Moszkva és Ankara már három éve egymás után kijelenti, hogy érdeklődnek egy olyan projekt iránt, amely egy gázkereskedelmi platformot hozna létre Törökországban. Ám senki sem növeli a kapacitást az EU-val közös határon, a befektetőket pedig több tényező is megijeszti egy orosz szaklap szerint, amely a Bloomberg meg nevezett forrására is hivatkozik. Lehet, hogy füstbe ment a török gázközpont terve.
A Bloomberg úgy tudja, hogy a Gazprom a téma tanulmányozása után teljesen leállította a török gázközpontról szóló megbeszéléseket a vállalaton belül és az ország kormányának képviselőivel folytatott találkozókon is. Ugyanakkor ez nem befolyásolja az Ankarával lévő kapcsolatait. Továbbra is Törökország a vezetéken érkező orosz gáz legnagyobb kék vásárlója. Azonban a Gazprom vonakodása akadályozza a társaság európai piaci pozícióinak helyreállítását. A Boomberg azt mérlegelte, hogy a projekt befagyasztása a Gazprom kudarcának, vagy Törökország veszteségének tekinthető-e elsősorban. A török vezetés ugyanis folyamatosan azt hangoztatja, hogy az országot Európa és Ázsia metszéspontjának legfontosabb gázelosztó központjává kívánja tenni.
Az orosz lap egyetért az amerikai sajtó azon érvelésével, mely szerint a török gázközpontot végre „háttérbe szorították”. Az orosz gázexport növelése érdekében már 2022-ben felmerült egy török gázközpont létrehozásának ötlete.
A projektet Vlagyimir Putyin orosz elnök javasolta azért, hogy a korábban a Balti-tengeri Északi Áramlaton szállított évi 55 milliárd köbméter gázt átirányítsák.
Az Északi Áramlatot abban az évben, szeptember végén robbantották fel. Azóta mindig arról érkezik hír, hogy a tárgyalások folynak, közel a megállapodás. Tavaly júniusban már azt is jelezte A. Bayraktar török energiaügyi miniszter, hogy létrejön egy vegyesvállalat a Botas és a Gazprom bevonásával Isztambulban. Egyelőre nem jött létre.
A beruházásnak több akadálya látható:
A fő akadály az, hogy az Oroszországból Törökországba haladó két gázvezeték már most is szinte folyamatosan maximális kapacitással szállít. Törökországban meglehetősen nagy az a „szűk keresztmetszet”, amelyen az Oroszországból és Azerbajdzsánból érkező gáz Dél-Európába jut. Hiába szállítana a Gazprom valahogyan több gázt az idén Törökországba, onnan az nem juttatható tovább Európába.
A Török Áramlat évi 15,75 milliárd köbméteres kapacitásából, amely Ankarát köti össze az EU-országokkal, 15 milliárd szinte mindig foglalt. Folyamatosan ki van használva a Transzadriai Gázvezeték (TAP) évi 16 milliárd köbméteres kapacitása is. Ez a cső a Transzanatóliai Gázvezeték (TANAP) meghosszabbítása, amelyen Törökország azeri gázt vásárol. Ám évek óta húzódik a TAP bővítése is. 2022 októberében azt jelentették be, hogy a kapacitását 2027-re évi 32 milliárd köbméterre növelik, de nem lett belőle semmi. Jövő januárban talán telepítenek hozzá egy körülbelül 15 megawattos kompresszort a kipoii kompresszorállomásra, ami évi 1,2 milliárd köbméteres kapacitástöbbletet ígér. Ez kevés a török gázközpont működéséhez.
A Bloomberg szerint a fő akadályt nem a kapacitásokban, hanem az üzleti vitákban kell keresni. Ezek miatt a projektet teljesen el is lehet felejteni. A lényeg az, hogy miközben a Gazprom magáról a török csomópontról szeretné a kék üzemanyagot eladni az uniós országoknak, addig Ankara, amely közvetítésből kíván bevételre szert tenni, az orosz holding részvétele nélkül. (Érdemes itt megemlíteni a Világgazdaság korábbi értesülését: a Gazprom éppen azért tett le a Kék Áramlat török szárazföldön történő továbbításáról, és váltott a tengeri Török Áramlatra, mert a török fél nem érte volna be a tranzitdíjjal: az orosz–török határon meg akarta vásárolni az orosz gázt, hogy azzal már saját maga kereskedjen. Ez nem tetszett az orosz társaságnak, ahogyan a Bloomberg értesülése szerint a mostani török elképzelés sem.)
A projekt további akadálya maga az európai piac viselkedése. Az Európai Unió, amelyet az Európai Bizottság és az egyes európai országok képviselnek, egyre inkább azt a javaslatot szorgalmazza, hogy 2027 végéig betiltsák az orosz gáz importját.
Ráadásul 2024-ben a török elnök kizárta annak lehetőségét, hogy nagy mennyiségű orosz gázt tároljanak Törökországban, pedig ez is feltétele lenne egy jelentős elosztóközpont létrehozásának. Nyilvánvaló, hogy Ankara a tárolt gázt (amelynek mennyiségét az elmúlt években jelentősen megnövelte) saját szükségleteire szeretné fenntartani.
„Egy teljes értékű gázközpont létrehozásához vevőkre is szükség van. A Törökországból Európába irányuló gáz (beleértve az oroszt is, amely a határ átlépése után már töröknek tekinthető) egyetlen tranzitországa Bulgária. Bulgária nem ellenzi a Törökországból érkező importhoz szükséges kapacitás bővítését, de ez beruházást igényel. Erre Oroszország, tekintettel az EU-val való kapcsolatok romlásának szintjére, nem lesz képes. Törökországnak még a saját energiaszektorára sincs elegendő beruházása” – mondta Jacseszlav Miscsenko, az Üzemanyag- és Energiakomplexum Fejlesztési Stratégiai és Technológiai Elemző Központjának vezetője az Oilcapitalnak. Továbbá Ankara nem siet a gázközponttal, mivel azt eredetileg Moszkva javasolta. Már nem siet Oroszország sem, mivel Európa túl sokat tett azért, hogy a Gazprom ne számítson a piacára az elkövetkező években.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.