Tökéletes vihar miatt drágulhatnak a jégkrémek idén nyáron
A nyár közeledtével újabb válság köszönthet be, ugyanis egekbe szökhetnek a jégkrémek árai. A jelenség hátterében a kókuszolaj árának egekbe szökése állhat, miután a nyersanyag piacát egyszerre szűkíti számos tényező az időjárástól a biodízel-politikákon és az élelmiszeripar haszonkulcsain át az influenszerekig.
Ezért lesz drága a jégkrém idén
A múlt héten a Fülöp-szigeteki kókuszolaj rotterdami szállítással 2700 dollárba került tonnánként, ami a tavalyi ár duplája és 200 százalékkal magasabb a 2000–2020 közötti átlagos árnál. A kókuszolaj pedig a jégkrémeknek különösen fontos alapanyaga, magas olvadáspontja miatt, valamint azért, mert nem befolyásolja lényegesen a jégkrémek állagát és ízét.
A csokoládébevonatú termékeknél, mint például a Magnum, kifejezetten fontos, hogy a töltelék ne olvadjon könnyen el, míg a tejmentes (vegán) jégkrémek szinte elképzelhetetlenek kókuszolaj nélkül.
A kókuszpálmák fejlődését 2023 júliusa és 2024 júniusa között az El Nino jelenség zavarta meg, így az idei termés gyengébb lehet a szokásosnál a Bloomberg összefoglalója szerint, különösen a globális kókuszolaj-termelés 45 százalékát adó Fülöp-szigeteken. Indonézia a globális termelés 28 százalékát, India pedig a 13 százalékát biztosítja, míg a maradékért tucatnyi trópusi ország felel. A kedvezőtlen időjárás miatt az idei kókuszolaj-termelés 3,6 millió tonna lehet, 10 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál.
Olcsó üzemanyag Ázsiában – drága jégkrém Európában
Ez még önmagában kevés lenne ahhoz, hogy az árakat az egekbe küldje, azonban pont a legrosszabbkor érkeznek bizonyos szabályozói változások is. A Fülöp-szigeteken ugyanis a kormány elvárja, hogy a dízelbe koko-metil-észtert keverjenek, ami a kókuszolajból készül. A szabály nem új keletű, ám míg 2007-ben csak a dízel 1 százalékát kellett, hogy az alapanyag adja, ami 2009-ben 2 százalékra nőtt, tavaly Manilla 3 százalékra emelte a célt, ami idén októberben élesedik, és 2026-ra eléri az 5 százalékot is. Ha a Fülöp-szigeteki kormány kitart a tervek mellett, 2026-ra már 4,5 milliárd kókuszdió tűnik el a piacról, az évi 15 milliárd darabos termés közel harmada. Ez hasonló az amerikai bioetanol-szabályokhoz, hiszen az Egyesült Államok kukoricatermésének 40 százaléka végzi üzemanyagként. Az olcsó Fülöp-szigeteki üzemanyag árát a vegán jégkrémek kedvelői fizetik meg a fejlett világban.
A kakaóárak égbe szökése újabb váratlan keresletet támasztott, hiszen a csillagászati összegbe kerülő kakaóvajat több édességgyártó kókuszolajjal helyettesíti. Bár a kakaó teljesen nem váltható ki, annak mennyisége csökkenthető a helyettesítéssel és az iparág óriási volumenben termel. A helyzetet pedig még tovább rontja, hogy a TikTok- és Instagram-influenszerek egyre nagyobb divatot teremtenek a kókuszolajnak, mint egészségesebb termék, noha ennek kétes az alapja.
A kókuszolaj ráadásul szappanokban és más szépségápolási termékekben is egyre nagyobb szerepet kap és a pálmaolaj kiváltójaként is egyre népszerűbb.
Noha a piac a magas árakra képes reagálni, a kókuszpálma termőre fordulása évekig tart, és az új ültetvények létrehozását az erdőirtás elleni szabályok is nehezítik, különösen Indonéziában. Ugyanakkor az idei időjárás kedvező a Fülöp-szigeteken, így jövőre már ismét olcsóbb lehet a kókuszolaj és a jégkrém. A nyersanyag idén nyáron azonban megkeserítheti a jégkrémkedvelők életét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.