késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Hatalmas károkat okozna az agráriumnak Ukrajna uniós csatlakozása
Ha Ukrajna EU-csatlakozása megvalósulna, a támogatásokat elvinné az ukrán mezőgazdaság, az európai agráriumnak gyakorlatilag semmi nem maradna.
Nagy István agrárminiszter szerint:
Ukrajnát csak alapos felkészülés és alapos hatásvizsgálat után lehet felvenni az Európai Unióba azért, hogy ne jelentsen veszélyt a tagállamok mezőgazdaságának. A magyar kormány szerint az ukrán csatlakozás egyik legnagyobb vesztese a mezőgazdaság lenne.
Ukrajna kapná a legtöbbet az uniós agrárbüdzséből – kiszorítva a többi tagországot
Az Agrárminisztérium (AM) szerint a többéves pénzügyi keret (MFF) finanszírozása szempontjából a legjelentősebb kockázat, hogy Ukrajna mint elmaradottabb ország csatlakozása jelentősen rontaná Magyarország nettó pozícióját, előbbre hozva a nettó befizetővé válás időpontját. A hazai agrárium számára veszélyt jelenthet, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokon a közös agrárpolitika (KAP) költségvetése – mint az MFF második legnagyobb fejezete – minden alkalommal támadások kereszttüzében áll, folyamatosan védekező pozícióban a többi uniós prioritással szemben.
Ukrajna a jelen szakpolitikai keretrendszerben, mezőgazdasági területe alapján a legnagyobb összeggel részesülne a KAP költségvetéséből.
A KAP jelenlegi logikája és struktúrája szempontjából az ukrán agrárium struktúrája és birtokmérete kevéssé illeszkedik az uniós modellbe. Míg az EU elsődleges célja a kis és közepes gazdaságok megerősítése, ahol az átlagos birtokméret 16 hektár, addig Ukrajnában az exportorientált nagybirtokok a jellemzők, egy átlagos gazdaság mérete ezer hektár körül mozog. Az AM szerint súlyos kockázat lehet, ha a teljes kereskedelmi liberalizáció előbb megy végbe, mint az állat- és növényvédelmi, állatjóléti előírásokra vonatkozó uniós sztenderdek átvétele.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz által készített elemzés szerint az ukrán területekkel a jelenleg 157 millió hektár támogatásra jogosult terület 40 millió hektárral bővülne, ami a 2021–2027-es időszakra a teljes uniós közös agrárpolitika finanszírozására elkülönített 387 milliárd eurós büdzsé közel egyharmadát vihetné el.
Az aknamentesítés hatalmas terheket róna az EU-ra
Az ukrán EU-tagság agrárvonatkozásaival összefüggő problémákat súlyosbítja a háborúban álló ország elaknásítása is. Máthé Réka Zsuzsanna, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint Ukrajna a világ egyik legaláaknázottabb területű országa, amely igen jelentős tétel lehet az ukrán csatlakozás mezőgazdasági irányú finanszírozásánál.
Bizonyos források azt mutatják, hogy hetente történnek ezzel összefüggő halálesetek, tehát ahhoz, hogy folytatódhasson a földművelés, minél előbb meg kellene történnie a mezőgazdasági területek aknamentesítésének, amelynek az európai uniós források terhére értett költsége a becslések szerint elérheti a 30-35 milliárd eurót.
Az Európai Uniónak ugyan vannak különféle szervezetei, amelyek ellenőrzik, hogy a nemzetközösség tagállamai megfelelnek-e a szigorú uniós követelményeknek, ezáltal megkaphatják a közös agrárpolitikai támogatást, de Ukrajna hatalmas területének ellenőrzésére kevés lenne a mostani rendszer, külön ügynökséget igényelne a feladat nagysága, amely természetesen plusz költségekkel járna.
Probléma a birtokok mérete is
Az egyik legjelentősebb problémát az jelentené, hogy a legtöbb európai országgal ellentétben – ahol közepes méretű vállalkozások, termelők működnek –
Ukrajna mezőgazdaságának, földjeinek nagy része néhány hatalmas vállalat, cég tulajdonában van.
„A mezőgazdasági területek jó részét mindössze 22 olyan vállalat birtokolja, amelyek fejenként legalább ötvenezer, de esetenként akár százezer hektár feletti területen gazdálkodnak. Ezt nagyon nehéz összehasonlítani olyan kis területek felett gazdálkodó vállalkozásokkal, amelyek Európában működnek” – mondja Máthé Réka Zsuzsanna.
Összehasonlítva a volt posztszocialista országokkal: ott a rendszerváltozás után, sok esetben visszakerültek a földek az eredeti tulajdonosokhoz, ahol átlagosan 10-15-20-30 hektáros területek a jellemzők. A szakértő szerint
- 30-35 milliárd eurós aknamentesítés mellett,
- ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés visszaálljon a háború előtti szintre, az ukrán agráripar újjáépítése is szükséges lenne. A tönkrement, elveszett, megrongálódott mezőgazdasági gépek újbóli beszerzésére 9-10 milliárd eurós összeg kellene.
- Ahhoz, hogy az ukrajnai mezőgazdaság az Európai Unió követelményeinek megfelelhessen, tíz év alatt, egyes becslések szerint 40-50 milliárd euró, más becslések szerint több mint 56 milliárd dollár, vagyis mintegy 50-52 milliárd euró befektetés lenne szükséges.
Ukrajna EU-csatlakozása újabb dömpinggel fenyeget
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter egy Facebook-bejegyzésében rávilágított arra, hogy az ukrán áruk az utóbbi években ellepték az unió piacait. A dömping mértékére jellemző, hogy
a háború előtt Ukrajnából ötmillió dollár értékben érkezett gabona Magyarországra, ami 2022-ben – a háború kitörése után – már meghaladta a 400 millió dollárt, de óriási mennyiség érkezett például olajos magokból, baromfiból, tojásból is.
Az agrárkamara szerint az ukrán agrárgazdaságok magas koncentrációja lehetővé teszi, hogy nagyon gyorsan és könnyen átállíthassák termelésüket, ahogy ez például a cukorrépa-termelésnél is történt, de ez előfordulhat a burgonya vagy a paradicsom esetében is. Így pedig a búza, a kukorica, a csirkehús és a tojás után további termékeknél is fennállna a dömpingveszély. A NAK mindezekből azt a következtetést vonta le, hogy Ukrajna esetleges uniós csatlakozása veszélyeztetné az európai gazdák megélhetését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.