Friedrich Merz kancellár többet dolgoztatná a németeket

Friedrich Merz kancellár újra akarja éleszteni Európa legnagyobb gazdaságát, de ennek érdekében meg kell küzdenie egy zavarba ejtő paradoxonnal: a német foglalkoztatás rekordmagas, miközben maguk a németek egyénileg soha nem dolgoztak még kevesebbet. 2035-re 4,8 millió dolgozó, a teljes munkaerő 9 százaléka megy előreláthatólag nyugdíjba, és az új koalíciós kormánynak meg kell győznie a fiatalabb korosztályokat, hogy több szabadidőt áldozzanak fel a gazdaság érdekében.

A Financial Times szerint a következő években Németország esete mutatja meg majd leginkább, képesek-e a nyugati társadalmak megbirkózni az elöregedéssel. Merz növekedési stratégiájának központi eleme, az ezermilliárd eurós adósságra épülő kiadásnövelés pedig még sürgetőbbé teheti a dilemma megoldását.

– figyelmeztetett Clemens Fuest, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet elnöke.

A bevándorlás a német foglalkoztatás hajtóereje

Németország munkaerőpiaci dinamikája egyedülálló a fejlett világban, de az ország messze nem a lógósok nemzet – állítja Bernd Fitzenberger, az IAB munkaerőpiaci kutatóintézet igazgatója. A foglalkoztatottak és a ledolgozott munkaórák száma is újabb történelmi csúcsra emelkedett tavaly, részben a bevándorlásnak köszönhetően; a külföldi munkavállalók száma az elmúlt évtizedben csaknem megduplázódott, és elérte a 6,3 milliót.

A munkaképes korúak négyötödének van munkahelye – ez az egyik legmagasabb foglalkoztatási arány a fejlett országok között. A németek összességében többet dolgoznak, mint valaha, az egy munkavállalóra jutó átlagos munkaidő azonban tavaly mégis rekordalacsony szintre esett, ha figyelmen kívül hagyjuk a 2020-as koronavírus-járványos évet.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint Németországban a legrövidebb az átlagos munkaidő a fejlett gazdaságok közül. Mivel a baby boomer generáció a következő évtizedben távozik a munkaerőpiacról, a rövid munkahét a munkaerőhiány súlyosbodásával fenyeget, pedig az már most is sújt egyes ágazatokat, például 

• az összeomlás szélén álló egészségügyet, 
• az oktatást 
• és a gépipar egy részét.

Gazdasági kockázatot jelent a munkaerőhiány

Martin Werdig, a német gazdasági szakértői tanács tagja is elismeri, hogy 

A tanács előrejelzése szerint a munkaerőhiány a következő évtizedekben akár 0,6 százalékpontot is lefaraghat az amúgy is csekély éves gazdasági növekedési potenciálból.

A maga 69 évével Merz a második legidősebb hivatalba lépett kancellár Konrad Adenauer mögött, így személyes példájával mutathatja meg, hogy lehet hosszabb ideig és keményebben dolgozni az átlagnál, de hasonló áldozat vállalására nehéz lesz rávenni az embereket. Annál is inkább, mert a II. világháború utáni Németország munkaerőpiaci kapcsolatait a szakszervezeteknek az ötvenes-hatvanas években az öthetes munkahétért vívott kemény harcai határozták meg, az érdek-képviseleti szervezetek pedig ma is roppant erősek.

Egy átlagos német ma heti 37,8 órát dolgozik, széles körben elterjedt a korai nyugdíj. Az 1964-ben vagy utána születettek 67 évesen mehetnek nyugdíjba, bár a kétéves emelést nagyon nehezen sikerült lenyomnia Angela Merkelnek 2007-ben a németek torkán.

Nincs határozott terv a megoldásra

Közgazdászok üdvözlik, hogy az új kormány tisztában van a munkaerőpiaci probléma súlyával, de egyelőre nincs határozott terv a megoldására. Andreas Peichl, a Müncheni Egyetem közgazdászprofesszora, az Ifo vezető közgazdásza attól tart, hogy az ösztönzők valószínűleg „hatástalanok, nagyon költségesek vagy bürokratikus rémálmok” lesznek.

akiknek az aránya a német statisztikai hivatal adatai szerint több mint a duplájára, 30 százalékra nőtt az 1990-es évek óta. Többségük nő, és Sebastian Dullien, az IKM gazdaságkutató igazgatója szerint torzítják a statisztikát.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak ugyanis átlagosan heti 40,2 órát dolgoznak, ami csak egy órával kevesebb az 1991-esnél. Ha azonban a korábban nem foglalkoztatott részmunkaidősök számának jelentős növekedését is figyelembe vesszük, akkor az egy munkavállalóra jutó átlagos munkaidő alig több, mint heti 34 óra, ami 7 százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál, és 16 százalékkal kevesebb, mint Görögországban.

Politikai aknamező lenne a nyugdíjkorhatár emelése

A felmérések azt mutatják, hogy Németországban sok részmunkaidőben dolgozó szívesen dolgozna többet, de nem tud, elsősorban azért, mert nincs elég bölcsőde és óvoda. Különösen a nagyobb városokban kevés, megbízhatatlan és költséges ugyanis a teljes munkaidős gyermekgondozás, amelynek a biztosításával sok nőt vissza lehetne terelni a munkaerőpiacra.

Vannak persze más lehetséges megoldások is, de egyik sem lenne népszerű. Ilyen például a munkaszüneti napok eltörlése, amelyek száma helytől függően változik, de idén akár 13 is lehet. Az Ifo becslése szerint egy ilyen lépés 

Werding szerint szintén „rendkívül hatékony” lenne a törvényes nyugdíjkorhatár további emelése és a korengedményes nyugdíjasok ellátásának csökkentése, „de minden ilyen ötlet politikai aknamezőt jelent”.