés mértékére még nehéz prognózist adni, de az biztosnak látszik, hogy a 120 milliárd forint termelési értékű gyümölcságazatban több tízmilliárd forint fagykár keletkezett.
Az áprilisi fagyok gyakorlatilag eldöntötték az idei kajszitermés sorsát, és a május első dekádjában tapasztalható helyzet is az akkori negatív helyzetértékelést erősíti. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács e havi felmérése szerint az idei kajszitermés 2–4 ezer tonna között lehet, ami a normál termés mindössze 10-20 százaléka.
Ez az ezredforduló óta mért leggyengébb termés, de a nagyon hosszú távú statisztikák alapján nem zárható ki az sem, hogy az áprilisi fagy a valaha tapasztalt legrosszabb évjáratot hozza el a kajsziültetvényekben. Az Agrárminisztérium vis maior eseménynek ismerte el az ország teljes területére az április elején bekövetkezett tavaszi fagykárt.
Eső ide vagy oda: továbbra sem barátja az időjárás a gabonatermelőknek
A gabonatermelők már jórészt a csapadékhiányt és a forróságot jobban tűrő fajtákat vetettek, de ez egyelőre nem jött be: az elmúlt évekhez képest több a csapadék, és jóval alacsonyabb a hőmérséklet a növények fejlődése szempontjából kulcsfontosságú jelenlegi időszakban. Az új termésű búza ára mindenesetre meglehetősen alacsony szintről indul.
