Reszkethet Elon Musk, összeáll a nagy csapat az európai műholdgyártás felvirágoztatására

Műholdgyártásra hozna létre vegyesvállalatot három európai cég, azaz az Airbus, az olasz Leonardo és a francia Thales Alenia Space, hogy felvegyék a versenyt Elon Musk Starlinkjével a kereskedelmi távközlésben használt alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak (low earth orbit, LEO) területén – írta hétfőn a Politico.

Kell az európai kormányok támogatása is

Az európai kormányok támogatása nélkül azonban kudarcra vannak ítélve az ilyen ipari bajnokok létrehozására tett kísérletek a kontinensen. Az EADS és a BAE Systems 38 milliárd eurós védelmi és repülőgépipari fúziója például azért hiúsult meg egy évtizede, mert a kormányok nem tudtak megállapodni a feltételekről.

A jelen helyzetben is lényeges körülmény, hogy Olaszország 30 százalékos részesedéssel rendelkezik a Leonardóban, amely viszont a Thales Alenia Space 33 százalékát birtokolja.

Bár Párizs valószínűleg támogatja az összefogást,  ám ellenzi Németország, amely úgy érzi, hogy Franciaország és Olaszország háttérbe szorítja az űrkutatás és a műholdak piacán.

Az ügylethez ráadásul az EU versenyhatósági jóváhagyására is szükség lenne, és a közösség három vezető műholdgyártója közötti összefonódás valószínűleg komoly fejtörést okozna a tisztviselőknek. A jelenlegi szabályozás értelmében ugyanis nem fogadhatók el az olyan fúziók vagy összefonódások, amelyek túl kevés versenytársat hagynak egy szegmensben.

Project Bromo a műholdprogram fedőneve

Pedig az Airbus -Leonardo-Thales Alenia Space közös vállalkozása – amely a „Project Bromo” munkanevet viseli – valóban versenyre késztethetné a tengerentúli szereplőket a kereskedelmi távközlési műholdak piacán. Az Európai Unió katonai és közbeszerzési pályázatain viszont alig lenne versenytársa, mivel azokon csak EU-s cégek indulhatnak.

Jószerivel csupán a német OHB űrtechnológiai vállalat maradna még a mezőnyben, amely máris tiltakozik a tervezett összefogás ellen. Szerinte olyan monopólium jöhet létre, amely kárt okozna az ügyfeleknek és az európai iparnak is.

A Siemens-Alstom egyesülési kísérlet kudarca is intő jel lehet. Még 2019-ben Margarethe Vestager akkori versenyügyi biztos akadályozta meg a francia és a német vasúttársaság fúzióját, mivel nem volt hajlandó elfogadni a kormányok érvelését, amely szerint az erőteljes kínai verseny miatt elengedhetetlenné vált erőik egyesítése.

Nagy lehetőség előtt áll Európa

„Az űripar gyorsan fejlődik, és az olyan magánvállalkozások, mint a SpaceX Starlinkje, uralják az alacsony Föld körüli pályára állított műholdak telepítését” – mondta Benyó Zsuzsanna, a SpaceABC tanácsadó cég vezérigazgatója.

– tette hozzá.

Az azonban, hogy Teresa Ribera, az EU új versenyügyi biztos hogyan egyezteti össze a közösség iparpolitikai ambícióit a versenyszabályok betartatásával, még a jövő zenéje.

• Az Airbus, 
• a Thales, 
• valamint az OHB 

amúgy tagjai annak a konzorciumnak, amely 12 évre szóló szerződést nyert az Európai Bizottságtól az EU több milliárd eurós IRIS-projektjének kiépítésére, amely a kémszolgálatok, kormányok és hadseregek számára biztosítana kiberbiztonsági műholdrendszert.

Robert Habeck leköszönő német alkancellár ugyanakkor tavaly tavasszal levélben fordult a bizottsághoz, amelyben kérte, hogy állítsák le a projektet.

„Évek óta dolgozunk európai szinten az IRIS-en, hogy létrehozzuk saját biztonságos műholdas kommunikációs rendszerünket” – fakadt ki Valérie Hayer, a Renew Europe párt uniós parlamenti képviselője egy brüsszeli sajtótájékoztatón.

A Thales és a Leonardo részvényei kismértékben erősödtek hétfőn napközben, míg az Airbus kurzusa enyhén süllyedt.