Közép-Kelet-Európa mezőgazdasága a tűzvonalban: Ukrajna uniós csatlakozásának hatásai

Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz (EU) nemcsak új lehetőségeket hozhat, hanem komoly kihívásokkal és potenciálisan negatív következményekkel is járhat a mezőgazdasági szektor számára. Az Oeconomus Gazdaságkutató kutatási igazgatója, Pásztor Szabolcs a Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy a csatlakozás hatása vegyes, de a negatív következmények a mezőgazdasági termelők számára különösen jelentősek lehetnek. A már EU-tag államok gazdái és vidéki közösségei számára a legnagyobb aggodalom a verseny fokozódása és az uniós források áramlása.

Hangsúlyozta, hogy bár Ukrajna mezőgazdasági szektora járhat előnyökkel, mint például a nagy termőföldek és kedvező klimatikus viszonyok, azonban az ország csatlakozása súlyos hatásokkal lehet a jelenlegi EU-s gazdákra. A legfontosabb aggályok közé tartozik, hogy Ukrajna belépésével komoly konkurencia jelenhet meg a közép- és kelet-európai mezőgazdasági termelők számára, akik már a közösség részeként működnek – tette hozzá. Pásztor Szabolcs kiemelte, hogy az ukrán gazdák, különösen a nagyüzemi termelők, jelentős uniós támogatásokban részesülhetnek. Ez a források áramlásának elterelését jelenti, ami a már meglévő tagállamok gazdáinak,

Az uniós támogatások növekedésével Ukrajna a mezőgazdasági termelésben előnyre tehet szert, miközben az EU más tagállamaiban a gazdáknak a források csökkentésével kell szembenézniük. Az ukrán mezőgazdasági termékek beáramlása különösen veszélyeztetheti azokat a vidéki közösségeket, amelyek jelentős mértékben függnek a mezőgazdaságtól. Az olcsóbb termelési költségekkel és nagyobb termelési volumenekkel rendelkező ukrán gazdák versenyhátrányba hozhatják a közép- és kelet-európai mezőgazdasági vállalkozásokat.

Pénzügyi terheket róhat a KAP-ra Ukrajna csatlakozása

A csatlakozással az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) is átalakulhat. Pásztor Szabolcs figyelmeztetett, hogy Ukrajna belépése további pénzügyi terheket róhat a KAP-ra, különösen annak fenntartásában. Az ukrán mezőgazdaság integrálása miatt a jelenlegi uniós támogatások nemcsak hogy szétoszthatók, hanem potenciálisan csökkenhetnek is, mivel a KAP költségvetését a bővülő mezőgazdasági piac igényeihez kell igazítani.

A nagy ukrán termelési potenciál miatt a források elosztása is problematikus lehet: ha az EU-nak nem sikerül megfelelően reagálnia, akkor a közép- és kelet-európai gazdák, akik már régóta alkalmazkodnak az uniós normákhoz, lényegesen kisebb támogatásokat kaphatnak.

A szabályozás, a modernizáció és az uniós normákhoz való alkalmazkodás

A csatlakozás egy másik jelentős kihívása Ukrajna számára az uniós mezőgazdasági szabályokhoz való alkalmazkodás. Jelenleg Ukrajnában eltérő növényvédő szereket használnak, és az agrárinfrastruktúra is különbözik az EU-s előírásoktól. Pásztor Szabolcs szerint az ukrán gazdáknak jelentős beruházásokra és hosszú távú átalakításokra van szükségük ahhoz, hogy megfeleljenek az uniós normáknak. Ez a modernizációs folyamat egyúttal további terheket róhat Ukrajnára, miközben a gazdák versenyeznek a már meglévő uniós termelőkkel, akik az uniós szabályozásnak már hosszú évek óta megfelelnek.

Ukrajna EU-csatlakozása alapjaiban változtathatja meg a közösség mezőgazdaságát, de a negatív következmények – a verseny fokozódása, a forráshiány, a vidéki gazdaságok válsága és a pénzügyi terhek – komoly aggodalmakat keltenek. A csatlakozással kapcsolatban kulcsfontosságú lesz, hogy az EU hogyan kezeli a bővítéssel járó pénzügyi és szabályozási kihívásokat. A kutatási igazgató elmondta, hogyha nem sikerül megfelelő intézkedéseket hozni,

• az uniós gazdák,
• különösen a kisebb termelők

súlyos helyzetbe kerülhetnek.

Ukrajna nem törekszik az EU-s szabályok betartására

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke és az Országgyűlés alelnöke hétfőn kemény kritikával illette Ukrajna uniós agrárszabályokhoz való alkalmazkodását. Kiemelte, hogy az ország miközben EU-tagságra törekszik, számos uniós mezőgazdasági előírást folyamatosan figyelmen kívül hagy. Jakab István különösen Ukrajna GMO-szabályozással kapcsolatos elkötelezettségének hiányát emelte ki. „Olyan növényvédő szereket használnak, amelyeket már húsz éve betiltottak Európában – ezek egy része feketén még EU-területre is bekerül” – mondta. Hozzátette, hogy 

A MAGOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajnával kötött ATM-rendelet, amely 2014 óta vámmentes hozzáférést biztosított az EU piacához, 2025. június 5-én lejárt. „Az unió azonban eddig semmilyen lépést nem tett a vámok visszaállítására” – hangsúlyozta. Véleménye szerint ez a helyzet tisztességtelen versenyhez vezet, különösen magyar gazdák kárára.

„Ukrajna nem az EU-hoz való alkalmazkodásra, hanem saját szabályainak kényszerítésére törekszik” – fogalmazott Jakab. Véleménye szerint Brüsszel ezzel a politikával gyakorlatilag kifizeti Ukrajnának a tagsági perspektívát, hasonlóan a nagy nemzetközi befektetők támogatásához. A MAGOSZ vezetője szerint sürgős intézkedésekre lenne szükség az EU részéről, hogy védje a közös agrárpiacot és a tagállamok gazdáit az igazságtalan verseny ellen.