Nagy István agrárminiszter egyeztetést kezdeményezett a tavaszi fagykár okozta nehéz helyzet áttekintése érdekében a szektor szereplőivel. Nagy elmondta, hogy az elektronikus kárbejelentő felületre 2025. május 19-ig több mint 25 ezer hektárra, mintegy 3700 kárbejelentés érkezett.
A bejelentések csaknem 90 százaléka az április 6–11. között tapasztalt, 8 járás kivételével országos és kemény (helyenként mínusz 7, mínusz 8 Celsius-fokot elérő) fagyhullámhoz köthető. Emellett további két tavaszi fagykáresemény említhető meg: az egyik március 18–20. között, a másik pedig május 10-én.
A kárjelentett terület kétharmadán, 17 ezer hektáron található ültetvényes kultúra, aminek a legnagyobb hányada alma (6200 hektár), meggy (3100 hektár), kajszi (2300 hektár) és szilva (1500 hektár). Messze a legérintettebb vármegye Szabolcs-Szatmár-Bereg (8600 hektár), gyakorlatilag minden harmadik kárjelentett terület ott található.
Kétezer hektárt meghaladó mértékű kárt jelentettek Hajdú-Bihar, Békés és Bács-Kiskun vármegyéből.
Az agrárkárenyhítési rendszer lehetőséget teremt a tavaszi fagy által okozott károk részbeni enyhítésére. Ugyanakkor az Agrárminisztérium (AM) felhívja a mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy a kárenyhítő juttatások mértékének megállapításában fontos szerepet játszik a mezőgazdasági biztosítások vagy a krízisbiztosítási rendszerben való tagság megléte, hiszen ebben az esetben jogosult a termelő maximális mértékű kárenyhítésre.
A kárenyhítő juttatás összegének megállapításánál az a mezőgazdasági biztosítás fogadható el, amelyet már az első káresemény bekövetkezése előtt megkötöttek. A kárbejelentést alapesetben a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtenni. Mivel a bejelentés határideje az Egységes Kérelem benyújtásának időszakára esik, ezért
a bejelentési határidő legkésőbb 2025. május 31-ére hosszabbodik.
Az agrárminiszter fontosnak tartja a közös gondolkodást a hazai kertészetek, ezen belül a gyümölcstermesztők jövőjének biztosítása miatt. Ezért az egyeztetésen többek között szóba került egy új, szerkezetátalakítási célú ültetvénytelepítési pályázat és a friss pénzügyi konstrukciókban rejlő lehetőségek, a fagyvédelmi eszközök fejlesztésének támogatása, továbbá az öntözés és a fajtaadaptációs kísérletek is.
A Világgazdaság korábban arról számolt be, hogy a hazai gyümölcstermő terület 80 százalékát érintették az áprilisi fagyok a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács felmérése szerint. Az április 7. és 10. közötti lehűlések okozta terméskiesés mértékére még nehéz prognózist adni, de az biztosnak látszik, hogy a 120 milliárd forint termelési értékű gyümölcságazatban több tízmilliárd forint fagykár keletkezett.
Az áprilisi fagyok gyakorlatilag eldöntötték az idei kajszitermés sorsát, és a május első dekádjában tapasztalható helyzet is az akkori negatív helyzetértékelést erősíti. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács e havi felmérése szerint az idei kajszitermés 2–4 ezer tonna között lehet, ami a normál termés mindössze 10-20 százaléka.
Ez az ezredforduló óta mért leggyengébb termés, de a nagyon hosszú távú statisztikák alapján nem zárható ki az sem, hogy az áprilisi fagy a valaha tapasztalt legrosszabb évjáratot hozza el a kajsziültetvényekben. Az Agrárminisztérium vis maior eseménynek ismerte el az ország teljes területére az április elején bekövetkezett tavaszi fagykárt.
Eső ide vagy oda: továbbra sem barátja az időjárás a gabonatermelőknek
A gabonatermelők már jórészt a csapadékhiányt és a forróságot jobban tűrő fajtákat vetettek, de ez egyelőre nem jött be: az elmúlt évekhez képest több a csapadék, és jóval alacsonyabb a hőmérséklet a növények fejlődése szempontjából kulcsfontosságú jelenlegi időszakban. Az új termésű búza ára mindenesetre meglehetősen alacsony szintről indul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.