Lufi maradhat a nagy amerikai atomerőmű-építési terv

Az évtized végére tíz nagy atomreaktort kellene építeni az Egyesült Államokban Donald Trump amerikai elnök közelmúltban született rendeletei szerint, 2050-re pedig meg kellene négyszerezni az ország nukleáris kapacitásait. Úgy tűnik, az egész projekt a Westinghouse-ra marad, amely nem biztos, hogy győzi a munkát.

A Westinghouse egyedül lenne a feladatra

A körülmények igen érdekesek – ezekről a Financial Times, illetve a lapot szemléző Oil Capital ír részleteket. A brit lap szerint az amerikai Westinghouse már tárgyal a tíz új atomreaktor építéséről, amelyek Dan Sumner, a társaság megbízott vezérigazgatója szerint körülbelül 75 milliárd dollárba kerülhetnek. Bár az amerikai ambíciók nagyok, a vállalat pedig készen áll a munka elvégzésére, a feladatok az amerikai atomenergia-iparban zajló események fényében rendkívül nehezen megvalósíthatóknak tűnnek. Az csak a kisebb baj, hogy a Westinghouse az elmúlt tíz évben a csődbe menéssel, pénzügyi segítségkéréssel és adósságainak átütemezésével volt elfoglalva ahelyett, hogy új atomreaktorokat épített volna. A probléma az egész atomenergia-ipar állapota az Egyesült Államokban.

Nukleáris ambíciók és a rideg valóság

Bár a brit lap által megkérdezett szakértők örömmel mondják, hogy a Westinghouse jó eséllyel vállalhatja a teljes felelősséget Trump rendeletének végrehajtásáért, az már baj, hogy nincs versenytársa. Az orosz Roszatom és a kínai General Nuclear Power Group politikai okokból továbbra sem léphet be az amerikai piacra, a dél-koreai Kepcónak nincs tapasztalata amerikai projektekben, a francia EDF pedig körülbelül tíz évvel ezelőtt kivonult az amerikai piacról.

Ennek ellenére Dan Sumner úgy látja, hogy cége egyedülálló helyzetben van az amerikai piacon bevált AP1000 reaktorával a széles és megbízható ellátási láncoknak, valamint a folyamatban lévő amerikai projekteknek köszönhetően.

Hányattatott sorsa volt a társaságnak

A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. A következőket látjuk, ha sorra vesszük, hogy a társaság mivel töltötte az elmúlt évtizedeket:

• 1992 óta aktívan értékesíti nyereséges eszközeit, amelyeket versenytársai, a GE, a Siemens és az ABB aktívan kihasználtak növekedésük fokozására;
• 1999-ben eladta polgári nukleáris üzletágát (reaktor-karbantartó és -javító egységek, nukleáris üzemanyag gyártása) a brit állami BNFL vállalatnak 300 millió dollárért;
• 2017-ben csődbe ment, ezután a kanadai Brookfield Business Partners befektetési alap mentette meg a céget.
• Ezenfelül több szerződését felbontották a megnövekedett költségek, a kivitelezés csúszása miatt, illetve problémák voltak a Délukrán Atomerőmű TVS-W üzemanyaggal történő ellátásával.

A zászlóshajó AP1000-es reaktormodell technológiáját még 2000-ben fejlesztették ki, de azóta az amerikai cég nem tudta önállóan sikeresen megépíteni és üzembe helyezni. Kínai cégek fejezték be a két, hasonló reaktor építésére irányuló kínai projektjének egyikét.

Hogyan lesz ebből öt év alatt tíz reaktor? – teszi fel a kérdést az Oil Capital, amely szerint nemcsak erről a vállalatról van szó, hanem az egész amerikai nukleáris ipar leromlásáról. Felidézi, hogy 2010-ben Barack Obama akkori elnök hangos „Igen, meg tudjuk csinálni!” tézise új korszak kezdetét ígérte az amerikai atomenergia-iparban. Az ambiciózus programhoz politikai hátszél és milliárdos állami támogatás társult. Akkorra azonban – az 1979-es Three Mile Island-i baleset miatt – már leálltak az USA-ban az atomerőmű-építések. Az atomerőmű berendezéseinek meghibásodása és az üzemeltetési hibák miatt a reaktormag csaknem 53 százaléka megolvadt, és mintegy 200 ezer embert kellett kimenteni a sugárterheléses területről. Bár ezt az átlag amerikai már rég elfelejtette – csak Csernobilt tartja számon –, az ipar azonban nem.

Tizenöt év alatt egy reaktor nem nagy szám

Amikor Obama atomtervét bejelentették, 104 reaktor működött az Egyesült Államokban, ma 94. Értelemszerűen csökkent a nukleáris alapú energiatermelő kapacitás is: 100-102 ezer megawattról 96,9 ezer megawattra. Obama hiábavaló kísérlete dacára elmaradt az amerikai nukleáris reneszánsz, és nemcsak akkor, hanem később, Donald Trump, sőt részben Joe Biden alatt is. A 2023-as 93 kereskedelmi célú atomblokknál most mindössze eggyel működik több. 

Hiába lenne nagy szükség pluszenergiára az Egyesült Államokban – sorra érkeznek a hírek például a Microsoft és az Amazon extra áramigényéről –, a befektetők nem tolonganak az atomerőművek körül. „A Westinghouse 2017 óta nem vett részt új reaktorok építésében. A Vogtle atomerőművet végül maga a projekt megrendelője építette meg. Még a reaktortartályokat is Japánból hozták, számos más alkatrészét pedig ismeretlen forrásból szállították” – idézi az orosz lap a Geoenergetica portál főszerkesztőjét. Ennek fényében Borisz Marcinkevics kétli, hogy a Westinghouse határidőre létre tudja hozni a Trump által meghatározott nukleáris kapacitásokat. A főszerkesztő szerint az is nyitott, hogyan teljesíti majd a társaság a kazah alapanyagból vállalt nukleárisüzemanyag-szállítást Bulgáriának, illetve a két új atomreaktorblokk építését. A Westinghouse (közvetve) Magyarországnak is kínál atomreaktort, de nem AP1000-est, hanem kisebbet.