Ukrajna EU-s csatlakozása: az olcsó ukrán mezőgazdasági termékekkel nehezen vennék fel a versenyt a magyar gazdák
Ukrajna európai uniós csatlakozásának egyik legérzékenyebb kérdése a mezőgazdaság, különösen azokban a tagállamokban, amelyekben az agrárium kiemelt nemzetstratégiai ágazat. Ukrajna mezőgazdasági szektorának újjáépítése a következő tíz évben 56 milliárd dollárba kerülne, nem számítva 11 millió hektár termőföld aknamentesítésének költségét. Ukrajna a közös agrárpolitika (KAP) legnagyobb kedvezményezettje lenne, megelőzve a most legtöbb forráshoz jutó Franciaországot is.
Ukrajna hatalmas mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. Termőterülete meghaladja az EU legtöbb tagállamáét, mezőgazdasági termékei – különösen a gabonafélék – az uniós átlagnál jóval olcsóbban állíthatók elő. A becslések szerint
az ukrán gabonatermesztés átlagosan 30 százalékkal, a kukorica termelése 25 százalékkal, a búzáé pedig közel 40 százalékkal kevesebbe kerül, mint az EU-ban.
Ez nem csupán hatékonysági kérdés, hanem az eltérő szabályozási, munkabér- és környezetvédelmi előírások következménye is. Ez az árszintkülönbség jelenleg is érzékelhető, az ukrán gabona és faipari termékek már most erős konkurenciát támasztanak a magyar mezőgazdaságnak és faiparnak. A helyzet tovább súlyosbodhat, ha az ukrán termelők – a közös piac részeként – kvóták és vámok nélkül értékesíthetnek az EU-ban, miközben a termelési költségeik tartósan alacsonyak maradnak.
EU-s csatlakozás: Ukrajna még Franciaországot is megelőzné
A közös agrárpolitika egyik alappillére az egyenlő elbánás elve: elvileg minden tagállam mezőgazdasági termelői ugyanazokhoz a támogatási forrásokhoz juthatnak hozzá. Ez azonban Ukrajna csatlakozásával drámaian átrendeződne. A becslések szerint az ukrán agrárszektor újjáépítése a következő tíz évben legalább 56 milliárd dollárba kerülne, és ezt főként uniós forrásból kellene finanszírozni.
Ha Ukrajna teljes jogú taggá válik, a KAP legnagyobb kedvezményezettjévé lépne elő,
még Franciaországot is megelőzve, amely jelenleg a legtöbb agrártámogatást kapja. Ez azt is jelenti, hogy más tagállamok – köztük Magyarország – agrárköltségvetése érdemben csökkenhet vagy megosztottabbá válhat.
Nem lehet szemet hunyni a szabályozási kérdések felett sem
Ukrajna mezőgazdasági infrastruktúrája jelentős károkat szenvedett a háború következtében. Az ország területének mintegy harmada érintett valamilyen mértékben, és 11 millió hektár termőföldet kellene aknamentesíteni, mielőtt teljes mezőgazdasági hasznosításba kerülhetne. Ez nem csupán anyagi, hanem időbeni korlát is – a biztonságos termeléshez évekre van szükség.
Mindemellett az ukrán agrárium nem tartja be az EU-ra vonatkozó szigorú szabályozásokat, például a környezetvédelmi normákat a növényvédő szerekre vagy az állatjóléti előírásokra vonatkozóan. A magyar gazdák képviseletében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, Jakab István is jelezte:
amíg nincs valódi összehangolás a szabályozásban, az ukrán mezőgazdaság piaci előnye nem verseny, hanem torzulás.
Az ukrán csatlakozás kérdése politikailag rendkívül kényes. A háborúval sújtott ország támogatása erkölcsi és geopolitikai szempontból is indokolt, ugyanakkor a csatlakozás feltételrendszerének kidolgozása nélkül súlyos strukturális károkat okozhat az uniós agrárpiacokon.
A közös piac egységét csak úgy lehet megőrizni, ha minden szereplő ugyanazoknak a szabályoknak felel meg. Ellenkező esetben a verseny nem tisztességes, hanem romboló lesz – különösen a kisebb, hagyományos gazdaságokra épülő országok számára.
