Tanulmány: Ukrajna uniós csatlakozásával évi 236 milliárdot veszítenénk csak mi

Ukrajna csatlakozása a becslések szerint 186 milliárd euró többletkiadást generálna egy hétéves EU-költségvetési ciklusban. Összehasonlításként: Moldova és Georgia együttes csatlakozása csupán 74 milliárd euróba kerülne – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzéséből.

Magyarország részesedése az EU-s forrásokból egy azonnali csatlakozás esetén a jelenlegi 8 százalékról akár 3 százalékra csökkenhetne, egy visszafogottabb, 2030-as forgatókönyv szerint is 20 százalékos csökkenés várható a magyar kohéziós támogatásokban. Ez évi 236 milliárd forint kiesést jelenthet.

Ukrajna rekordgyorsasággal, mindössze 4 hónap alatt nyerte el a tagjelölti státuszt (2022), és a célja, hogy akár 2026-ra teljes jogú taggá váljon, ami élesen eltér a korábbi tagjelöltek gyakorlatától. Az uniós joganyag átvétele rendkívül költséges, ezenkívül külön kockázatot jelent Ukrajnában a jogállamiság és a korrupció.

Ukrajna a becslések szerint az uniós források 42 százalékára lenne jogosult, ami átrendezné a jelenlegi elosztást és a kohéziós politikát, ennek következményeként – a rendszer jelentős reformja nélkül – Magyarország forrásvesztővé válhat. Ukrajna rendelkezik az EU tervezett teljes mezőgazdasági területének közel 20 százalékával, így a Közös Agrárpolitika (KAP) legnagyobb kedvezményezettje lehetne.

Ez évi 672 milliárd forintos csökkenést jelenthet az agrártámogatásokból a magyar gazdáknak. A tanulmány szerint a múltbeli bővítések (Spanyolország, Románia és Bulgária példája) egyértelműen mutatják, hogy a rendszer reformja nélkül az integráció pénzügyi és piaci sokkot okozna.