Kisiklott az unió felzárkóztatási politikája – az Európai Számvevőszék kongatja a harangot

Az uniós kohéziós politikának alapvető alkotóeleme kell, hogy legyen a stratégiai cél és teljesítmény, az alapok rugalmas programozása, az időben történő végrehajtás és a szabályok egyszerűsége, hangoztatja évek óta az Európai Számvevőszék. Ezek révén válhat eredményesebbé és hatékonyabbá az EU-nak ez a kiemelt szakpolitikája, amely a regionális fejlesztést és ambiciózus horizontális célok megvalósítását támogatja.

Csütörtökön közzétett jelentésében az Európai Számvevőszék a tapasztalatok összegzésével igyekszik segíteni az Európai Uniót abban, hogy a kohéziós politika következő időszakában, 2028-tól tökéletesíteni tudja azt.

A fenti számok ismeretében kijelenthető, hogy az uniós kohéziós politika a világ legnagyszabásúbb regionális fejlesztési politikája. Az Európai Bizottság arról számol be, hogy a kohéziós politika elősegítette az Unión belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését. A csökkenés mértéke azonban régiónként jelentősen eltér.

Áttekintésükben az uniós számvevők rávilágítottak a kohéziós finanszírozás eredményességét befolyásoló több fontos tényezőre, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF) levont tanulságokra. A következő, 2028-ban kezdődő kohéziós politikai időszak megtervezése és végrehajtása során ezekkel a kérdésekkel is foglalkozni kell majd.

„A kohéziós politika az unió fő beruházási politikája, és gyakran mint az uniós integráció sarokkövére tekintenek rá. Végrehajtása azonban nem ideális. Most, hogy zajlik a vita arról, milyen irányt vegyen az unió kohéziós politikája a 2027 utáni időszakban, az eddig folytatott szakpolitikáról és az RRF tanulságairól adott áttekintésünk hasznos gondolatokkal segítheti e politika jövőbeli kialakítását, végrehajtását, irányítását és felügyeletét” – foglalta össze Alejandro Blanco Fernández, a felülvizsgálatért felelős számvevőszéki tag.

Tanulságokkal szolgál az Európai Számvevőszék jelentése

A jelentés feltárta, hogy az unió kohéziós politikája idővel egyre több uniós prioritást és célkitűzést volt kénytelen felölelni. Mivel a kohéziós politika jelentős forrásokkal rendelkezik, gyakran olyan rendkívüli helyzetekre való reagálásra is innen merítettek, mint a Covid-világjárvány vagy 2022-ben kitört orosz–ukrán háború miatt a menekültek tömeges érkezése Ukrajnából.

A számvevők elismerik, hogy az alapok felhasználása során fontos a rugalmasság, ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a kohéziós politika ezáltal széttagoltabbá válik, és fennáll a veszélye, hogy eltérül elsődleges céljától, a regionális egyenlőtlenségek csökkentésétől. Alapvető fontosságú, hogy a kohéziós politika a jövőben is az egyes régiók fejlesztési szükségletein alapuljon, és középpontjában továbbra is a gazdasági és társadalmi konvergencia erősítésének célja álljon.

Az elmúlt időszakokban a kohéziós politika végrehajtása során ugyan nagyobb hangsúlyt kapott a teljesítmény, ám ez a törekvés kevés látható sikerrel járt. Az uniós finanszírozású beruházások hatékonyabbá és eredményesebbé tételéhez hasznos lehetne ezen a téren nemzeti és regionális reformok támogatása. Az uniós számvevők emellett ismételten hangsúlyozták, hogy a teljesítmény jobb nyomon követése és alaposabb értékelése megkönnyítené a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt.

A számvevők azt a kérdést is feszegették, hogy sikerül-e a kohéziós forrásokat időben felhasználni. Jelentésükben kiemelték, hogy a probléma kezeléséhez fontos

• a jogi keret korai elfogadása, ami felgyorsítja a programozást,
• valamint megfelelő szintű előfinanszírozás biztosítása, hogy kellő időben megkezdődhessen a végrehajtás.
• Kiemelik továbbá azt is, hogy más uniós eszközökkel együtt értékes szinergiák teremthetők.

Az Európai Számvevőszék többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós politika szabályai gyakran túlságosan összetettek, ami szükségtelen bürokráciával és magas hibakockázattal járhat. A jelenlegi bizonyossági keret nem képes teljes mértékben csökkenteni ezt a kockázatot.

Összegzésként kijelentették, ahhoz, hogy a kohéziós politika terén teljesítményalapú finanszírozási modellt alkalmazzanak, rendkívül fontos számba venni a koronavírus-járvány válaszul létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiányosságait. Álláspontjuk szerint különösen fontos lenne biztosítani, hogy a jövőben a kohéziós finanszírozást kellő átláthatóság és elszámoltathatóság mellett kezeljék, és hogy a helytelenül felhasznált forrásokat eredményesen vissza tudják fizettetni.